fekélyes mn 15B4

1. ’a bőr v. a nyálkahártya helyi elhalásából keletkező kóros(, gennyes) 〈seb, kiütés stb.〉’ ❖ [a belekre] oſztán ſzrnyü kinok tzes kólyika, fene és halál kvetkezik, vagy kemény daganat, honnan a’ rák ſzármazik, […] vagy fekélyes eves kelevény (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 349) | a bűztől – mely fekélyes sebeikből kipárolog – az ember könnyen elbódulhat (1862 Balogh Tihamér 8008003, 140) | [a lepra] tünetei a bőrön és a nyálkahártyákon jelentkező foltos, göbös, hólyagos v. fekélyes kiütésekből [állnak] (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 136) | A kabát bal ujja levágva, az amputált bal kar csonkja virít csupán a hidegben, lábán fekélyes sebek éktelenkednek (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’fekéllyel borított 〈test(rész)〉, ill. fekélyekkel járó betegségben szenvedő 〈ember, állat〉’ ❖ Fekélyes Lovak hogy meg-gyógyuljanak, fözzik borban ez Füvet, és moſsák gyakran azon borral azokat (1775 Csapó József 7062001, 27) | fekélyes betegek sebes tagjaikat dörgölték oda ugyanahhoz a kőhöz (1893 Fővárosi Lapok C0161, 1599) | a fekélyes testen a sarjadva burjánzó kelés (1945 Darvas József 9101012, 288) | Anyám beteg volt, fekélyes a lába, vizes, a szíve nem jó, rossz színe van, a mája sem jó. Sok baja van (1982 Géczi János 1058001, 309).

2a. ’gyomorfekélyben szenvedő 〈beteg〉’ ❖ a fekélyes betegek túlnyomó száma az asthenia külső alkatát és egyéb sajátságait viseli (1909 Orvosi Hetilap C8159, 861) | Fogyókúra és a gyomorfekély étrendjének összehangolása rendkívül nehéz. Tudvalevő, hogy a fekélyes betegek sem teli, sem üres gyomorral nem érzik jól magukat (1962 Népszava okt. 14. C4826, 9) | ma már nem egészen igaz az a hiedelem, hogy az lesz fekélyes, akit sok idegi terhelés ér (1995 Magyar Hírlap CD09) | a doktor a Cytotec nevű gyógyszert használta, amelyet elsősorban a fekélyes betegek gyomorvérzésének elállításánál szoktak alkalmazni (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ’fekéllyel járó 〈betegség〉’ ❖ Verjen meg a fekélyes dögvész! (1865 Jókai Mór CD18) | A teljesen kéntelen konyhasós meleg források pedig görvélyes mirigyduzzadásos, nehezen gyógyuló fekélyes bajokban bizonyúltak hatásosnak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A fekélyes szájgyulladás rövid idő alatt meggyógyítható a fogkő eltávolításával (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | Az ötödik egyiptomi csapásról, a dögvészről, illetve a hatodikról, a fekélyes megbetegedésekről feltételezhető, hogy lépfene volt (2001 Magyar Hírlap CD09).

4. ’fekély okozta 〈fájdalom, tünet stb.〉’ ❖ [a tífusz] legjellemzőbb tünete a vékonybelek fekélyes gyulladása (1955 Országh László C6007, 86) | ha a bőrön sápadt duzzadást talál, a bőr elszíntelenedésével és fekélyes tünettel, akkor az idült lepra a bőrön (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | az elnök fekélyes gyomorpanaszokkal s gyomormirigy-megnagyobbodással küszködik (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (nyj) ’foltokban rothadó 〈burgonya〉’ ❖ a szárazon nőtt finom rózsaburgonya vizenyős és fekélyes lesz (1936 Veres Péter 9771011, 9) | Szidta a boltost, mert rossz krumplit adott. Fekélyes volt és poshadt (1940 Veres Péter 9771008, 45).

6. (kissé rég)(erkölcsileg) romlott, bűnös 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport, közösség〉’ ❖ Ha csak egy ellenséges sors erkölcsi fekélyes emberekhez elválaszthatatlanúl nem köti [ti. a fiatalembert], kimenti még meg nem romlott jobb természete (1831 Wesselényi Miklós C4549, 128) | Janka a világot a legfekélyesebb oldaláról tanulta ismerni – az emberekből (1846 Jókai Mór C2246, 140) | kiáltsa Tüdőm a szót, míg megszakad, e fekélyes Nép ellen, melynek undorít baja (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare CD11) | Oh irtózatos Oltár! – Ha tudhatnám: fekélyes-e Vagy tiszta, melyre vár: az áldozat? (1893 Szász Károly² 8426055, 170) | Mit tudta a kultúr, fekélyes, úri Népség, mi vagy te s az a rongy, ki fennen Hordozza a fejét a bálteremben (1915 Kosztolányi Dezső 9359106, 74).

Vö. CzF.; TESz. fekély; SzT.; ÚMTsz.

fekélyes melléknév 15B4
1.
a bőr v. a nyálkahártya helyi elhalásából keletkező kóros(, gennyes) 〈seb, kiütés stb.〉
[a belekre] oſztán ſzrnyü kinok tzes kólyika, fene és halál kvetkezik, vagy kemény daganat, honnan a’ rák ſzármazik, […] vagy fekélyes eves kelevény
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a bűztől – mely fekélyes sebeikből kipárolog – az ember könnyen elbódulhat
(1862 Balogh Tihamér)
[a lepra] tünetei a bőrön és a nyálkahártyákon jelentkező foltos, göbös, hólyagos v.vagy fekélyes kiütésekből [állnak]
(1928 TolnaiÚjLex.)
A kabát bal ujja levágva, az amputált bal kar csonkja virít csupán a hidegben, lábán fekélyes sebek éktelenkednek
(1995 Magyar Hírlap)
2.
fekéllyel borított 〈test(rész), ill. fekélyekkel járó betegségben szenvedő 〈ember, állat〉
Fekélyes Lovak hogy meg-gyógyuljanak, fözzik borban ez Füvet, és moſsák gyakran azon borral azokat
(1775 Csapó József)
fekélyes betegek sebes tagjaikat dörgölték oda ugyanahhoz a kőhöz
(1893 Fővárosi Lapok)
a fekélyes testen a sarjadva burjánzó kelés
(1945 Darvas József)
Anyám beteg volt, fekélyes a lába, vizes, a szíve nem jó, rossz színe van, a mája sem jó. Sok baja van
(1982 Géczi János)
2a.
gyomorfekélyben szenvedő 〈beteg〉
a fekélyes betegek túlnyomó száma az asthenia külső alkatát és egyéb sajátságait viseli
(1909 Orvosi Hetilap)
Fogyókúra és a gyomorfekély étrendjének összehangolása rendkívül nehéz. Tudvalevő, hogy a fekélyes betegek sem teli, sem üres gyomorral nem érzik jól magukat
(1962 Népszava okt. 14.)
ma már nem egészen igaz az a hiedelem, hogy az lesz fekélyes, akit sok idegi terhelés ér
(1995 Magyar Hírlap)
a doktor a Cytotec nevű gyógyszert használta, amelyet elsősorban a fekélyes betegek gyomorvérzésének elállításánál szoktak alkalmazni
(2002 Magyar Hírlap)
3.
fekéllyel járó 〈betegség〉
Verjen meg a fekélyes dögvész!
(1865 Jókai Mór)
A teljesen kéntelen konyhasós meleg források pedig görvélyes mirigyduzzadásos, nehezen gyógyuló fekélyes bajokban bizonyúltak hatásosnak
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A fekélyes szájgyulladás rövid idő alatt meggyógyítható a fogkő eltávolításával
(1993 Sárkány Pál et al.)
Az ötödik egyiptomi csapásról, a dögvészről, illetve a hatodikról, a fekélyes megbetegedésekről feltételezhető, hogy lépfene volt
(2001 Magyar Hírlap)
4.
fekély okozta 〈fájdalom, tünet stb.〉
[a tífusz] legjellemzőbb tünete a vékonybelek fekélyes gyulladása
(1955 Országh László)
ha a bőrön sápadt duzzadást talál, a bőr elszíntelenedésével és fekélyes tünettel, akkor az idült lepra a bőrön
(1996 Katolikus Biblia ford.)
az elnök fekélyes gyomorpanaszokkal s gyomormirigy-megnagyobbodással küszködik
(1997 Magyar Hírlap)
5. (nyj)
foltokban rothadó 〈burgonya〉
a szárazon nőtt finom rózsaburgonya vizenyős és fekélyes lesz
(1936 Veres Péter)
Szidta a boltost, mert rossz krumplit adott. Fekélyes volt és poshadt
(1940 Veres Péter)
6. (kissé rég)
(erkölcsileg) romlott, bűnös 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport, közösség〉
Ha csak egy ellenséges sors erkölcsi fekélyes emberekhez elválaszthatatlanúl nem köti [ti. a fiatalembert], kimenti még meg nem romlott jobb természete
(1831 Wesselényi Miklós)
Janka a világot a legfekélyesebb oldaláról tanulta ismerni – az emberekből
(1846 Jókai Mór)
kiáltsa Tüdőm a szót, míg megszakad, e fekélyes Nép ellen, melynek undorít baja
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
Oh irtózatos Oltár! – Ha tudhatnám: fekélyes-e Vagy tiszta, melyre vár: az áldozat?
(1893 Szász Károly²)
Mit tudta a kultúr, fekélyes, úri Népség, mi vagy te s az a rongy, ki fennen Hordozza a fejét a bálteremben
(1915 Kosztolányi Dezső)
Vö. CzF.; TESz. fekély; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások