értelem fn 7B 

1. (Pszich is) ’a logikus gondolkodás általi szellemi megismerés képessége’ ❖ tudom hogy ezt [ti. a könyvet] ſokan nem fogják olvaſni, és többen ha olvaſandják-is meg nem értik, bátor az együgyü nép’ értelméhez alkalmaztattott (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 13) | Az emberi értelem főkritikusa Kant azt tanítja, miszerint az emberben csak a’ kény szabad; az akarat pedig, melly csupán törvényeket szab, sem szabad, sem szabadtalan nem lehet (1848 Benczúr János 8038001, 4) | Minden létezőnek kútfeje, emberi értelem által benemfogható, titkos erő és hatalom, mennyei jó Atyánk! (1923 Gálfi Lőrinc 2129002, 1) | A fogyatékos értelem gondos, türelmes, ráhangolódó tanítás révén képezhető lehet olyan fokig, amely esetleg az életbe való feltűnésmentes vagy szubjektíve kielégítő beilleszkedést biztosítja (1978 Buda Béla 9073001, 237) | a mindennapi élet mindenkori lehetőségeit megszabó tehetség, értelem, tudás, munka mennyisége és minősége a gazdaság legfőbb erőforrása (2002 Bródy András 3191001, 101).

1a. ’e képességnek vki arcán, tekintetében stb. való kifejeződése, megnyilvánulása’ ❖ Fejedelmi vonások nincsenek arcán, […] homlokán nincsen fönség, de értelem, a jóság önti el az egész arcot (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | szemükben értelem csillog és homlokuk magas domborulata és arcuk mély barázdái a ritka és igaz ember benyomását teszik (1921 Mihály Dezső CD10) | szimpatikus, okos és tündöklően ártatlan lényükből sugárzik az értelem (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’(a) tudatos gondolkodás, helyes ítéletalkotás, megfontolás (képessége)’ ❖ öſzve ſzedvén értelmének minden erejét, és meg-gyözvén pártos indúlatit, rendbe hozott itélettel azon igyekezett, hogy ezen ſzépséggel beſzélgetésbe eredhetne (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 83) | Kinek szivében vad lánggal lobog A kész pokol, s értelmét elveszi (1823 Vörösmarty Mihály C4540, 300) | értelem nélkül szórják a pénzt (1880 Balogh Tihamér C0763, 113) | az értelmemmel tudtam ugy, hogy el kell mennem, a fáradtságom, a petyhüdtségem otthonmaradásra vonzottak (1913 Nagy Lajos 9472011, 21) | [Széchenyi] személyiségstruktúrája – ösztön, akarat, értelem, érzelem – igen bonyolult, különös volt (1991 Rubicon CD17) | a felszólítása előtt semmi esélyt nem adott nekem a megfontolásra, a gondolkodásra, hogy a józan értelmem kerekedjen felül az első érzéseimen (1993 Kertész Imre² CD41).

1c. (minőségjelzővel v. birtokszóként) ’〈állatokra vonatkoztatva:〉 a megismeréssel, emlékezettel stb. kapcs. agyi tevékenységek összessége’ ❖ Nem egyedül a nevelés az, a mi tökéletesíti az állatfajták értelmét, hanem a tehetségek, melyek az életmód által kifejlenek, épen úgy beoltatnak örökségkép a maradékba mint az embernél (1860 Budapesti Szemle C7520, 211) | A madarak értelméről (1895 Természettudományi Közlöny C7919, 479) | [a hangyák életének] minden mozzanata magasabb állati értelem megnyilvánulása (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 169) | Darwin számára a mi szellemi potenciálunk és az állatok értelme közti különbség csak fokozati, de nem alapvető (1996 Természet Világa ford. CD50).

2. ’az egyes ember szellemi tevékenysége folytán szerzett tudattartalmak összessége’ ❖ tsak az hatja meg a szívet egyenesen, a’ mit látunk a’ beszéllőben; a’ mit pedig hallunk tőle, elsőben értelmünkbe, ’s értelmünkből mehet által a’ szívbe (1818 Hasznos Mulatságok C0177, 169) | Nyelvünknek tehát van befolyása arra, hogy a megismert uj dolgokat értelmünkben hogyan osztályozzuk, mert az uj dolgok kénytelenek alkalmazkodni a már meglévő keretekhez (1912 Rubin László 9577001, 25) | Semmi sincs az értelmünkben, ami korábban ne lett volna meg az érzékelésünkben (1967 Kortárs C6884, 131).

2a. (rég) ’vminek a tudása, ismerése, ill. vkinek vmiről szerzett ismerete, tud(om)ása’ ❖ Elöbb mindazáltal, hogy ſem bé-vezettetett, [Akmetnek] értelmére adatott, hogy Kriſtina nem volna még jelen (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 30) | Mig a gyermek megſzóllalhat, már addig anya nyelvének értelmére jön (1779 Bessenyei György¹ C1082, 15) | Nem akarom azonban itt érteni, hogy annyira terjed e’ dologban való tudományom, hogy arról még többet, és jobbat mondani ne leheſsék; […] kinek kinek bátor ſzabad, a’ki a ménes állapottyáról jobb értelemmel bir, tetſzéſe ſzerént itéletét irás által ki-nyilatkoztatni (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4226, 76) | a tárgynak [ti. a dualista világnézetnek] azonban mélyebb ismérete, különösen a zendvallási töredék kútfők vizsgálata által, annak bizonyosb értelmére jutottunk (1854 Ipolyi Arnold 8197006, 91).

2b. (rég) ’vélemény, felfogás, ill. meggyőződés’ ❖ [a kinin jótékony hatását tapasztalva] ſzemeink meg-nyiltak, el-annyira hogy már egyenlö értelemmel, a’ leg-hathatósb orvoſſágok között-is leg föbb helyre tétetik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 269) | [a polgári elöljáró] semminém fel tételt, a’ melly által az isteni tiſztelet, és a’ vallásbeli értelem megsértetik, meg nem fogja halgatni (1793 Magyar Kurír C0322, 405) | a’ Convent Tagjai […] nem merték szabadon ki-mondani a’ magok értelmeket (1794 Bécsi Magyar Merkurius C0343, 1041) | Sajnállom hogy a’ Vármegyénként való adakozásokról nem lehetek Veled egy értelemben (1812 Cserey Miklós C2563, 157) | A levelezést én ugyan nem eléggé alkalmatosnak lelem arra, hogy ellenkező értelmeinkreegymáshoz közelíthessünk (1823 Szemere Pál 8439045, 217) | Elbeszélgettünk multról jövendőről, hitünk reményünk erős volt; hasonló gondolkodás, egy értelem, ugyanazon vélemény szorosan összefűzé szíveinket (1879 Teleki Sándor 8474004, 142).

3. (rendsz. birtokszóként) ’a dolgokban, eseményekben stb. felfedezhető logikus összefüggés mint azok lényege, tartalma v. jelentősége, haszna, ill. célja’ ❖ Szabadság mibl áll, nehéz magyarázni […], Ha igaz értelmét akarjuk meg rázni, Fényesebb népeket földig kell alázni (1772 Orczy Lőrinc C0794, [3]) | érzem, hogy ön egy fényes sugárt lövellt életem homályába, hogy ön ada értelmet világi létemnek (1861 Arany János ford.–Szollogub C6504, 137) | [Ruszand a gyakorlaton] forgott előre, hátra, és csinált a fegyverrel mindenféle fogásokat, amiknek semmi értelme nem volt ugyan, de amiket abban az időben minden katonának tudni kellett (1893 Tömörkény István 8493002, 232) | Spengler világtörténelmi formatana keresi a világtörténelem értelmét, amelyet nem talál meg (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 21) | megszületett Laura, Dani is sokat van nálunk, gyakran látogatnak meg minket a szülők, mindettől tizenöt-húsz évre értelmet nyer a nagy ház (2000 Lakáskultúra CD39) | nem látom értelmét, hogy szóhasználati vitába kezdjünk (2004 Országgyűlési Napló CD62).

4. ’Jelentés(tartalom).’

4a. ’vmely gesztus, kül. tekintet v. mozdulat, viselkedés stb. metakommunikációs jelentése, üzenete’ ❖ Télónis [szól], Kettös értelmet jelentö tekíntetekkel (1772 Bessenyei György¹ C1076, 72) | [Y. úr] jelentőséges szemhunyorgatás közt csörgetett valami [tetszetős, de olcsó] uj óralánczot […]. Azután nagyon mutatósan kihuzta [értéktelen] óráját és demonsztrative nézte, hogy ugyan mennyi az idő […]. Ezen produkcziók értelme pedig röviden ez volt: „Látod, már megint nincsen semmim,… de én ezt nem bánom.” (1876 Hevesi Lajos 8184006, 179) | titkos összeintések, mozdulatok értelmet kaptak és spiónok, besúgók leskelődtek lépten-nyomon (1930 Budapesti Hírlap aug. 15. C4718, 2) | igaz, csak minden harmadik mondatot érti [a házigazda], de jól fejti meg a hangsúlyok és a gesztusok értelmét (1997 Népszabadság ápr. 26. C7847, 7).

4b. ’vmely nyelvi egység, pl. szó, szószerkezet jelentése’ ❖ értelem nélkl való ſzavakat ejtvén (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 160) | annyira meg voltam fázva, hogy fegyverem ravaszát, a szó szoros értelmében nem birtam elhuzni (1854 Ujfalvy Sándor 8497007, 39) | A költeményeknél vagy egyáltalán bármily hosszabb olvasmány stilusát vizsgálva oly kifejezésekre akadunk, melyekben egy vagy több szó nem a voltaképeni értelemben, hanem átvitt, képies értelemben van használva (1897 Riedl Frigyes 8393009, 2) | Mindez természetesen oroszul folyt s javarészt Nikolaj segített ki utólag felfognom, az elvontabb fordulatok értelmét (1916 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Még tovább keverte a kassai rózsa értelmét a XVIII. század vége felé Csapó József, aki – hogy, hogynem – az esteli violát (Hesperis tristis) ismerteti kassai rózsa néven (1932 Rapaics Rajmund CD35) | [e könyvben] a „kórokozó” kifejezést egy pontosan nem definiált köznyelvi értelemben használjuk (2004 Rózsa Lajos 3277001, 10).

4c. (rendsz. birtokszóként) ’az a konkrét fogalmi tartalom, amelyre vmely (egyezményes) jel(kép), képies beszéd stb. utal’ ❖ [az egyiptomi nép] bizonyos képekhez bizonyos értelmet kötött. Így Saskeselyű természetet; madár Királyt jelentett (1818 Hasznos Mulatságok C0177, 109) | A tábla értelme: „Útkereszteződés, alárendelt útvonallal” (1967 Magyar Nemzet júl. 16. C4804, 12) | A szimbólum értelmét megfejteni nem egyszerű, a jelentés általában bonyolult (1977 Voigt Vilmos 9781003, 201) | [Füst Milán versében a „sír a vízmadár” kifejezés] úgynevezett egyszerű (implicit, in absentia) metafora, amelynek értelmét a szöveg összefüggéséből kell (lehet) kikövetkeztetni (2002 Kemény Gábor² C7192, 508).

4d. (rendsz. birtokszóként) ’vmely közlés, műalkotás stb. tartalma, mondanivalója, lényege’ ❖ mint tetſzenek az ide jegyzett Verseknek értelmi? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 171) | [Lustkandl úr] megtámadásait, melyeket nézetünk szerint alaptalan okoskodásokkal s néhol a törvények értelmének elferdítésével a magyar nemzet törvényes jogai ellen intézett, óhajtottuk czáfolva visszaútasítani (1865 Deák Ferenc CD51) | a biró és a cigányprímás összeráncolt szemöldökkel tünődtek tovább a hallottak mély értelmén (1930 Márai Sándor 9421017, 17) | a műalkotás értelme a művel folytatott dialógusban tárul fel, s e feltárulás révén maga a megértés túlmutat a Művön (1994 Új Könyvek CD29) | Meghökkentő volt, hogy a mondatai önmagukban milyen elenyésző értelemmel bírtak, összességében mégis az maradt az emberben, hogy hallott valamit, történt valami (2007 Jenei László 3150006, 647).

5. (-ben raggal, egysz 3. sz-ű birtokszóként nu-szerűen v. minőségjelzővel) ’a birtokos jelzőben jelölt v. a minőségjelzővel meghatározott felfogás, szokás, megnyilatkozás stb. szerint, annak megfelelően’ ❖ A’ Felséges alkuvó Hatalmasságok kötelezik magokat egymásnak arra, hogy ezen Ármádákat tsupán tsak köz meg egygyezésbl ’s a’ feljebb említett Szövetség értelmében fogják azon egy czélnak tellyesítésére forditani (1814 Hazai és Külföldi Tudósítások C0202, 368) | a molla és kádi a korán és hagyomány értelmében itélnek (1884 Hunfalvy János 8191006, 312) | Mind Géza, mind Salamon, egyik a keleti, másik a nyugoti felfogás értelmében, igényt tartottak az egész ország birtokára (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | minden ember, leszámítva néhány humanista vagy udvaronc libertinust, vallásos lélek volt, aki az ő saját vallásos meggyőződése értelmében, az emberek lelki javáért és Isten dicsőségéért látta szükségesnek az ő egyháza kizárólagosságát (1929 Szekfű Gyula CD42) | Krasznahorkai Sátántangóját mindez lázadóan istenközelivé, bibliai értelemben perlekedővé, újkori értelemben pedig a luciferi vallásosság könyvévé teszi (1985 Balassa Péter 1008005, 193) | E belső késztetést erősíti az az égi, krisztusi ígéret, amelynek értelmében az Ő szenvedésének fölelevenítése, átélése nem akármilyen lelki haszonnal jár (1999 Erdélyi Zsuzsanna C6874, 810).

6. (-ben raggal és minőségjelzővel, hsz-szerűen) ’vmilyen tekintetben, vmilyen szempontból’ ❖ Oltárit gyakran vérzi nyájambeli bárány. Minthogy a magyaroknál a véres áldozat már szokásban nincs, itt ezt moralis értelemben kell venni (1792 e. Ráday Gedeon¹ ford.–Vergilius C3573, 103) | Nagynéném meg vala győződve, hogy senki az embereket nálánál jobban nem ismeri […] – és bizonyos értelemben igazsága volt (1865 Eötvös József C1597, 362) | Nem testi, sőt nem is lelki értelemben gyarapodtam, hanem anyagilag (1936 Tabéry Géza 9692002, 158) | a mikrohullámú sütőben készült ételre jellemző, hogy nem pirul meg, tehát a hagyományos értelemben nem sült lesz, hanem párolt, főtt, puhított (1989 Frank Júlia CD19) | a mozgókép nem állóképek sorozata, csupán műszaki értelemben az (2009 Kovács András Bálint 3186001, 34).

Ö: bal~, betű~, mellék~, szak~.

ÖU: alap~, mű~, szó~.

ÖE: ~adó, ~dús, ~ellenes, ~fejlesztés, ~fejlődés, ~ferdítő, ~gyakorlat, ~hiány, ~hű, ~különbség, ~teljes, ~változás, ~világ.

Sz: értelmű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.