emberiség fn 3B8 

1. ’a valaha élt, ill. jelenleg v. a jövőben élő emberek összessége’ ❖ Sok az, a’ mivel a’ Világnak, az emberiségnek tartozunk (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser 7163036, 221) | vannak pillanatim, melyekben nemcsak az emberiségért, vagy édes hazámért, hanem még egyes emberekért is kész volnék magamat feláldozni (1842 Sárosi Gyula 8404082, 384) | az emberiséget fenyegető atomháború (1972 Pomogáts Béla 2021041, 986) | az emberiség jövőjét leghatékonyabban szolgáló technológiai megoldások (2008 Magyar Élet 3214001, 3).

1a. (rendsz. hat ne-vel és minőségjelzővel) (rég v. nyj) ’〈bizonyosfajta emberek csoportjára, összességére vonatkoztatva〉’ ❖ Ollyan az [a levél,] mint a’ Höllen-Breughel’ festései. Setét és világ, angyali szépségű emberiségek és ördögök eggyütt (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 173) | az epekórságban szenyvedő emberiségnek ápolgatása (1831 Kossuth Lajos CD32) | Ö cs. k. Apostoli Felsége elhatározá, hogy a szegény szenvedő emberiség számára Bécs városában egy nagy uj korház alapittassék (1859 Vasárnapi Újság CD56) | az európai emberiség azon időszakban, melyben a pápaság hatalma alatt állott, nagy haladást tett (1871 e. Eötvös József C1600, 279) | minálunk sose kapni lisztet, cédulás lisztet. Más falukba mindenütt elláttyák az emberiséget, csak épen minálunk nem (1916 Móricz Zsigmond 9462006, 117).

2. (rég) ’becsület(esség), tisztesség’ ❖ [Az úr] levelében minden sorját a’ betsűlet, tisztesség, s felső dolgokra való nemesi vágyódások rajzolták. Illyen meg esmertető jelei szoktak az igaz emberiségnek lenni, mellyek a’ gyenge ifjúságot is erköltsi tulajdonságaikra való nézve közöttünk tanátsos és kellemetes öregséggé teszik (1777 Bessenyei György¹ C2554, 9) | Gént Városát fortéllyal, de valóban az emberiséggel ellenkező fortéllyal meg-vették (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 573) | az emberiség kivánta, hogy a győzők mindenekelőtt a halottak eltemetéséről gondoskodjanak (1859 Vasárnapi Újság CD56) | az én emberiségemnek […] igen ellenére van, hogy a más zsebéből kivegyem [a pénzt] (1870 Lévay József ford.–Shakespeare C3738, 51).

3. (rég) ’mások, kül. a rászorultak iránt tanúsított megértő jóindulat, segítőkészség (mint tulajdonság)’ ❖ Szerezz magadnak nemes s szelid emberi érdemeket, mutass emberiséget, józan erkölcsöket, tedd magadat nyájassá, rendessé (1778 Bessenyei György¹ 7044054, 78) | eggy emberiséget le nem vetkezett embernek szive, olvad az íllyeneknek tsak hallására-is (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 651) | midőn a’ halálos sententia ki volt rám mondva, velem egész kéméléssel, emberiséggel, szánással bántak (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 468) | az, hogy a zsellért az uraság kénye szerint elkergethesse, sem a felállított elvvel, sem az igazsággal, sem végre az emberiséggel meg nem egyezik (1834 Deák Ferenc beszédei 8096001, 91) | Idvezlem én is hazám e’ nemes fiait, kik egy czélra, u. m. az emberiségnek (humanitas) terjesztésére törekednek (1841 Pesti Hírlap CD61).

4. ’(vkinek) emberi mivolt(a), emberként való lét(e)’ ❖ Lelkének tüzével ſzive érzéſe el keveredik, melly által mennyei gyönyörüség terjed ki egéſz emberiſégére (1779 Bessenyei György¹ C1082, 344) | a’ halálra itéltetettnél az emberiségnek méltóságával, és teſt állásával, a’ kötél, vagy a’ féjſze egyezne-é meg jobban? (1793 Gubernáth Antal ford. 7124002, 228) | A’ természetnyomozók azt tanítják, hogy a’ kisdednek anyja’ méhében legelőször szíve fogantatik, ’s az élet’ kezdete’ első jelenségéül az mozdul meg. El lehet mondani, hogy a’ világra jött kis ember’ valóságos emberisége, legelőször a’ szívnek e’ másodszori megmozdulásában kezdődik (1838 Zsoldos Ignác 8540002, 73) | [a katolikus álláspont] az egy Krisztust Istennek is embernek is vallja; a kalcedoni zsinattal azt hirdeti, hogy Krisztus istensége szerint azonoslényegű az Atyával, akitől öröktől fogva születik, emberiségével azonoslényegű mivelünk és mint ilyen az időben Szűz Máriától született (1944 Schütz Antal 9592001, 66).

Sz: emberiséges, emberiségi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ember; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.