értekezés fn 4B
1. ’az értekezik igével kifejezett cselekvés’ ❖ reá talált arra az emberre, a’ ki […] a’ Kriſtina Grófnéjának el-ragadáſa felöl többeket tudot, mindazáltal még-is a’ Hertzegnek értekezésére tudatlanná, és idegenné tette magát (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 286).
1a. (rég) ’tanácskozás, értekezlet mint alkalom, esemény, ill. annak ideje’ ❖ az eggyesűlt Státusoknál lévő Spanyol Követ, Tacon Úr, gyakor értekezést tartott az éjszak-Amerikai Ministerekkel (1829 Hazai és Külföldi Tudósítások C8280, 252) | [a követ feladata] némi fontos diplomatikai értekezésen jelen lenni (1834 Jelenkor C0227, 416) | Haddington lord megjegyzé, hogy szerinte az értekezés nem az eddigi szokás szerint tartatott, minthogy a’ kiküldött lordok, a helyett, hogy az értekezés alatt fedett fővel ültek volna, fedetlen fővel állottanak (1836 Jelenkor C8302, 218).
2. (rég) ’két v. több személy között fennálló kommunikáció, kapcsolat, összeköttetés’ ❖ a’ Tiſzteknek megparantsoltatott, hogy a’ Generál Kapitánynyal leg kissebb dologban se légyenek ſemmi értekezéssel, valami tsak ezt a’ ſereget illeti (1786 Magyar Hírmondó C0274, 646) | A’ Lakosok a’ külföldiekkel semmi értekezésben sintsenek (1793 Molnár János C0294, 39) | Értekezésbe tettem tehát magamat vele [ti. a birtok tulajdonosával], s a tizennyolcz ezer forintot, melyet, némely javitásokat beszámitva követelt, a mai nap elinditottam (1852 Kemény Zsigmond C2593, 209) | Gyors futárokat fogunk tartani, kik az értekezést közöttünk fentartsák (1855 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare C4537, 352).
3. (rég, ritk) ’tudomás, értesülés’ ❖ [Miskei] semmit sem tudott, mind addig, méglen az Udvarba hivattatna a’ Királytól, máskép minden erejébl ellene ſzegezte vólna magát ezen postaságnak; midn ez eránt értekezést vett, nem tudta nevessen-é, vagy boſzonkodjon (1809 Szekér Joákim 8435006, 177).
4. (rég) ’tudakozódó, érdeklődő kérdés’ ❖ Miért akarod az Isteneket a’ te tudni-vágyódó értekezéseiddel megelzni? (1780 Kónyi János ford.–Gessner C2735, 15) | miket rendelt-el az Úr, ’s mit fogna mivelni? El-mosolyodva vevé feles értekezésit az Angyal, ’S illy válaſzt ada néki [ti. Ádámnak] (1789 e. Baróti Szabó Dávid ford.–Milton C0817, 44) | Ki van itt? itt, felel Ekhó kérdésére, Bámúl ifjú ki ſzóltt értekezésére (1792 Sándor István ford.–Ovidius C3668, 127) | már meg vólt zavarodva, ’s tévedezett értekezésimre (1811 Döme Károly ford.–Metastasio C1452, 18).
5. (rég) ’részletező(, tudományos igényű) okfejtés, eszmefuttatás’ ❖ [A szerző] három Szakaſzba foglallya az Hunnuſok elejektöl fogva kezdvén az Irását, Királyink életét. Szép, könnyü értelmü deáksággal: rövédeden ſokat mondván, ’s tudományra méltó értekezéſekkel ſzolgálván mindenütt (1783 Magyar Könyvház C0292, 385) | a’ hibátlanság a’ nyelvvel való megegyezés. Ezen magyarázat, nagyobb erség, ’s világosság kedvéért bvebb értekezést kíván; a’ mellyet el sem mulathatok (1806 Révai Miklós 7283017, 12) | csak az igazságokot, mellyek értekezéseimbl következtek, és ide kiváltkép tartoznak, egyenesen feloſztom három felekezetre [= részre] (1818 Verseghy Ferenc 8518043, 275).
5a. ’hosszabb terjedelmű, tudományos igényű dolgozat, ritk. előadás’ ❖ A jelenvaló értekezés 1748. esztendőben egy bölcs benedictinusnak irótollából folyt, sok bölcsektől megvizsgáltatott, jónak itéltetett, de mégis nem oly tisztelettel fogadtatott, minőt érdemlett (1790 k. Verseghy Ferenc 7373007, 122) | már a’ Lovakrul ’s Hitelrül irt értekezéseimben […] untig elő adám: hogy alig van tárgy, mellyet mai ujabb időkben nem pendítne meg a’ közönség valamelly tagja (1831 Széchenyi István 8429011, 348) | Rolland nemcsak zenetudós volt (zenei tárgyú doktori értekezése ma is tudományos forrásmű), hanem az átlagosnál különb zongorista is (1955 Benedek Marcell 9042006, 183) | A konferencia másnapján Ormos Mária Nácizmus, represszió, táborok címmel tart értekezést (1999 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.; SzT.