evidens mn 12B

’magától értetődő, magyarázat nélkül egyértelmű(en világos) 〈tény, dolog〉’ ❖ Soha érdek evidensebb, soha követendő politikai irány világosabban megjelölve nem volt (1866 Kossuth Lajos CD32) | Fölösleges tovább fejtegetni, annyira evidens ez a kérdés (1928 Keleti Újság 2128001, 4) | vajon nem olyanoknak teremtett-e alkotónk talán, hogy tévedünk még azokban a dolgokban is, amelyek akár a legevidensebbeknek tetszenek nekünk (1956 Szemere Samu ford.–Spinoza 9654002, 221) | Amikor például egy képen két alakot ábrázolnak, evidensen adódik a képtér kettős osztása (2009 Kovács András Bálint 3186001, 42).

a. ’bizonyítás nélkül elfogadott 〈állítás, (alap)tétel〉’ ❖ [a hittankönyv] megkülönbözteti a bizonyosságok három fajtáját. Az első csoportba sorolja a nyilvánvaló, evidens igazságokat. A másodikba a fizikai bizonyosságot, amelyen a természeti törvények bizonyosságát érti. Végül az úgynevezett „erkölcsi bizonyosságot” (1959 Szabó András György 2056030, 47) | Az eddigiek alapján annyi persze világos, hogy a transzcendentális közegben Husserl álláspontja szerint az ego cogito [= én gondolkodom] (mint kiindulópont) az önmagában megálló, apodiktikusan evidens, azaz az abszolút lét (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 458).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

evidens melléknév 12B
magától értetődő, magyarázat nélkül egyértelmű(en világos) 〈tény, dolog〉
Soha érdek evidensebb, soha követendő politikai irány világosabban megjelölve nem volt
(1866 Kossuth Lajos)
Fölösleges tovább fejtegetni, annyira evidens ez a kérdés
(1928 Keleti Újság)
vajon nem olyanoknak teremtett-e alkotónk talán, hogy tévedünk még azokban a dolgokban is, amelyek akár a legevidensebbeknek tetszenek nekünk
(1956 Szemere Samu ford.Spinoza)
Amikor például egy képen két alakot ábrázolnak, evidensen adódik a képtér kettős osztása
(2009 Kovács András Bálint)
a.
bizonyítás nélkül elfogadott 〈állítás, (alap)tétel〉
[a hittankönyv] megkülönbözteti a bizonyosságok három fajtáját. Az első csoportba sorolja a nyilvánvaló, evidens igazságokat. A másodikba a fizikai bizonyosságot, amelyen a természeti törvények bizonyosságát érti. Végül az úgynevezett „erkölcsi bizonyosságot”
(1959 Szabó András György)
Az eddigiek alapján annyi persze világos, hogy a transzcendentális közegben Husserl álláspontja szerint az ego cogito [= én gondolkodom] (mint kiindulópont) az önmagában megálló, apodiktikusan evidens, azaz az abszolút lét
(1982 Rózsahegyi Edit)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások