esély fn 4B

1. ’vmely esemény, történés, helyzet bekövetkezésének, megvalósulásának (bizonyos mértékű) valószínűsége, eshetősége, az a tény, hogy az adott dolog megvalósulhat, bekövetkezhet’ ❖ iparkodott minden tőle telhető tudományával Aladár lélekvesztőjéhez csáklyázni, erősen szerencséltetve azt a felborulás minden esélyével (1862 Jókai Mór CD18) | A korona nem teheti ki magát a visszautasítás esélyének (1872 Jókai Mór 8209005, 165) | Ha azonban a gáz ritkított állapotban van, az összeütközések esélye kisebb, az egyes részecskék hosszabb ideig maradhatnak egy irányban (1894 PallasLex. CD02) | Az bizonyos, hogy a minden tudományos eljárás során fellelhető hibák elkövetésének nagyobb az esélye ilyen finom methódus alkalmazásánál, mint akkor, midőn egyszerűen egy szöveg pontos megállapításáról vagy életrajzi adatok összeállításáról van szó (1932 Váczy Péter CD10) | egy héten belül ketten nyertek 4 millió font körüli főnyereményt [az angol lottón]. Az angol fogadóirodák rögtön kiszámították, hogy ennek az esélye egy a 650 millióhoz (2000 Népszabadság aug. 7. C5833, [11]).

1a. ’az a helyzet, körülmény stb., amelyben v. amely mellett az adott esemény, dolog bekövetkezhet, megvalósulhat’ ❖ Mihelyt komoly összeütközés esélyei álltak elé, a nép előre tolongott (1853 Jósika Miklós 8212017, 154) | mily kevéssé szilárd alapokon állanak egy nemzet közgazdasági és pénzügyi viszonyai, a melynek magán- és közjövedelmei csaknem kizárólag az időjárás esélyeitől függenek (1875 Csengery Antal 8086007, 388) | A történelmi szemléletű ember tudatosabban készül a végzetre, s megveti és a lehetőségig lecsökkenti a baleset esélyeit (1941 Márai Sándor 9421002, 88) | A terhesség alatt a fertőző kórokozókkal szemben tehát ma már jók a védekezési esélyek, ha a családtervezők élnek a magyar egészségügy által is biztosított oltásokkal és egyéb megelőzési lehetőségekkel (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’sikert, eredményt, győzelmet stb. biztosító tényező, feltétel, ill. a siker, eredmény, győzelem reménye, kilátása’ ❖ Ez volt többnyire a gazda leányaival a légyott; hajba is kaptak egyszer rajtam, hanem aztán újra szépen összebékéltek, – látván, – hogy egyiknek esélyei 99 fokon állnak, mig a másiknak egy híján százon (1865 e. Jósika Miklós 8212021, 176) | a magyarok mindenesetre a legfiatalabbak Európában – egy ifju erővel biró nép, s ennek folytán minden esélylyel birnak arra, hogy azon sebeket, melyeket önmaguk nagy, legnagyobb részben pedig excellentiád ütött rajtuk, tuléljék (1870 Papp Miklós ford.–Széchenyi CD1501) | Szép nőnek születni – igen, ez lett volna talán egyetlen esélyem (1910 Karinthy Frigyes CD10) | II. Menet. Lajos az esélyeket latolgatta (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 76) | Pisztolypárbajnál az egyenlő esélyek biztosítására általában pisztolypárokat használtak (1991 Wirth István CD17) | Gondolom, ha indul az elnökválasztáson, előtte felmérte az esélyeit (2001 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’vmely személy, csoport, intézmény számára kínálkozó alkalom, helyzet, amely reményt ad vmire, amely vminek az ígéretével kecsegtet’ ❖ [egy hadvezér] a legcsekélyebb szerencsés esélyt kilesi (1853 Jósika Miklós C2361, 176) | maga a szerencsétlenség is egy esély a diadalra (1872–1874 Jókai Mór CD18) | ritkán adatott oly kedvező esély (még a nagy köd is segített hozzá) egy 8000-nyi ellenséget körülkeríteni (1885 Görgey István 8160003, 152) | egy kivételesen szerencsés esély az, amit a habozásával eljátszhat (1963 Sinkó Ervin 9605002, 422) | A bajor vállalatok számára jó esélyek kínálkoznak az infrastrukturális beruházásokban, az autópálya- és a vasútfejlesztésben (2004 Népszabadság febr. 10. C7852, 3).

3. (rég)(előre kiszámíthatatlan módon) bekövetkezhető (kedvező) esemény, helyzet’ ❖ külső vagy inkább központi mozzanatok az egyes rohamokat majd megrövidítik, majd pedig elnyújtják, mely utóbbi esély különben a bántalom hosszabb elhúzódása alatt szintén be szokott következni (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 238) | ő minden esélyre készen, hirtelen felkötötte a korcsolyáit (1888 Jókai Mór CD18) | a polgármester az időjárás esélyeinek megfelelően volt öltözködve (1893 Papp Dániel 8354001, 36) | Mondjuk a legrosszabb esélyt, hogy nem fog begyűlni a szoborköltség (1903 Mikszáth Kálmán CD04).

3a. (rég) ’előre nem látható baj, kellemetlen v. szerencsétlen esemény’ ❖ Nem volt szárazság és nem volt vízár, esélyeknek nem volt kitéve az emberiség (1887 Tóvölgyi Titusz 8492008, 88) | Bajtul, esélytől óv ez az érem. El ne hajítsad; véd a veszélyben! (1888 Reviczky Gyula 8392059, 105) | Az időjárás hirtelen enyhébb lett és vidékről végre havazásokat jeleznek, a mely kedvező körülmény által a vetések a zord téli idény esélyei ellen védve vannak (1894 Hazánk 8634001, 15) | a gyári munkás önállóságra nem juthat, vagyonra aligha tehet szert és oly kereseti forrás után él, mely, mint a munka, betegség, baleset, aggkor, gyári pangás esetében, megtagadja a szolgálatát, érlelte azt az eszmét, hogy a munkást mindemez esélyek ellen biztosítani kell (1896 PallasLex. CD02).

ÖU: élet~, harc~, nyeremény~.

ÖE: ~egyenlőtlenség, ~fogadás, ~különbség, ~latolgatás.

Sz: esélyű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. esik; ÉKsz.; ÚMTsz.

esély főnév 4B
1.
vmely esemény, történés, helyzet bekövetkezésének, megvalósulásának (bizonyos mértékű) valószínűsége, eshetősége, az a tény, hogy az adott dolog megvalósulhat, bekövetkezhet
iparkodott minden tőle telhető tudományával Aladár lélekvesztőjéhez csáklyázni, erősen szerencséltetve azt a felborulás minden esélyével
(1862 Jókai Mór)
A korona nem teheti ki magát a visszautasítás esélyének
(1872 Jókai Mór)
Ha azonban a gáz ritkított állapotban van, az összeütközések esélye kisebb, az egyes részecskék hosszabb ideig maradhatnak egy irányban
(1894 PallasLex.)
Az bizonyos, hogy a minden tudományos eljárás során fellelhető hibák elkövetésének nagyobb az esélye ilyen finom methódus alkalmazásánál, mint akkor, midőn egyszerűen egy szöveg pontos megállapításáról vagy életrajzi adatok összeállításáról van szó
(1932 Váczy Péter)
egy héten belül ketten nyertek 4 millió font körüli főnyereményt [az angol lottón]. Az angol fogadóirodák rögtön kiszámították, hogy ennek az esélye egy a 650 millióhoz
(2000 Népszabadság aug. 7.)
1a.
az a helyzet, körülmény stb., amelyben v. amely mellett az adott esemény, dolog bekövetkezhet, megvalósulhat
Mihelyt komoly összeütközés esélyei álltak elé, a nép előre tolongott
(1853 Jósika Miklós)
mily kevéssé szilárd alapokon állanak egy nemzet közgazdasági és pénzügyi viszonyai, a melynek magán- és közjövedelmei csaknem kizárólag az időjárás esélyeitől függenek
(1875 Csengery Antal)
A történelmi szemléletű ember tudatosabban készül a végzetre, s megveti és a lehetőségig lecsökkenti a baleset esélyeit
(1941 Márai Sándor)
A terhesség alatt a fertőző kórokozókkal szemben tehát ma már jók a védekezési esélyek, ha a családtervezők élnek a magyar egészségügy által is biztosított oltásokkal és egyéb megelőzési lehetőségekkel
(1997 Magyar Hírlap)
2.
sikert, eredményt, győzelmet stb. biztosító tényező, feltétel, ill. a siker, eredmény, győzelem reménye, kilátása
Ez volt többnyire a gazda leányaival a légyott; hajba is kaptak egyszer rajtam, hanem aztán újra szépen összebékéltek, – látván, – hogy egyiknek esélyei 99 fokon állnak, mig a másiknak egy híján százon
(1865 e. Jósika Miklós)
a magyarok mindenesetre a legfiatalabbak Európában – egy ifju erővel biró nép, s ennek folytán minden esélylyel birnak arra, hogy azon sebeket, melyeket önmaguk nagy, legnagyobb részben pedig excellentiád ütött rajtuk, tuléljék
(1870 Papp Miklós ford.Széchenyi)
Szép nőnek születni – igen, ez lett volna talán egyetlen esélyem
(1910 Karinthy Frigyes)
II. Menet. Lajos az esélyeket latolgatta
(1978 Kabdebó Tamás)
Pisztolypárbajnál az egyenlő esélyek biztosítására általában pisztolypárokat használtak
(1991 Wirth István)
Gondolom, ha indul az elnökválasztáson, előtte felmérte az esélyeit
(2001 Magyar Hírlap)
2a.
vmely személy, csoport, intézmény számára kínálkozó alkalom, helyzet, amely reményt ad vmire, amely vminek az ígéretével kecsegtet
[egy hadvezér] a legcsekélyebb szerencsés esélyt kilesi
(1853 Jósika Miklós)
maga a szerencsétlenség is egy esély a diadalra
(1872–1874 Jókai Mór)
ritkán adatott oly kedvező esély (még a nagy köd is segített hozzá) egy 8000-nyi ellenséget körülkeríteni
(1885 Görgey István)
egy kivételesen szerencsés esély az, amit a habozásával eljátszhat
(1963 Sinkó Ervin)
A bajor vállalatok számára jó esélyek kínálkoznak az infrastrukturális beruházásokban, az autópálya- és a vasútfejlesztésben
(2004 Népszabadság febr. 10.)
3. (rég)
(előre kiszámíthatatlan módon) bekövetkezhető (kedvező) esemény, helyzet
külső vagy inkább központi mozzanatok az egyes rohamokat majd megrövidítik, majd pedig elnyújtják, mely utóbbi esély különben a bántalom hosszabb elhúzódása alatt szintén be szokott következni
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
ő minden esélyre készen, hirtelen felkötötte a korcsolyáit
(1888 Jókai Mór)
a polgármester az időjárás esélyeinek megfelelően volt öltözködve
(1893 Papp Dániel)
Mondjuk a legrosszabb esélyt, hogy nem fog begyűlni a szoborköltség
(1903 Mikszáth Kálmán)
3a. (rég)
előre nem látható baj, kellemetlen v. szerencsétlen esemény
Nem volt szárazság és nem volt vízár, esélyeknek nem volt kitéve az emberiség
(1887 Tóvölgyi Titusz)
Bajtul, esélytől óv ez az érem. El ne hajítsad; véd a veszélyben!
(1888 Reviczky Gyula)
Az időjárás hirtelen enyhébb lett és vidékről végre havazásokat jeleznek, a mely kedvező körülmény által a vetések a zord téli idény esélyei ellen védve vannak
(1894 Hazánk)
a gyári munkás önállóságra nem juthat, vagyonra aligha tehet szert és oly kereseti forrás után él, mely, mint a munka, betegség, baleset, aggkor, gyári pangás esetében, megtagadja a szolgálatát, érlelte azt az eszmét, hogy a munkást mindemez esélyek ellen biztosítani kell
(1896 PallasLex.)
ÖU: életesély, harcesély, nyereményesély
ÖE: esélyegyenlőtlenség, esélyfogadás, esélykülönbség, esélylatolgatás
Sz: esélyű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. esik; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások