értetlen mn, fn és hsz 

I. mn 14B

1. ’olyan 〈személy v. csoport〉, aki v. amely vmely (nyilvánvaló) dolgot értelmi, műveltségbeli, empátiabeli stb. hiányosságai, korlátai miatt nem ért, nem fog fel’ ❖ Óh beh értetlen tökélletlen egygy ember vóltam én akkor, a’ midn titeket úgy megſzomorítottalak! (1787 Gelei József ford.–Campe 7117003, 16) | nemes szivének minden dobbanását, láng-keblének egész hevét, magas eszmékben gazdag teljes életét imádott nemzete emelésére szánta és áldozta fel, – ha érte a mostoha sorstól, értetlen és kislelkü kortól gunyt, üldözést s lesujtó nyomort nyert is bár, nem érdemlett pályabérül (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a norvég drámaírónak tétele, hogy a feleség elhagyhatja értetlen, szűk látókörű férjét (1928 Kosztolányi Dezső 9359454, 132) | [Rippl-Rónai Ödön] lelkesen propagálta a modern művészetet a kisváros még értetlen közönsége előtt (1956 Végvári Lajos 2005083, 762) | Helytelen, ha a gyász szélsőséges megnyilvánulásai a gyermek előtt zajlanak le. A sírástól, hangos zokogástól, jelenetektől a gyermek megriad, értetlenné, tehetetlenné válik, s ez káros hatással van rá (1989 Polcz Alaine 1120002, 87) | [Döbrentei Gábor] a fennmaradt levélrészletek alapján szerkesztőként korrektül viselkedik Kölcseyvel, de értetlen verseivel szemben, és azokban lényeges változtatásokat javasol (2001 Gyapay László 3127002, 61).

1a. ’vmely információ, helyzet stb. meg nem értését tükröző 〈megnyilvánulás〉’ ❖ menjen el egy falusi examenre, és ott a gyermekeknek elkiabált értetlen felelete után kérdezze meg tőlük röviden, pár szóval, mi az elmondott felelet veleje: a gyermek bizonyosan egy igét sem képes felelni, mert nem tudja, mit kiabált (1854 Budapesti Hírlap C7812, 3342) | [Henri Focillon festészettörténetében] a legértetlenebbül áll a német modernekkel szemben, és olyan nevek hiányoznak könyvéből, mint Kandinsky, Marc, Klee, Kokoschka (1929 Rabinovszky Máriusz CD10) | néha minden átmenet nélkül ránevetett valakire, de ezt értetlen, bamba tekintetek fogadták (1972 Kertész Ákos 9327001, 74) | A nézők egy része értetlenül fogadta, ha általa kedvelt művek csúfondáros értelmezését látta a mozivásznon (2003 Szegedy-Maszák Mihály 3297005, 322) | – A szobor Jeanne d’Arcot ábrázolja – magyarázta Arnold, mire Virág még értetlenebbül meredt maga elé (2010 Leiner Laura 3208002, 56).

2. (rég v. nyj) ’értelmileg (még) fejletlen, ill. szellemileg elmaradott, tudatlan v. vmihez nem értő 〈személy v. csoport〉’ ❖ az illy kérked kóborlók [ti. kontár orvosok], mind tetétl fogva talpig tkélletlen gaz emberek, kik tſak azért bujdosnak ſzerte ſzéllyel hitetö beſzédekkel ámitván az egygy kſſéget, mivel élhetetlenſégek miá nem kereshetik hazájokban, betſülettel kenyereket; és hogy mindnyájan tudatlanok ’s értetlenek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 572) | az értetlen gyermekek néha nagyon ers kivánságokkal birnak, de szabadoknak nem tartatnak, mivel nintsen elegend esméret tehetségek, és […] a’ jót a’ rosztol meg nem külömböztethetik (1828 Pucz Antal C5623, 52) | Ha olly emberek sem tartják meg a’ tilalmat, kiket külsőről itélve, nevelt ’s értelmes embernek örömest tartanánk, mit várhatunk az értetlen tömegtől (1844 Pesti Hírlap CD61) | nincs pártfogónk, a ki felálljon mellettünk, szegény értetlen, járatlan parasztok mellett (1887 Abonyi Lajos C0497, 128) | írtetleⁿ : aki nem ért vmihez (1905 Beke Ödön C6397, 44).

2a. (rég) ’értelmi fejletlenségre, ill. tudatlanságra, tájékozatlanságra valló 〈magatartás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ örizzed magadat ezen büſzke és értetlen gondolattól, mintha régi Eleid nevekért mindeneknek engedni kellene tenéked (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 69) | melly híbákba a’ gazda emberek esnek tudatlanſágból, míkor ök az ö marhájokkal értetlenül, tudatlanúl bánnak (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4223, [XV]) | balhiedelmek, vastag előitéletek, hibás felfogások, néha-néha roszakaratu, értetlen és vétkes tanácslások (1856 Vasárnapi Újság CD56).

2b. (rég, ritk) ’az az 〈életkor〉, amelyben a teljes értelmi fejlettséget még nem elért személy van’ ❖ ha az Atyjok tért meg, minden értetlen korú gyermekei, nemek külömbſége nélkl Atyjok vallását kövesſék, hapedig az Anyjok tért a Katholikus Vallásra, egyedl tsak a leány magzatok, tudni-illik az értetlen korúak neveltesfſenek a Katholikus Vallásbann (1782 Magyar Hírmondó C0270, 61).

3. (rég) ’Érthetetlen.’

3a. ’tagolatlansága, idegensége stb. miatt nem v. nehezen érthető, ill. értelmetlennek tűnő 〈hang, beszéd stb.〉’ ❖ Néha-néha némelly értetlen Hangok jönnek-ki Szájokból, a’ mellyeknek ſemmi Eggybe-köttetések nintsen, és ſemmi nagy Dolgot ſem jelenthetnek (1794 Kármán József² C0418, 127) | Nem csuda […], ha az értetlen nyelven [ti. latinul], kinozva tanult esmeretek, az ifjuság legnagyobb, részénél ugyannyira feledékenységbe mennek (1833 Kunoss Endre 8260037, 106) | Én hátramaradtam, ’s csak értetlenül hallám az első szókat, mellyeket egymással váltottak (1837 Társalkodó C7974, 98) | [a pórnő] beszélt őrjöngő hadarással összevissza értetlen dolgokat, amiből csak azt a szót lehetett megérteni: „A farkas, a veszett farkas.” (1856 Jókai Mór CD18) | csak néhány értetlen szót makoghatott, rámutatva a földön heverőre (1908 Budapesti Hírlap dec. 25. C4696, 70).

3b. ’olyan 〈dolog〉, amelyet nehéz v. nem lehet megérteni, ill. amelynek nincs értelme’ ❖ az értetlen és kegyetlen törvények töröltessenek-el; a’ helytelen elsségek, törvény-alól való ki-vételek, rontassanak-el (1792 Magyar Múzeum ford. 7448020, 337) | meg nem foghatom, miként vethetik magokat okos emberek olly értetlen szokásoknak alája (1809 e. Báróczi Sándor ford.–Leprince de Beaumont C0803, 199) | Rajként ’sibongtak agyamban az értetlen történetek. Álom sokáig nem jött szememre (1838 Kováts Sámuel² C0560, 19) | miért okoz oly borzasztó gyötrelmeket magának? Ez értetlen, ez megfejthetlen (1868 Vértesi Arnold C4455, 168).

II. fn 4B2

’olyan személy, aki tudatlan, tájékozatlan, ill. aki nem (akar) ért(eni) vmit’ ❖ Midön elsöben a’ Persák ellen mentem, a’ népem között lévö ſok értetleneknek haſzontalansága, akaratom ’ſzándékom ellen reá vévé egyſzer a’ meg-ütközésre, el-is veſztettem a’ hadat (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 74) | közlöm a’ Hírmondóval azon meg rögzött helytelen vélekedést, mellyet itt is meg-újjítanak némelly értetlenek, az ezen eſztendbéli nagy ſzárazság’ alkalmatosságával. Ennek okát t. i. az úgynevezett Boſzorkányokban keresték (1794 Magyar Hírmondó 7444110, 12) | A vár góth ízlésben van építve, a góth ízlés = német ízlés, azért nekünk nem kell! mondhatnák az értetlenek (1869 Századok CD57) | Minden nagy eszme, új gondolat első híveit meg szokták mosolyogni az értetlenek (1919 Juhász Gyula¹ 9284853, 175) | [Gyergyai Albert] majdnem novellaszerűen idézi fel az ifjúkori olvasás-mámor ízeit, de miközben az értetleneket is igyekszik meggyőzni Ambrus-kultusza jogosságáról, a magyarság és európaiság igazi találkozását is bemutatja (1966 Bodnár György CD53) | hát az Imrus, az mióta nem sváb?, adja Sári az értetlent (2007 Závada Pál 3150015, 1527).

III. hsz 0 (kissé rég)

’vmely dolog megértése, felfogása nélkül’ ❖ Ím a bárdolatlan Német nyelv mire ment, Hogy Gotsched Leiptzigból Bétsbenn bé tekíntett, Elején munkának értetlen nevetett, Most már gyönyörködik, hogy verset is ejthet (1787 Orczy Lőrinc C3358, 64) | néha, a rekedten kiabáló, rossz betük hangja mellett én is elaludtam a padon és fölébredtem jó puha ágyamban, a Tábory Elemér ágyában, hogy értetlen tünődjön, mi lehetett az a borzasztó, amit álmodtam megint … (1913 Babits Mihály 9014130, 146) | Köszönöm Uram, hogy a gonoszra mindig Értetlen meredtem (1932 Gellért Oszkár CD10) | Mint szfinksz ülök értetlen, s egyre rontok (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Baudelaire CD01).

Sz: értetlenség.

Vö. CzF. ~, értetlenül; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.