farkatlan mn és fn 14A1 farktalan (ritk) , faroktalan (ritk)
I. mn
1. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is) ’〈a farkossal szemben is:〉 olyan 〈állat〉, amelynek nincs v. csökevényes a farka, ill. ilyen állathoz tartozó, farok nélküli 〈test〉 v. ilyen állatra jellemző 〈állapot〉’ ❖ ezek közzl a’ Bogarak közzl […] némelyek farkaſok, némelyek pedig farkatlanok vóltak (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 624) | [Az ún. szagos pézsma] valamivel kisebb az őznél, majdnem farkatlan, zömök fejjel; teste durva és szúrós serteféle szőrrel van fedve (1847 Peregriny Elek 8360010, 126) | Ezen éghajlat alatt laknak a százféle majmok, a legnagyobbtól a legkisebbig, a hosszu farutól a fakatlanig (1851 A Falu Könyve C1667, 91) | A zsombik közt a farktalan vizi kutya csúszott-mászott, utálatos sikoltással utánozva valami emberi hangot (1886 Jókai Mór C2335, 29) | Testök [ti. a békáké] rövid, zömök, s kifejlődötteké farkatlan (1893 PallasLex. CD02) | farkatlan vérszopó denevér (Diphylla ecaudata Spix) (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A másik madár által megtépett héja] faroktalan sutaságában olyan mulatságos volt, hogy Ge-Og harsányan felkacagott (1937 Szentiványi Jenő 1145004, 214) | Nagy kínosan kibujt [a csapdából a róka], de bennszorult s zálogban ottmaradt a csapda közt a farka; mondom, szégyenkezőn s farkatlanul szaladt (1943 Radnóti Miklós ford.–La Fontaine 9543239, 49) | [A mudi] farka lefelé irányul, rövid, rendszerint kurtítják, de olykor előfordul egy-egy eleve farkatlan példány is (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | A farkatlan kétéltűektől (békáktól) eltérően a farkos kétéltűek teste megnyúlt, farkuk az egyedfejlődés során nem redukálódik (2005 Korsós Zoltán 3329002, 190) • farkatlan kétéltűek (Áll) ’a békák rendje mint rendszertani kategória’ ❖ Hanghólyag (állat), a farkatlan kétéltüek egyes nemeinek himjeinél a szájnyilás mögött fekvő hólyagok (1894 PallasLex. CD02) | Első rend: Békák vagy farkatlan kétéltűek (Ecaudata) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A kétéltűek (Amphibia) rendjébe 16 Magyarországon élő faj tartozik, amelyek két alrendbe, a farkos kétéltűekhez (Caudata) és a farkatlan kétéltűekhez vagy békákhoz (Salientia) sorolhatók (1995 Magyarország állatvilága CD14).
2. (ritk) ’olyan 〈tárgy, természeti képződmény stb.〉, amelynek nincs farokra emlékeztető, (hátsó,) elkeskenyedő nyúlványa’ ❖ A’ két üstökös tsillagnak földünkbe semmi befolyása nintsen, mivel farkatlan (1819 Hasznos Mulatságok C0179, 45) | Amauria, a fészkesekhez, a csőviráguak alrendébe tartozó növénynem, fészkes sokvirágu; gallérpikkelyei két sorban állók, vaczka lapos, portokjai farkatlanok (1879 MagyarLex. C5257, 168) | [a vizelet sok] apró farkatlan hámsejtet tartalmaz (1888 Orvosi Hetilap C8138, 1148) | a jövő repülőgépének nem lesz farka. A farkatlan légiszörnyeteg sebességét Hibbart nyolcszáz órakilométerre teszi (1938 Pesti Hírlap szept. 15. C5686, 17).
II. fn (tbsz-ban) (rég, Áll)
’a békák rendje mint rendszertani kategória’ ❖ Lurche, die; t. (állatt.) farkatlanok (1881 Német–magyar szótár C5211, 619) | Anura (farkatlanok, állat), a kétéltüek osztályának egyik rendje, amelybe a békák tartoznak (1893 PallasLex. CD02).
Vö. CzF. ~, farkatlanul; ÉrtSz.; TESz. fark; ÉKsz.; SzT.