fing fn 3A1 (/biz v. durva)

1. ’a végbélen át (hangot adva) távozó (bűzös) bélgáz; szellentés’ ❖ Ha pedig rövid a van előtte [ti. a g hang előtt]; vagy pedig ezek ó o; ö ő; ű ü; vagy rövid e, vagy akármelly consonáns, szereti a’ j suffixumot, p.o. […] fing, fingja, fingjok: nem finga, fingok, mivel ezeknek épen más az értelmek (1792 Kovács Ferenc¹ C2555, 254) | Eladlak. Most úgyis a ló becses, kell a remonda; Ki magánál nagyobb urat tart lovának, bolond a’. Majd ha egy magyar huszár húz farkadra farmatringot, Nem versre, hanem attára porcogtatod a fingot (1800 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Hasonlag történik a bélléggel is, a mely inkább mint alszél (fing) megyen el, kivéve ha a vastagbél tömör bélsarat tartalmaz (1861 Orvosi Hetilap C8111, 773) | [a teremben] egyre sűrűsödött a bűz, mosatlan lábak, gondozatlan testek árasztották, dúrban vagy mollban útjukra bocsátott fingok (1977 Kolozsvári Grandpierre Emil C6894, 1584) | alig jött ki a fing is ha magukat telezabálva elindultak (2009 Népszabadság febr. 21. C7857, 10).

1a. (ritk) ’ennek kibocsátása, a fingás folyamata’ ❖ nem tagadható, hogy az emberek szeretnek könnyezni, de inkább nevettükben, mint bánatuk mardosásától, s hogy a sóhajnál jobban könnyít rajtuk egy jó fing (1975 Déry Tibor C6892, 852) | [a nyilvános szellentés miatti szégyenében elbujdosott lovag] visszatért az udvarba, és a királynő fogadta őt, imigyen: „Ó, kedves lovag, kár volt hét évig bujdosnia, mi azt a fingot már rég elfeledtük!” (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ennek a szaga v. hangja’ ❖ ÉrtSz.

2. (a se tagadószóval) ’〈semmit érő, haszontalan (tárgyi) dologra vonatkoztatva〉’ ❖ Tankok ellen fingot se ér a gitár [ti. a PPS–41-es géppisztoly] (1987 Népszava okt. 22. C7456, 8) | a mai fiatalok fingot se értenek a gyerekneveléshez (1997 Népszava ápr. 5. C6366, 11).

2a. fingja sincs v. nincs ’nincs fogalma, sejtelme vkinek vmiről’ ❖ egyszer bedőltem neked, de fingod sincs a [sakk]játékról (1988 Kertész Imre² CD41) | szégyellte, hogy kopasz, mit kell azon szégyellni, fingom nincs (1999 Népszabadság júl. 17. C6989, 27) | Önnek [a keretes szerkezetről], már bocsánat, halovány fingja sincsen (2000 Népszabadság dec. 20. C5833, 8) | A rózsadombi asszony élete párja csak hümmögött, s angyalföldi gyökereire tekintettel azt kell mondani, hogy fingja sem volt [a felesége álmában szereplő] gyilkos pipacsok jelentését illetően (2003 Népszava dec. 6. C7466, 4) | Akkoriban fingom nem volt arról, miféle kihívást jelenthet a fémlapokkal megbuherált bevásárolókocsik összegyűjtése a parkolóból (2006 Népszabadság nov. 7. C7854, 18).

Ö: apáca~, lepke~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. fingik; ÉKsz.; ÚMTsz.

fing főnév 3A1 (/biz v. durva)
1.
a végbélen át (hangot adva) távozó (bűzös) bélgáz; szellentés
Ha pedig rövid a van előtte [ti. a g hang előtt]; vagy pedig ezek ó o; ö ő; ű ü; vagy rövid e, vagy akármelly consonáns, szereti a’ j suffixumot, p.o.példának okáért […] fing, fingja, fingjok: nem finga, fingok, mivel ezeknek épen más az értelmek
(1792 Kovács Ferenc¹)
Eladlak. Most úgyis a ló becses, kell a remonda; Ki magánál nagyobb urat tart lovának, bolond a’. Majd ha egy magyar huszár húz farkadra farmatringot, Nem versre, hanem attára porcogtatod a fingot
(1800 Csokonai Vitéz Mihály)
Hasonlag történik a bélléggel is, a mely inkább mint alszél (fing) megyen el, kivéve ha a vastagbél tömör bélsarat tartalmaz
(1861 Orvosi Hetilap)
[a teremben] egyre sűrűsödött a bűz, mosatlan lábak, gondozatlan testek árasztották, dúrban vagy mollban útjukra bocsátott fingok
(1977 Kolozsvári Grandpierre Emil)
alig jött ki a fing is ha magukat telezabálva elindultak
(2009 Népszabadság febr. 21.)
1a. (ritk)
ennek kibocsátása, a fingás folyamata
nem tagadható, hogy az emberek szeretnek könnyezni, de inkább nevettükben, mint bánatuk mardosásától, s hogy a sóhajnál jobban könnyít rajtuk egy jó fing
(1975 Déry Tibor)
[a nyilvános szellentés miatti szégyenében elbujdosott lovag] visszatért az udvarba, és a királynő fogadta őt, imigyen: „Ó, kedves lovag, kár volt hét évig bujdosnia, mi azt a fingot már rég elfeledtük!”
(1999 Magyar Hírlap)
1b.
ennek a szaga v. hangja
ÉrtSz.
2. (a se tagadószóval)
〈semmit érő, haszontalan (tárgyi) dologra vonatkoztatva〉
Tankok ellen fingot se ér a gitár [ti. a PPS–41-es géppisztoly]
(1987 Népszava okt. 22.)
a mai fiatalok fingot se értenek a gyerekneveléshez
(1997 Népszava ápr. 5.)
2a.
(csak szókapcsolatban)
fingja sincs v. nincs
nincs fogalma, sejtelme vkinek vmiről
egyszer bedőltem neked, de fingod sincs a [sakk]játékról
(1988 Kertész Imre²)
szégyellte, hogy kopasz, mit kell azon szégyellni, fingom nincs
(1999 Népszabadság júl. 17.)
Önnek [a keretes szerkezetről], már bocsánat, halovány fingja sincsen
(2000 Népszabadság dec. 20.)
A rózsadombi asszony élete párja csak hümmögött, s angyalföldi gyökereire tekintettel azt kell mondani, hogy fingja sem volt [a felesége álmában szereplő] gyilkos pipacsok jelentését illetően
(2003 Népszava dec. 6.)
Akkoriban fingom nem volt arról, miféle kihívást jelenthet a fémlapokkal megbuherált bevásárolókocsik összegyűjtése a parkolóból
(2006 Népszabadság nov. 7.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. fingik; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások