enyv fn 2B  enyő (rég) , enyű (rég)

1. (átv is) ’kül. állati csont, porc, bőr vízben való főzésével előállított színtelen v. sárgásbarnás, áttetsző, kocsonyás (ragasztó)anyag, ill. ennek szárított változata (mint árucikk)’ ❖ Az irásra való papiroshoz enyvezes ſzükséges […]. Az az enyv júh tsontból, és bör darabokból fözetik-ki (1783 Molnár János C0291, 346) | Öröm, szeretet, barátság, Nyiltt szív, víg elme, mulatság, Ezek az élet’ enyvei ’S holttig tartó kötelei (1813 Édes Gergely C2564, 33) | akárminő halnak minden porczogós és enyekes része, a’ mit darabokra kell vágni, meleg vizben senyveszteni, és aztán gyenge tüzön addig főzni, még mind enyvé nem vált (1835 Némethy József 8333018, 358) | Általában négyféle enyvet különböztetünk meg, úgymint bőrenyvet, csontenyvet, halenyvet és folyékony enyvet. Ide tartozik a zselatin is, mely alapjában véve nem más, mint a legtisztább enyv (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 171) | Dzsepetto egy kis enyvet olvasztott egy tojáshéjban, azzal ragasztotta oda a két lábat a helyére (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 29) | felálltam az ágyra, és megpróbáltam leszedni a falról a posztereimet, de ezt nem lehetett olyan vadul csinálni, mert féltem, hogy elszakadnak, mert nem volt rajzszegem, és enyvvel ragasztottam fel őket a falra (2003 Dragomán György 3146004, 1130).

1a. (rég) ’〈(kátrányszerű,) többé-kevésbé folyékony ásványi anyagok v. vmely származékuk megnevezéseként〉’ ❖ mivel [az angolok] az Amérikaiaktól nem kapnak ſzurkot és ollyan enyvet, mellyet Thernek neveznek; magok óltsóbbat és jobbat tanúltak tsinálni a nálok közönſéges fldi v. k-ſzénbl (1780 Magyar Hírmondó C0268, 60) | A’ Langolókhoz azok az ásványok tartozandók, mellyek könnyen gyúlladnak, ’s az olajban el-olvadnak. Illyen a’ kénkö, 2. enyv (1783 Molnár János C0293, 178) | olajhoz haſonló, vékony folyó Enyvek, mellyeket Napkeleten lámpáſokban-is égetnek (1784 Benkő Ferenc C0959, 101) | a’ Tz-kapós Hig-ásványok közibe miket ſzámlálſz? F. A’ Kénkvet, ’s a’ két féle Híg, ’s meg-keménylt Enyvet A’ Fld fagygyút (1792 Gáti István 7116010, 8).

1b. (kissé rég) ’〈némely fa kérgén v. rügyein szivárgó nyúlós-ragadós, a levegőn megszilárduló gyanta- v. mézgaszerű nyálka megnevezéseként〉’ ❖ A’ baraczk, megy és cseresznye fákból jönni szokott és gömbölyű formálag meg aludt, meg száradt nedvességet is némelly hellyeken ugyan Enyőnek pro Enyv; de több hellyeken Vén aszszony vagy német aszszony csipának nevezik (1792 Kovács Ferenc¹ C2555, 278) | [a méhek] A’ ſzurkos fákról le-metélik az enyvet, hogy azzal Fal-repedéſt a’ dér ellen tömögetni, ’s viaſzkot A’ kaſok óldalain, ’s tetején rokogatni leheſſen (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021012, 323) | a görcs az enyvek bő folyásán Az ép fenyőt rongálja bár, de az Átfurva és gátolva is kinő (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11) | [az egzotikus növény virága nyelvhez hasonlított,] mely borseprő- és palaszinű és egy fényes zacskóval van ellátva, melynek bélése ragadós enyvet izzad (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 83).

1c. ’〈(vmely növényi alapanyagokból készített) csirizszerű, folyékony halmazállapotú ragasztóanyag megnevezéseként〉’ ❖ Minél tisztázottabb a kátrányolaj, annál jobb enyvet kaphatni belőle (1846 Hetilap CD61) | D-Európában a [kányafa] gyökeréből madárfogó enyvet, Szibériában pedig részegítő italt főznek (1895 PallasLex. CD02) | Ragasztó[,] minden üzemben nélkülözhetetlen növényi enyv hordós tételben kapható (1943 Magyar Nemzet máj. 23. C8359, 18).

2. (Orvos/ritk) ’az állati kötőszövetekben, porcokban, csontokban található, fonalas szerkezetű fehérje, kollagén’ ❖ az enyv-is (gluten animale) fözés által az álló réſzekbl ugy kivonatik, hogy az élémentomak többé öſzve ne állhaſsanak (1789 Rácz Sámuel 7278002, 21) | A boncz-tanárok azt tanítják, hogy minél fiatalabb az ember, annál több állati enyű van testében (1853 Fáy András¹ C1714, 239) | a gyomornedvnek sokkal élénkebb hatása van az enyvre s kötőanyagokra, mint a sejtekre s izomrostokra (1894 PallasLex. CD02) | csontom csak enyv és mész és némi foszfor (1938 Dsida Jenő CD01) | A fiatal kutya táplálékának elengedhetetlen kiegészítője a csont. Egyrészt azért, mert mész fehérje, enyv és sok más hasznos anyag található benne (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

Ö: asztalos~, csont~, hal~.

ÖE: ~bőr, ~főzés, ~főző, ~gyár, ~gyártás, ~készítés, ~tábla, ~tartalom.

Vö. CzF. enyű, ~; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.