éltető mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → éltet.
II. mn 17C
1. ’biológiai v. fizikai vonatkozásban az életet, ill. az élővilág v. vmely élőlény életét, (megfelelő minőségű) létezését biztosító 〈dolog〉, ill. 〈vminek〉 ilyen 〈hatása〉’ ❖ A’ tüz, és viz tellyeſséggel ſzolgáltak egymásnak, egy ſzóval: e’ két éltetö állatok úgy öſzve tartottak, hogy ezeknek kegyetlenkedését lehetetlen ſzóval, lehetetlen pennával ki-magyarázni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 200) | a’ napfény éltető hatása (1850 Kemény Zsigmond 8235037, 67) | [Galénosz az ütőerekről] azt a téves tant terjesztette, hogy czéljuk nem a vért, hanem az éltető pneumát, melyet a tüdők vesznek föl a körlégből, az egyes testrészekbe eljuttatni (1902 ÓkoriLex. CD28) | választ keresnek az alkotók egy ősi kérdésre: mit keresünk itt a Földön? Kiváltképp, ha nem is értjük, nem is tiszteljük ezt a barátságtalan, ám még éltető organikus rendszert (2001 Magyar Hírlap CD09).
2. ’vminek a fennmaradását v. (megfelelő) működését, tevékenységét segítő, támogató v. biztosító 〈személy v. jelenség, körülmény stb.〉, ill. ilyen 〈hatás〉’ ❖ [a szerkesztő] mennyiben nyithat tért az övétől eltérő nézeteknek a nélkül, hogy a lap éltető elveit megsértse (1860 k. Gyulai Pál 8173006, 379) | szabadságharcunk éltető férfia [ti. Kossuth Lajos] 91 éves korában oly üde piros szinben és láthatólag is jó egészségben éli napjait (1893 Budapesti Hírlap jún. 25. C4740, 4) | Az orosz elnyomatás szörnyűsége valami csudálatos éltető hatással van a liberalizmusra (1912 Erdély Jenő CD10) | Egy éltetőbb zenei kultúrában, mint amilyen a miénk, mindez s még sok minden, ami Nádorban elaludt, vagy még szunnyad, nem maradhatna véka alatt (1925 Lányi Viktor CD10) | a lízing éltetően járulhat hozzá a piacgazdaságok fejlődéséhez a térségben (1997 Figyelő CD2601).
3. ’olyan 〈dolog, jelenség, személy stb.〉, amely v. aki vmilyen területen v. vonatkozásban vmely személy v. közösség lét(ezés)ének, életének alapját, támaszát v. erőforrását, ösztönzőjét jelenti, ill. 〈vminek〉 ilyen 〈hatása〉’ ❖ Jobb ſzeméből pedig moſolygó rm, vigaſztalás, és éltet reménység tndkle-ki (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2515, 6) | Elnyomatás teszi a’ ’sidóság éltető szellemét; mert ha ez nem volna, megszünnék a’ türés, szenvedés, az oly szoros öszvetartás, ’s tán maga a’ ’sidóság is mulóban volna (1841 Ormós Zsigmond 8341001, 42) | az élők közt a legéltetőbb nőnek (1912 Somlyó Zoltán 9609013, 22) | Miért is nem szeretsz oly éltetőn s végleges bizonnyal mint ahogy nyár van itt és zöld a táj? (1939 Havas Endre 9230004, 14) | a harag éltetőbb, mint a közöny (1979 Thinsz Géza 9708017, 23).
III. fn 1C (rendsz. birtokszóként)
1. ’az élővilág v. vmely élőlény számára az élethez, a fennmaradáshoz biológiai v. fizikai vonatkozásban szükséges dolog, közeg stb.’ ❖ Víz vólt az els világ el-veſztje, Tz, ’Sodoma’ népének ſüllyeſztje, Föld nyelt kórét, ’s minden véle fogót, A’ Leveg ég Judást meg-fójtott. Minden éltet, igy léſz kárhoztára, Embernek, ha hajt ördög tanátsára (1790 Szőnyi Benjámin 7337008, 102) | A bivalynak éltetője a posvány (1882 Jókai Mór CD18) | A napsugár pedig a szó szerint éltetőnk. A látható fény a hormonokat termelő belső elválasztású mirigyekre hat (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065003, 154) | Az extenzíven művelt területek közötti szórványgyümölcsösök alatti kaszálók, a gesztenyeligetek, a hegyoldalon csörgedező patakot kísérő cserjés-fás ligetek, az erdőszegély közelében mezsgyékkel határolt parcellák közötti kaszálórétek számos ritka növény- és állatfaj éltetői (2003 Természet Világa CD50).
2. ’vminek a fennmaradását, (megfelelő) működését előidéző v. segítő dolog, jelenség, körülmény v. személy, csoport’ ❖ Télben meleg pintze a’ Tzikoriának Annya: ’s éltetöje az Endiviának (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 30) | azok a’ Birák Magok Nevek alatt nem parantsolhatnak; Szolgái a’ Törvénynek, nem éltetői (1823 Szivák István C2571, 292) | a görög harmónia maradt éltetője minden humanizmusnak (1938 Korunk Szava 2131001, 413) | Bár e versek szerzői, éneklői között legkülönbözőbb embereket találunk, legfőbb éltetőjük és közönségük a kollégiumi diákság (1964 Varga Imre CD53) | Az anekdota éltetője a csattanó (1988 Magyar néprajz CD47) | A magyar tudomány felszabadult a politika túldeterminációja alól, a magyar tudomány visszatérhetett ahhoz a nyilvános diszkurzivitáshoz, ami a tudományosságnak az alapja és a tudományosságnak az éltetője (1996 Országgyűlési Napló CD62).
3. ’vkinek v. vmely közösségnek a fenntartója, őrzője, ill. (vmilyen területen v. vonatkozásban) annak életét, létét segítő dolog, jelenség, személy’ ❖ Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, ’s ha elbukál, Hantjával ez takar (1836 Vörösmarty Mihály 8524251, 211) | Ha nappal Silviát nem nézhetem, Úgy nincs nekem tisztán derült napom, Ő éltetőm, s megszünök élni, ha Körűlte nem leszek (1865 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | az asszony élete és éltetője a szerelem (1911 Újfalusy Ödön CD10) | Az azonosulás az ember éltetője (2000 Népszabadság nov. 25. C5833, 23).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT.