élénk mn 12B4 

1. ’(jellemzően) testi-lelki frissességgel teli, eleven (és ezt mozgásában is tükröző) 〈ember, állat, csoport〉’ ❖ [A láma] igen vidor és élénk állat, a’ legmeredekebb sziklákon kecskék zergék gyanánt mászkál (1834 Garasos Tár 8625003, 85) | valamely déli városban, hol a nép élénk, s a bor gazdag szesztartalmú (1842 e. Dessewffy Aurél 8103004, 345) | [A gróf] este keres vídám házat, Hol van élénk társaság (1877 Arany János CD01) | A grófnén meg sem látszik a nemrég kiállott betegség. Rendkívül élénk, vidám, jókedvű (1901 Ady Endre CD0801) | Péter leborult az asztalra s a nélkül, hogy megkóstolta volna a pálinkát, szuszogni kezdett. Annál élénkebb volt azonban Takács Imre (1941 Tatay Sándor 9704005, 193).

1a. ’olyan 〈megnyilatkozás, viselkedés, külső v. belső jegy stb.〉, amely vkinek v. vminek az ilyen voltára v. ilyen állapotára vall’ ❖ [Stanci] késedelmének okait, s útja folyamát, élénk beszédességgel, nem ügyelve az idegenre, adta elő (1824 Fáy András¹ 8139001, 305) | [A görög nép] sokat, hévvel, élénk mozgalmakkal beszél (1849 Szemere Bertalan 8437002, 58) | élénk kedélyű, beszédes kis nőcske (1887 Vachott Sándorné 8500002, 134) | a vidám, élénk arcú Batthyányt (1913 Laczkó Géza CD10) | két élénk szem gyorsan villantotta ide-oda kérdő pillantásait (1947 Szabó Lőrinc ford.–Doyle 9629171, 61) | élénk temperamentumú, bátor, szívós [kutya] (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

1b. ’fürge, gyors, szapora 〈mozgás, mozdulat stb.〉’ ❖ [A borsevő] örömest üldögél magas fák’ tetejin, hol igen élénk mozgásokat és hangos zajt csinál (1834 Fillértár 8623003, 228) | [A fűrészmalomnak] egykor oly élénken pergett kereke (1865 Asbóth János 8018007, 113) | a pincér élénken pislogott (1914 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | nagyon gyors, élénk lépésben, minden óvatosság mellőzésével még két zebra jött az itatóra (1933 Az állatok világa ford. CD46) | csorog a játék, s hogy melyik csapat hajt a kiesés ellen, legfeljebb abból derül ki, hogy a zöldek kicsit élénkebben futkároznak (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’friss, gyors 〈tempó, ritmus〉, ill. ilyen tempójú 〈zene, tánc〉’ ❖ A zene gyorsabb lett, a tánc élénkebb (1842 Erdélyi János² 8131102, 60) | élénk, pajzánkás dalt (1875 Thaly Kálmán CD57) | [A saltarello] páros ütemü élénk tánczene (1897 PallasLex. CD02) | Élénkebb tempójú és táncjellegű darabok (1930 ZeneiLex. CD49) | Legélénkebb ritmust a 4 + 3 tagolású 7-esben érzünk, ezért nem véletlen, hogy régi 4 × 7 szótagos szövegekre énekelt dallamaink kivétel nélkül táncdallamok (1988 Magyar néprajz CD47).

2. ’friss, eleven, erőteljes 〈szellemi v. lelki tevékenység〉, ill. így működő 〈szellemi v. lelki képesség, jelenség〉’ ❖ íróink inkább praktice mint theoretice, inkább élénk szemlélettel mint filozófi határozottsággal adják elő gondolataikat (1814–1815 Kölcsey Ferenc 8253047, 883) | ezen levél legélénkebb örömünkre szolgált (1834 Garasos Tár 8625003, 86) | a’ legutólsó nap is élénkül folyt le tanácstermünkben (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Mihály] élénk eszű, okos gyerek (1893 Tömörkény István 8493003, 274) | [Anyám] élénken emlékezett gyermekkorának legkisebb eseményeire (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 18) | élénk képzelőtehetséggel megáldott ember (1944 Bethlen István 9055003, 124) | élénk szorgalommal (1962 Fodor András 9148007, 210) | miközben élénken figyelek, látom, hogy [a többiek] kúszva, de gyors mozdulatokkal menekülnek hátrafelé a becsapó géppuskatűz elől (1989 Polcz Alaine 1120001, 45).

2a. ’erőteljes(en), határozott(an kifejezett) 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Az 1830. nov. 29-én kitört lengyel forradalom élénk visszhangot váltott ki a magyar társadalomban (1831–1832 Kossuth Lajos CD32) | [a] főispánt a terembe léptekor élénk éljenzéssel fogadták (1897 Délmagyarországi Közlöny 8612001, 4) | a drámabíráló bizottság hatáskörét kitágító intézkedést is élénken bírálgatták (1911 Ambrus Zoltán CD10) | [Emin Ahmed bég] élénk tetszés közt Végh Károly udvari tanácsos, vezérigazgatót, a házigazdát éltette (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 9) | élénk derültséget keltett (1968 Lőrincze Lajos 9403003, 211).

2b. ’(viszonylag) erős(en), intenzív(en érzékelhető) 〈fizikai v. testi jelenség〉’ ❖ [Szindbád] élénk fájdalmat érzett (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524425, 196) | az orvos nyitott be Rózsához, felgyürt kabátujjal és élénk karbolszagot terjesztve (1895 Herczeg Ferenc 9241013, 65) | A két lovas némán poroszkál előre, s a táborzaj egyre élénkebb lesz (1931 Sárközi György 9587012, 305) | eláll a hóesés, de délen-délnyugaton az élénk szél hatására hófúvás várható (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’mozgalmas(an), eleven(en), lendületes(en zajló) 〈folyamat, kapcsolat, jelenség〉’ ❖ [Pest] virágzó pontja a’ kereskedésnek, menedéke az épitészetnek ’s fészke az élénk iparnak (1834 Fillértár 8623001, 98) | [a karthagénaiak] igen élénk cserekereskedést üznek a körülöklakó indián törzsekkel (1858 Xantus János 8531001, 7) | [Kendeffy Ádám és Wesselényi Miklós] minden hazai ügyben élénk részt vettek (1865 e. Jósika Miklós 8212018, 45) | élénk sportélet (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 4) | A Bécs és Sopron között fennálló most élénk forgalom további élénkülésére lehet számítani (1964 Lovas Gyula CD52) | Élénk eszmecsere (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 437) | a Varázsfuvola misztériumjeleneteinek századában még élénk a szabadkőműves páholyok működése (1996 Szabó Magda 9630010, 176).

3a. ’olyan 〈hely〉, ahol mozgalmas élet folyik, ahol nagy az elevenség, ahol sok esemény történik’ ❖ Az ablakok mind világosak, az udvar élénk (1855 Győry Vilmos 8170013, 21) | A csendes budavár élénkebbé, valamivel zajosabbá kezdett lenni, mint előbb volt (1876 Táncsics Mihály 8463017, 239) | minél közelebb ért [Akakij Akakijevics] a hivatalnok lakásához, az utcák annál élénkebbek, népesebbek és világosabbak lettek (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418002, 81) | [Bonyhád] már reformkori följegyzések szerint is Dunaföldvár és Paks mellett a megye legélénkebb bel-, sőt külkereskedelmi központja is (1972 Gál István 2021046, 1019).

4. (átv is) ’〈gyakr. a halvánnyal v. a tompával szemben:〉 feltűnő, erőteljes(, harsány) 〈szín〉, ill. 〈vmely színnek〉 ilyen 〈árnyalata〉’ ❖ Részt vevék magam is a’ köz fájdalomba, ’s veszteségünket élénk színekkel forgatván képzésemben, tele tőltem érzékenységgel (1801 Csokonai Vitéz Mihály C6230, 696) | [A búzamag] szine, bármelly árnyalatbeli, legyen fényes, élénk, egyenlő és ne valahogy homályos, halvány vagy foltos (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045007, 85) | A porcellán [ti. a kályha] hófehérségéből élénk pirossággal tündököltek a lángok (1913 Krúdy Gyula 9365011, 65) | [A japán zománcművészet] szereti a régi, komoly és tompa alaphangulatú színösszeállításokkal ellentétben a ragyogó élénk színeket (1925 MűvészetiLex. C6812, 365) | [A lánynak] rózsaszínű arca volt, de ez nem valami halvány, triviális, „diszkrét és üde” rózsaszín volt, hanem élénk, erős, szinte a lilába átfutó különös rózsaszín (1934 Szentkuthy Miklós 9664001, 41) | élénken kék vászon (1950 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343003, 94) | A visszafogott, elegáns pasztell színeket „vidítja” az élénk árnyalatú szőnyeg (1999 Lakáskultúra CD39).

4a. ’ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ [a rokolya] anyaga a vidékek ízlése s vagyonossága szerint egyszínű meggy-, égszín, tengerzöld selyem, atlasz, bársony, mint a Jászságban, vagy élénk virágú karton és szőrkelmék, mint Mátyus földén (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Az ún. csörgőmadár] élénk tollazatú madár (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 245) | A fiatalok az élénk, vidámabb, feltűnőbb anyagokat, az idősebbek a szolidabbakat választották (1991 Magyar néprajz CD47) | [a Sziget Fesztiválon a technosátornál] a csittifitti, csillámporos frizurák uralkodnak, élénk festékkel a lányok arcán (2001 Magyar Hírlap CD09).

5. ’eleven, színekben gazdag, ill. a valóságot erőteljesen, szemléletesen felidéző v. bemutató 〈ábrázolás(mód), kifejezés〉, ill. vmit így kifejező, így bemutató 〈dolog〉’ ❖ A’ gombóczok még egyszer akkorák leendének [Lőcsláb Jakab] élénk rajzolása szerint, mellyekre János koma elragadtatásában borzasztó nyilatú száját már is tátogatá (1834 Vörösmarty Mihály 8524421, 35) | Az arcképek az egyéni jellemnek, az egyén egész lényének megkapóan élénk ábrázolásai (1893 PallasLex. CD02) | Az I. ének végén levő hasonlatok élénken festik a felindult Toldi külsejét (1895 Négyesy László 8329001, 201) | Élénk emlékeim vannak róla (1932 Kosztolányi Dezső 9359189, 177) | Kubinszky Mihály és Perkovátz Félix együttes dolgozata folyóiratunk 1957-es évfolyamában élénk képét adja, mint merült fel a Sopron–Bécs-i vasút terve (1959 Csatkai Endre CD52).

Sz: élénkség.

Vö. CzF. ~, élénken; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT.