építő mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → épít.

II. mn 17C

’vkinek, vminek a (szellemi, erkölcsi) fejlődését előmozdító hasznos v. tanulságos, épületes 〈megnyilvánulás, írásmű stb.〉’ ❖ a’ Kereſztényeknek tárſalkodásából igen helyeſen ki-vette, hogy mind az ö életeknek módja, mind pedig hiteknek dolga ſokkal eſzeſebb, jobb rendü, és épitöbb légyen a’ Törökökénél (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 27) | [a hírlapok cikkei] kedves épitő olvasmányt nyujtanak s a honnak használnak (1859 Vasárnapi Újság CD56) | nyugodt, építő fejtegetéseiben igaz gyönyörűséget ad a könyv (1913 Tankó Béla CD10) | Higgyék el, hogy építő kritikámat nem az a kis csalódás sugallja, melyben részem volt (1967 Örkény István 9500024, 131) | a kormány az ellenzék építő javaslatait nem fogadja el (1995 Országgyűlési Napló CD62).

III. fn 1C

’építmény, épület létrehozásában részt vevő szakember, ill. építkezésen dolgozó mesterember v. építőmunkás’ ❖ A’ leg-hireſebb kép irók; kép faragok, ’s Épitök (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 200) | [a] hajó építője (1872 Hevesi Lajos 8184001, 47) | Minden valamirevaló építőnk német származású volt; úgy látszik, a magyarok tudománya megrekedt a sátorcsinálásnál (1925 Krúdy Gyula CD54) | olasz építők jönnek, akik az újonnan felállított bécsi haditanács utasításai szerint dolgoznak (1928 Szekfű Gyula CD42) | Az idénymunkásként alkalmazott építők és bányászok […] többsége barakklakó volt az 1845–1945 közötti száz esztendő folyamán (2000 Magyar néprajz CD47).

a. ’vminek a megalkotásában, létrehozásában, ill. fejlesztésében vmilyen módon, kül. szellemi tevékenységével részt vevő v. közreműködő személy’ ❖ Ez’ hires, és nevezetes Városnak [ti. Trójának] elsö Építöi pediglen külömb Orſzágokról ſzerentsére egybe jutott két emberek valának, tudni-illik Teucer, és Dardanus (1774 Dugonics András C1484, 50) | Hazánknak ki légyen, meg-óltalmazója ’S épitje inkább, mint ſem meg-rontója (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 60) | merész elméletek építői (1914 Felvinczi Takáts Zoltán CD10) | A köztársasági elnök Mitterrand-t […] a mai Európa egyik legfontosabb építőjeként jellemezte (1996 Magyar Hírlap CD09).

Ö: hajó~, híd~, kert~, magas~, mély~, ország~, test~, út~, vezeték~.

UB: -brigád, -vállalat.

ÖU: gát~, társadalom~, templom~, vasút~, világ~.

ÖE: ~fa, ~iroda, ~szakma, ~szövetkezet, ~terv.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ép; ÉKsz.; SzT.

építő melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévépít
II. melléknév 17C
vkinek, vminek a (szellemi, erkölcsi) fejlődését előmozdító hasznos v. tanulságos, épületes 〈megnyilvánulás, írásmű stb.〉
a’ Kereſztényeknek tárſalkodásából igen helyeſen ki-vette, hogy mind az ö életeknek módja, mind pedig hiteknek dolga ſokkal eſzeſebb, jobb rendü, és épitöbb légyen a’ Törökökénél
(1772 Mészáros Ignác ford.)
[a hírlapok cikkei] kedves épitő olvasmányt nyujtanak s a honnak használnak
(1859 Vasárnapi Újság)
nyugodt, építő fejtegetéseiben igaz gyönyörűséget ad a könyv
(1913 Tankó Béla)
Higgyék el, hogy építő kritikámat nem az a kis csalódás sugallja, melyben részem volt
(1967 Örkény István)
a kormány az ellenzék építő javaslatait nem fogadja el
(1995 Országgyűlési Napló)
III. főnév 1C
építmény, épület létrehozásában részt vevő szakember, ill. építkezésen dolgozó mesterember v. építőmunkás
A’ leg-hireſebb kép irók; kép faragok, ’s Épitök
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
[a] hajó építője
(1872 Hevesi Lajos)
Minden valamirevaló építőnk német származású volt; úgy látszik, a magyarok tudománya megrekedt a sátorcsinálásnál
(1925 Krúdy Gyula)
olasz építők jönnek, akik az újonnan felállított bécsi haditanács utasításai szerint dolgoznak
(1928 Szekfű Gyula)
Az idénymunkásként alkalmazott építők és bányászok […] többsége barakklakó volt az 1845–1945 közötti száz esztendő folyamán
(2000 Magyar néprajz)
a.
vminek a megalkotásában, létrehozásában, ill. fejlesztésében vmilyen módon, kül. szellemi tevékenységével részt vevő v. közreműködő személy
Ez’ hires, és nevezetes Városnak [ti. Trójának] elsö Építöi pediglen külömb Orſzágokról ſzerentsére egybe jutott két emberek valának, tudni-illik Teucer, és Dardanus
(1774 Dugonics András)
Hazánknak ki légyen, meg-óltalmazója ’S épitje inkább, mint ſem meg-rontója
(1789 Bécsi Magyar Múzsa)
merész elméletek építői
(1914 Felvinczi Takáts Zoltán)
A köztársasági elnök Mitterrand-t […] a mai Európa egyik legfontosabb építőjeként jellemezte
(1996 Magyar Hírlap)
ÖU: gátépítő, társadalomépítő, templomépítő, vasútépítő, világépítő
ÖE: építőfa, építőiroda, építőszakma, építőszövetkezet, építőterv
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ép; ÉKsz.; SzT.

Beállítások