epekedik tn ige 12b9+19b

1. ’〈vki(nek a szíve, lelke) v. vmely közösség〉 hosszasan sóvárog (vmiért, vkiért), erősen vágyódik, áhítozik vmire, vmi, vki után’ ❖ Hajh gyümlcs! hajh bár az ölembe jöjjél És oda nöjjél! – Én az árnyékban mikor így haboznék Hogy reám új bajt az alatt ne hoznék; Míglenn illy módonn epekedve lestem Onnan elestem (1788 Édes Gergely C1541, 107) | A gazdag úri lány, Szintúgy epekedett a Halászlegény után (1844 Tompa Mihály 8484076, 21) | [Károly Emánuel] abbeli reménye, hogy I. Mátyás császár után megválasztják a német trónra, szintén füstbe ment. Veltlin és Genova birtokára hasonlóan hasztalan epekedett (1895 PallasLex. CD02) | amiért epekedtem, vágyakodtam, a hétszer szép királykisasszony szivét megkaptam (1927 Benedek Elek 1015001, 94) | A zsoltáríró egész lénye, lelke és teste epekedik Isten után (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | olyan országok epekednek jól képzett, konvertálható, az angolon kívül más nyelveket is tudó mérnökök iránt, mint Németország, Belgium, Hollandia (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈vmely szöveg, tekintet stb.〉 erős vágyakozást fejez ki’ ❖ A piactér ablakai tömve fehér, színes asszonyi ruhákkal, és a ruhákból a fehérpiros arcok, epekedő szemek gyönyörködve mosolyognak a daliás látványra [ti. a díszes megjelenésű választók felvonulására] (1904 Krúdy Gyula CD54) | egy kegyetlen kedveshez szóló epekedő versről van szó (1964 Klaniczay Tibor–Stoll Béla CD53) | vethetünk egy epekedő pillantást álmaink (egyik) lovagjára (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’testi-lelki szenvedésben hosszasan gyötrődik, emésztődik, ill. kesereg, bánkódik (vmin) vki’ ❖ a’ beteg ſzomorú ’s kedvetlen és izetlené kezd lenni, egéſz teſte nehéz, ſzntelen borzadozik, nehezen lehel, epekedik ’s bélei fajnak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 188) | Kezdgy idején fösvénykedni Az örömmel, halandó! Mert késő lessz epekedni, „Hogy az öröm múlandó” Midőn nem lessz semmi kedv s kény Már ínyére szívednek (1798 Kisfaludy Sándor 8243002, 310) | Akinek nincs baja, s még is epekedik, homlokát ráncollya, dúl, fúl, zsembeskedik, az minden bizonnyal vagy esztelenedik, vagy, hogy mást megcsallyon, abban mesterkedik (1804 Verseghy Ferenc CD01) | [Dido] illy formán tndik, epekſzik. Már most mit tegyek? (1806 Nagy János² ford.–Vergilius C3282, 27).

3. (rég) ’irigykedik (vkire)’ ❖ Sőt még azt is beszélik, hogy Illés gróf most már azt is megengedi Cynthiának, hogy Tarnóczy Róberthez menjen nőül. Akkor beszélnének mégcsak Fenyéryék lóhátrul Dobokynéval. Akkor fogna mégcsak rájok epekedni (1856 Jókai Mór C2247, 367) | Kiss Albert tegnapi felszólalására, hogy amit Irányi akar, az a zsidóknak nyújtana előnyt a többi vallásfelekezetek fölött, igen találó megjegyzést hallott a „Nemzet” a folyosón: Olyan ez a panasz, mintha azon epekednének a budaiak, hogy a pestieknek már két hidat építtetett az ország (1883 Mikszáth Kálmán CD04).

ÖU: el~.

Sz: epekedés.

Vö. CzF. epekėdik, epekėdő; ÉrtSz.; TESz. eped; ÉKsz.; ÚMTsz.

epekedik ❖ tárgyatlan ige ◦ 12b9+19b ◦
permalink
1.
〈vki(nek a szíve, lelke) v. vmely közösség〉 hosszasan sóvárog (vmiért, vkiért), erősen vágyódik, áhítozik vmire, vmi, vki után
Hajh gyümlcs! hajh bár az ölembe jöjjél És oda nöjjél! – Én az árnyékban mikor így haboznék Hogy reám új bajt az alatt ne hoznék; Míglenn illy módonn epekedve lestem Onnan elestem
(1788 Édes Gergely)
A gazdag úri lány, Szintúgy epekedett a Halászlegény után
(1844 Tompa Mihály)
[Károly Emánuel] abbeli reménye, hogy I. Mátyás császár után megválasztják a német trónra, szintén füstbe ment. Veltlin és Genova birtokára hasonlóan hasztalan epekedett
(1895 PallasLex.)
amiért epekedtem, vágyakodtam, a hétszer szép királykisasszony szivét megkaptam
(1927 Benedek Elek)
A zsoltáríró egész lénye, lelke és teste epekedik Isten után
(1995 Jubileumi kommentár)
olyan országok epekednek jól képzett, konvertálható, az angolon kívül más nyelveket is tudó mérnökök iránt, mint Németország, Belgium, Hollandia
(2001 Magyar Hírlap)
1a.
〈vmely szöveg, tekintet stb.〉 erős vágyakozást fejez ki
A piactér ablakai tömve fehér, színes asszonyi ruhákkal, és a ruhákból a fehérpiros arcok, epekedő szemek gyönyörködve mosolyognak a daliás látványra [ti. a díszes megjelenésű választók felvonulására]
(1904 Krúdy Gyula)
egy kegyetlen kedveshez szóló epekedő versről van szó
(1964 Klaniczay Tibor–Stoll Béla)
vethetünk egy epekedő pillantást álmaink (egyik) lovagjára
(1998 Magyar Hírlap)
2. (rég)
testi-lelki szenvedésben hosszasan gyötrődik, emésztődik, ill. kesereg, bánkódik (vmin) vki
a’ beteg ſzomorú ’s kedvetlen és izetlené kezd lenni, egéſz teſte nehéz, ſzntelen borzadozik, nehezen lehel, epekedik ’s bélei fajnak
(1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot)
Kezdgy idején fösvénykedni Az örömmel, halandó! Mert késő lessz epekedni, „Hogy az öröm múlandó” Midőn nem lessz semmi kedv s kény Már ínyére szívednek
(1798 Kisfaludy Sándor)
Akinek nincs baja, s még is epekedik, homlokát ráncollya, dúl, fúl, zsembeskedik, az minden bizonnyal vagy esztelenedik, vagy, hogy mást megcsallyon, abban mesterkedik
(1804 Verseghy Ferenc)
[Dido] illy formán tndik, epekſzik. Már most mit tegyek?
(1806 Nagy János² ford.–Vergilius)
3. (rég)
irigykedik (vkire)
Sőt még azt is beszélik, hogy Illés gróf most már azt is megengedi Cynthiának, hogy Tarnóczy Róberthez menjen nőül. Akkor beszélnének mégcsak Fenyéryék lóhátrul Dobokynéval. Akkor fogna mégcsak rájok epekedni
(1856 Jókai Mór)
Kiss Albert tegnapi felszólalására, hogy amit Irányi akar, az a zsidóknak nyújtana előnyt a többi vallásfelekezetek fölött, igen találó megjegyzést hallott a „Nemzet” a folyosón: Olyan ez a panasz, mintha azon epekednének a budaiak, hogy a pestieknek már két hidat építtetett az ország
(1883 Mikszáth Kálmán)
ÖU: elepekedik
Sz: epekedés
Vö. CzF. epekėdik, epekėdő; ÉrtSz.; TESz. eped; ÉKsz.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪eped (epekedik)

Beállítások