falu fn 8A7 

1. (jelzőként is) ’a városnál rendsz. kisebb lélekszámú, alacsonyabb fejlettségű és jogállású, mezőgazdasági jellegű település (mint közigazgatási egység), ill. ilyen település területe (a hozzá tartozó külterülettel együtt)’ ❖ Igaz ugyan, hogy az hoſzas betegſégekkel ſem bánnak jól a’ falukon, de azomban van arra d és mód, hogy az illyetén betegek bé viteſſenek az Vároſokra (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)()(6r]) | Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra (1847 Petőfi Sándor C3502, 146) | [a Sztrigy folyó] első folyása délnyugatnak tart Petrosz faluig, hol irányát hirtelen megváltoztatja (1897 PallasLex. CD02) | hazamegyek a falumba és gazdálkodni fogok, meg verseket írok (1914 Lovik Károly 9402002, 8) | a városok és falvak, a helyi önkormányzatok önállósága, kormánybefolyástól mentes működése a demokrácia egyik záloga (2000 Magyar Hírlap CD09) | milyen arányban laknak az emberek kis, falujellegű településekben vagy nagyobb számú népességet tömörítő helységekben (2009 Csetri Elek 3079002, 227).

1a. ’vmely ilyen község lakossága (mint közösség)’ ❖ mind a két falu református (1773 Rettegi György 7282002, 313) | midőn a’ reájok erőtetett unitas papot elfogadni nem akarják, egész faluk istentisztelet vigasztalása nélkül kénytelenek lenni (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Gélyi János] olyanná nevelte ezt a négy csikót, hogy mikor végigrepülnek Csoltón, Bodokon, kiszalad a falu a csodájára (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | a keleti határszéleken a székely falvak igyekeznek most már a maguk számára megrohanás esetére védhetőbbé tenni falvaikat (1929 Kós Károly¹ 9358005, 29) | [Justh Zsigmondnak] sikerül egy olyan parasztokból álló színtársulatot létrehoznia, amelyet a falu csakugyan magáénak érez (1965 Diószegi András CD53) | A jobbágyfelszabadítástól a téeszesítésig a falu többsége kis- és törpebirtokosként gazdálkodott (2002 Zágorhidi Czigány Balázs CD36).

2. (egysz-ban) ’〈a várossal szemben is:〉 ilyen község mint településtípus, ill. vmely ország ilyen típusú településeinek összessége, városokon kívüli vidéki része’ ❖ Miért halnak meg tbb aſzſzonyok falun a’ gyermek ſzúlésben [!], mint vároſon (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [715]) | a vagyonosabb osztály […] a nyári évszakot itt [ti. Pesten] nem szokta tölteni; hanem a helyett utazik, fürdőben mulat, vagy falura rándul (1860 Virág Lajos 8523001, 77) | [a kormánynak] légyen gondja a falusi bajok orvoslására is, mert a falu éléskamrája az országnak (1910 Budapesti Hírlap aug. 10. C4698, 2) | Magyar nép alatt e pillanatban a falu és a kisvárosok lakosságát értem (1931 Móricz Zsigmond 9462016, 359) | [Lagosban] nyolcmillióan élnek a város peremén. Nagy többségük faluról jött szerencsét próbálni (1996 Magyar Hírlap CD09) | a magyar vidék, a magyar falu, az ott élő emberek életfeltételeit tekintve nem közeledik, hanem távolodik Európától (2001 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (egysz-ban) ’〈a várossal szemben is:〉 vmely országnak ilyen típusú településeken élő, falusi lakossága’ ❖ a’ város és falu közötti viszony nem másképen áll, mint a’ két láb közötti; az egyik előre lépvén, mindig képessé teszi a’ másikat, hogy az is utána léphessen; ha pedig az egyik sánta, nem igen messze halad a’ másik (1834 Fillértár 8623003, 229) | A legutóbbi képviselőválasztások alkalmával a vidék leszavazta a városokat. A műveletlen és bigot falu legyőzte az értelmi központokat (1884 Nemzet nov. 14. C0383, [1]) | A magyar kormányzó liberalizmusnak megbocsáthatatlan bűne, hogy nem törődött soha a faluval, a néppel, csak a képviselőválasztások idején (1903 Ady Endre CD0801) | szükséges, hogy a falu egészségéről szóló könyvben pontosan elsoroljuk, hogy mik azok a javak, természet és környezet adta előnyök, amelyeket egészsége érdekében felhasználhat és kamatoztathat a falu népe (1961 Buga László 9075001, 197) | hogyan él a magyar falu, a kisváros (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2b. ’〈a várossal szemben is:〉 az ilyen típusú településekre jellemző, rendsz. nyugodt(abb), csendes(ebb) élet(forma), ill. elmaradottabb(nak tartott) gondolkodásmód, kultúra’ ❖ Hogyan van, […] hogy ön, ki annyira szereti a szinházat, Páris zajos élveit, nekem meg bevallotta, hogy nem barátja a falunak, mégis oly gyakran el-elrándúl nagynénjéhez? (1869 Fővárosi Lapok C8085, 766) | a falu nem olcsóbb, sőt esetleg drágább a városnál (1918 Orvosi Hetilap C8168, 213) | lehetne-e ma még életképes szövetkezetet létrehozni, akármekkora állami támogatással, ha a legjobb férfi-erő már elszokott a falutól? (1968 Darvas József C6885, 1359) | Nem megyek hozzátok, fiam, nem bírom a falut, hiába (2003 Bíró Kriszta 3046003, 156).

3. ’kül. vándorló életmódot folytató ember- v. népcsoport egyszerűbb építményekből, pl. kunyhókból, sátrakból álló (átmeneti) szálláshelye, települése, ill. az ott lakó személyek összessége’ ❖ A’ zúgón felűl állott ezelőtti esztendőkben még egy indus falu chipewa tribusbeli lakosokkal (1834 Társalkodó C7971, 283) | Schliznek sikerült egy agyagba ágyazott, kőkorszakbeli falut teljes épségben feltárni (1904 Pesti Napló febr. 14. C1516, 11) | [a nomád kirgizek] 10–15 gömbölyű jurtából álló falvaikat rendesen a nyílt pusztán helyezik el s juh meg kecskenyájaik, méneseik, tevecsordáik a jurták körüli téren barangolnak (1913 Akadémiai Értesítő C8541, 22) | Feketéink egyike, aki több évet töltött az Ituri-Szemliki őserdő egy falujában, azt állítja, és ez el is hihető neki, hogy gyakran evett az okapi húsából (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a régebbi filmekben a maiakkal ellentétben] még pénzemberek teszik tönkre az indián falu életét, nem pedig a pénz magasztosul mindenki istenévé (2003 Népszava jún. 10. C7466, 6).

4. (rendsz. jelzővel v. birtokszóként) ’〈nemzetközi sportrendezvényen:〉 a résztvevők elhelyezésére szolgáló (újonnan létrehozott) épületegyüttes’ ❖ Az új berendezést legelőször tavaly, a tokiói Universiadén a „sportolók falujának” főbejáratánál és irodahelyiségeiben alkalmazták (1968 Esti Hírlap jan. 13. C4757, [1]) | a versenyzők falujában 250 főnyi személyzet várja a kedden kezdődő atlétikai Európa-bajnokság résztvevőit (1986 Népsport aug. 23. C8055, 7) | [az Ázsiai Játékok helyszínéül szolgáló Dohában] felépült a sportolói falu és a hangárnyi méretű médiaközpont, meg az olimpiai mérce szerint is pompás Kalifa Stadion (2006 Nemzeti Sport dec. 23. C8075, [16]) | a pingpongos lányok esetleg még az olimpia ideje alatt is edzőtáboroznának Kínában, hogy ne zavarja meg őket a falu hangulata, és csak a versenyek kezdete előtt költöznének be (2008 Nemzeti Sport aug. 3. C8077, 13).

Ö: apró~, halász~, halmaz~, jobbágy~, kolhoz~, szülő~, tanya~, zsák~.

UB: -gyűlés.

Fr: olimpiai.

ÖU: bányász~, elő~, fürdő~, határ~, ős~, perem~, sátor~, törpe~, vég~.

ÖE: ~csúfja, ~hálózat, ~határ, ~kép, ~központ, ~lakó, ~név, ~rajz, ~rendezés, ~rész, ~rombolás, ~szerkezet, ~szociográfia, ~történet.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.