erdei mn és fn 1B3 erdői (rég)
I. mn
1. ’erdőben lakó 〈személy, csoport〉, ill. ott található, levő 〈dolog, képződmény〉’ ❖ Nem lakik erdei nép puſztán (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 195) | [a beteg juhokat] mindenek előtt magasan fekvő legelőkre, vagy szinte magasabb fekvésű erdei tanyákra kell hajtani (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310011, 162) | felfelé jöttünk, céltalanul csatangolva a barna erdei ösvényen (1922 Szabó Lőrinc 9629011, 15) | [a gyerekek] ellátogatnak az erdei boszorkány kunyhójába (1997 Új Könyvek CD29) | A borongós, éjszakai tájképen egy erdei házikó ablaka világítja meg az erdő lombjait (2009 Népszava máj. 18. C7472, 6).
1a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ) ’olyan 〈élőlény〉 v. olyan élőlények alkotta 〈társulás〉, amelynek természetes élőhelye v. előfordulási helye az erdő’ ❖ Angyal édes gyökér. Szent János-kenyere vagy gyökere, Vad édes Gyökér, Erdei édes gyökér (1775 Csapó József 7062001, 10) | Nem tértünk be semmi faluba élelmezés végett, ami szárított húst hoztunk magunkkal, azzal éltünk az egész úton, meg erdei gombával (1879 Jókai Mór CD18) | A pelék közűl első sorban a keletvidéki erdei pele (Myoxus dryas) érdekes faunisztikai szempontból (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az erdei állatok, mint a róka, mókus, sündisznó (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a Nyírséget] változatos homokpusztai, lápi és erdei vegetáció jellemzi (1997 Magyarország földje CD05) | Az erdei fenyvesekben a hó- és jégtörés okozta kár számottevő (2002 Magyar Hírlap CD09).
2. ’erdőben zajló, történő 〈jelenség〉, ill. ott végzett 〈tevékenység〉’ ❖ Nem kell az Uraknak itt kerti nyúláſzat: Hanem fáratságos erdei vadáſzat (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 93) | Erdei vihar (1883 Fővárosi Lapok C8099, 904) | Nagyon szerettem az erdei sétákat, amikre Apám magával vitt (1928 Réti István CD10) | Szávitri és Szatjaván nem megy vissza a városba, az erdei életet választják (1999 Magyar Hírlap CD09).
2a. • erdei iskola ’〈természetközelben, ált. erdős területen:〉 kültéri tanórák és szabadtéri foglalkozások tartására, a természettel való ismerkedésre alkalmas, az iskola részeként táborszerűen működő v. 〈régen:〉 gyenge fizikumú, beteg(es) v. hátrányos szociális helyzetű gyermekek számára létesített alternatív oktatási intézmény, ill. annak helye v. épülete’ ❖ Augusztus 30-án Darányi Temesvárra érkezik s megtekinti az uj városi erdei iskolát (1902 Pesti Hírlap aug. 1. C5650, 3) | Nehezen nevelhetők az ideges gyerekek is. Növelni kellene a szülői tanácsadók, nevelési tanácsadók, iskolai idegorvosok, az erdei iskolák és iskolai szanatóriumok számát is (1946 Karácsony Sándor 9302002, 11) | 1973/74-ben a Széchenyi téri épület és az Erdei Iskola felújítására kerül sor (1980 Taschner Frigyes CD52) | Az erdei iskolák a természetnek a gyerekekre gyakorolt ezen indirekt hatását teszik lehetővé azáltal, hogy tartósan természeti környezetbe helyezik ki a nevelés színterét (1992 Hortobágyi Katalin 2050011, 79) | Az erdei iskola foglalkozásain nemcsak természettudományos oldalról közelítenek a természethez, de nevelési-oktatási anyagukban helyet kaptak a művészetek, a zene, az irodalom és a néprajz is (1995 Magyarország állatvilága CD14).
2b. ’erdőben (végzett munkához) haszn. 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ Moſt menj-el; nyúgodj ſzobádban, ez erdei ruhából Vetkezz ki (1790 Pálóczi Horváth Ádám C2115, 36) | zendűlnek az erdei kürtök (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | fejszével vagy hatalmas erdei késekkel esnek neki [a vadászok a kajmánnak] (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A 20. század közepéig a 120–200 cm hosszú fűrészt, […] hasas vagy erdei fűrészt (Bakony), harcsafűrészt (Gyergyó, Hargita) használták (1999 Magyar néprajz CD47).
3. ’erdőben szokásos, ill. erdőre vonatk., azzal kapcs.’ ❖ az erdei rend megtartása mellett, a jobbágyok tüzi, s épületi faizás szükségén felül még kereskedésre is szolgálhatna az erdő (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | tulajdonképen miért erdei dal ez, mikor a fölmilén kivül semmi olyanról nincs szó benne, amely az erdőt juttatná eszünkbe (1906 Pesti Hírlap febr. 7. C5654, 20) | [barangolás a természetben], mely fától fáig csalogat és felébreszti bennem erdei ismereteimet (1971 Goda Gábor C6888, 1185) | Az idén januárban életbe lépett erdei jogok szerint az élő és a még tövön álló száraz fát csak erdészeti hatóság engedélyével szabad kivágni (1997 Népszabadság okt. 16. C7847, [25]).
4. (kissé rég) ’erdővel, erdészettel foglalkozó, ill. erdészetet oktató 〈intézmény〉’ ❖ Tsáſz. Kir. Felségének kegyelmes Végezésébl a’ Selmeczi Bányáſziskolánál (Bergakademie) ezentúl egy különös erdei Intézet fog felállítatni, melly az erds Gazdálkodásnak Tudományát (Forstkunde) fogja eladni (1808 Hazai és Külföldi Tudósítások C0191, 10) | az időközt elpusztult oly erdőknek helyreállitása, a jobbágyok fáizási beneficiumának biztositása végett törvényes zárral eszközöltessék, mellyekben ez előtt az urbéri fajzásnak helye volt, s más az erdei intézettől különböző gazdasági czélzatokra nem forditattak (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A karansebesi erdői intézet nem más czélból mint erdő-gyarapitás és fentartására vette lételét Keszthelyen (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Volt ugyanis a Földművelésügyi Minisztériumnak egy üzemszervezési intézete, az állami gazdaságoknak egy hasonló intézménye és a Tudományos Akadémiának egy elméleti kérdésekkel foglalkozó üzemtani csoportja, az úgynevezett „Erdei-intézet” (1968 Szabad Föld dec. 22. C4867, 4).
II. fn (rég)
’vaddisznó mint állat’ ❖ Van kappan, van tsirke, kövér lúd, pulyka-fi, rétze, z, ſzarvas; van ſzép erdei, nyúl is elég (1774 Baróti Szabó Dávid C0821, 87) | Barmok […] a’ Diſznó, és a’ ló. Amahoz tartozandó az erdei. A’ lóhoz pedig a’ fogok miatt az Öſzvér és Szamár (1783 Molnár János C0293, 182) | nádas berkekben nagyra ki-hízott Erdei (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 204) | [Hős Schedios] bántott erdeiként iszonyítóbb arczczal elő áll, Kettőztetve hevét, és kettőztetve csapásit (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 196) | Erdei az az vaddisznó (1860 Vadász-műszótár C1039, 4).
ÖE: ~kan.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. erdő; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.