élés fn 4B

1. ’az él¹ igével kifejezett cselekvés, folyamat v. állapot’ ❖ ajánlom a’ meg-gyógyúlandó betegeknek a’ kevés és vékony eledelekkel való éléſt (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 60).

2. (rég v. nyj) ’élelem, élelmiszer, ill. takarmány’ ❖ [a szegények hajlékai] annyira nedveſek, hogy attól minden-némü éléſek megromolván, új kút feje ered a’ betegſégeknek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 33) | a vajdának 40 lóra élést tartozott adni (1870 Orbán Balázs 8340015, 7) | a jómódú számadó vasárnaponként hazajár, visz egy kis árvaganét, tejet; hoz ílíst (száraztísztát, köleskását, szalonnát), megtisztálkodik (1951 Tikos Béla C6003, 430) | A hagyományok alapján történt a ceremoniális szolgáltatás: lakodalomra, torra holmi élést – vaj, tojás, méz – adtak, kilencedet pedig állatból, borból, gabonából és méhből (2002 Major Miklós CD36).

2a. (rég v. nyj) ’búza v. egyéb gabonaféle mint növény, ill. megtermelt gabona’ ❖ [a pajtát] minden hetedig [!] eſztendöben meg-töltik búzával egéſz fölig, úgy hogy a’ magas falakat fellyül halladgya az az élés, és takarmány (1783 Molnár János C0291, 39) | eső nem esik, minden élés kiaszott (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | Húsz vékára való élést is, őröltet (1907–1915 Baksay Sándor ford.–Homérosz C0735, 298) | Én szántok és vetek, meleggel aratok, katonáimnak élést izzadva takarok (1938 Jeles napok C5371, 94) | Éjjel-nappal ég a paraszt kezén a dolog […]. Ha esik, fú, jégeső hull, dörög, havazik, Az élésért minden időn ő fáradozik (1956 Illyés Gyula ford. 2051035, 13).

Ö: együtt~, külön~, vissza~.

Fr: békés.

ÖE: ~mester, ~mód.

Sz: éléses, élési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

élés főnév 4B
1.
az él¹ igével kifejezett cselekvés, folyamat v. állapot
ajánlom a’ meg-gyógyúlandó betegeknek a’ kevés és vékony eledelekkel való éléſt
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
2. (rég v. nyj)
élelem, élelmiszer, ill. takarmány
[a szegények hajlékai] annyira nedveſek, hogy attól minden-némü éléſek megromolván, új kút feje ered a’ betegſégeknek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a vajdának 40 lóra élést tartozott adni
(1870 Orbán Balázs)
a jómódú számadó vasárnaponként hazajár, visz egy kis árvaganét, tejet; hoz ílíst (száraztísztát, köleskását, szalonnát), megtisztálkodik
(1951 Tikos Béla)
A hagyományok alapján történt a ceremoniális szolgáltatás: lakodalomra, torra holmi élést – vaj, tojás, méz – adtak, kilencedet pedig állatból, borból, gabonából és méhből
(2002 Major Miklós)
2a. (rég v. nyj)
búza v. egyéb gabonaféle mint növény, ill. megtermelt gabona
[a pajtát] minden hetedig [!] eſztendöben meg-töltik búzával egéſz fölig, úgy hogy a’ magas falakat fellyül halladgya az az élés, és takarmány
(1783 Molnár János)
eső nem esik, minden élés kiaszott
(1891 Mikszáth Kálmán)
Húsz vékára való élést is, őröltet
(1907–1915 Baksay Sándor ford.Homérosz)
Én szántok és vetek, meleggel aratok, katonáimnak élést izzadva takarok
(1938 Jeles napok)
Éjjel-nappal ég a paraszt kezén a dolog […]. Ha esik, fú, jégeső hull, dörög, havazik, Az élésért minden időn ő fáradozik
(1956 Illyés Gyula ford.)
Fr: békés
ÖE: élésmester, élésmód
Sz: éléses, élési
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások