acélos mn 15A

1. (rég) ’acélból készült, ill. acélréteggel bevont 〈eszköz, szerszám〉’ ❖ A kivánt aczélos kard iránt Nagysád parancsolatját […] teljesiteni is el nem mulatom (1785 Daniel család újabb adattára 7404007, 378) | Elttem vonſzolja atzélos baltáját (1789 Barcsay Ábrahám 7019009, 115) | [Báta a bolgár Hircsut] torkába veré az aczélos kardot (1825 Vörösmarty Mihály C4534, 99) | acélos bicskáját senki sem hagyta otthon (1900 Mikszáth Kálmán CD04).

1a. (rég)(erősen) vastartalmú 〈fürdő, ill. (gyógy)víz〉’ ❖ Ennek az atzélyos, és lúgos frdnek ereje […] ersit (1783 A magyarországi orvosvizekről ford. C2880, 139) | abból [az orvosságból] veres borba, vagy atzélos vízbe [téve] gyakran igyál (1798 e. Veszelszki Antal C2040, 167).

1b. (rég) ’erős, testes 〈bor〉’ ❖ Adnak néki […] atzélos bort (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 105) | keser szereket egynéhány tsepp atzélas borral bé-vegyenek (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ C0965, 252).

2. ’Az acél vmely tulajdonságával bíró.’

2a. ’kemény, tömör 〈anyag, tárgy〉’ ❖ Phoebus notájára Nymphák bámulának […] atzélos ksziklák attól lágyulának (1777 Jeles gondolatok C2220, 42) | egy nap alatt készen lenne a negyvenezer vályog; mind első minőségű, aczélos (1887 Baksay Sándor C0730, 49) | A jégvágók […] jobban örülnének a hidegebb időnek, amikor úgymond acélosabb a jég, jobban pattan, könnyebb összezúzni (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. (Mezőg) ’üveges törésű, telt 〈gabona(szem)〉’ ❖ A’ Gyep, Köves, Agyagos, és magas helyen termett Búza mindenkor aczélosabb […] és a’ Lisztje sikeresebb (1819 e. Nagyváthy János C3297, 66) | Acélos buza, az olyan buza, melynek élénk a fénye és sikos a fogása (1893 PallasLex. CD02) | A sziken termett rizs legalább olyan acélos is, mint az olasz rizs (1947 Szabad Föld aug. 3. C1537, [4]) | A búzaszem metszési felületén vagy fehérszínű, azaz lisztes, avagy pedig kovaszerűen áttetsző, üveges, azaz acélos (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 94).

2c. ’kékes v. szürkés árnyalatú, fémes színű’ ❖ e csöndes, zöld természet fölött kifeszül az acélos égbolt (1894 Kóbor Tamás C2713, 168) | a zöld moha közt rengeteg tavacska csillog mindenfelé, acélos és szürkés kékséggel (1962 Lengyel József 9395001, 211).

2d. ’éles, kemény csengésű 〈hang〉’ ❖ e nyilvesszők gyanánt szerte pattogó, aczélos hangok hallatára, azt az észrevételt tette magában, hogy ebben a komoly, szikár, kemény aggastyánban valójában két ember lakozik (1889 Iványi Ödön 8201001, 35) | – Ime, mondotta acélos, de keserü hangon [Dobó István], ez az első és utolsó levél, amely töröktől jött ebbe a várba, s el is olvasódott (1901 Gárdonyi Géza C8719, 49) | Egyik hang [a zongorán] acélosabban zeng, mint valaha, a másik meg kicsit erőtlen és hamis (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’edzett, erős 〈test(rész)〉, ill. ilyen testű 〈ember v. állat〉’ ❖ egy nagy repedett kszálat atzéllos Karjaival meg-ölel (1786 Baróti Szabó Dávid C0824, 48) | most érzem acélos Öklödnek súlyját (1789–1790 Fazekas Mihály 8138037, 20) | [a lónak] a training alatt […] izmai, ínai erősödnek, véredényei tágulnak, tüdeje, lélekző szervei igen kitisztulnak, szívósokká válnak. Egy szóval az egész állat fürgébb, acélosabb lesz (1895 PallasLex. CD02) | [Ahala eddig] sohasem törődött az évek múlásával, hiszen olyan ép, acélos és ruganyos maradt, mint a fiatal párduc (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 76) | [a kutyáknak] annyira acélosak az izmaik, […] hogy az ilyen nem túl magas kerítést helyből átugorják (1986 Nádas Péter 9466003, 209).

3a. ’nagy tűrőképességű, rendkívül ellenálló 〈idegzet〉’ ❖ Mi béke, csönd itt lenn a mélyben! Mi nyugalom, acélos idegek! A lélek nem háborg magával, épen Csak az övé gyógyíthatlan, beteg! (1892 Vajda János CD01) | [László] lassanként acélosabbra edzette idegzetét (1914 Oláh Gábor 9487063, 135) | úgy tűnik fel a dolog, mintha itt most már nem azzal a vasakaratú és acélos idegzetű Badeni Lajossal volna dolgunk, aki a szalánkeméni csata előestéjén mindent képes volt a bizonytalanság mérlegének serpenyőjébe bele dobni (1940 Bánlaky József CD16).

4. (vál) ’határozott, megingathatatlan 〈jellem(beli tulajdonság), ill. magatartás〉’ ❖ atzélos […] lelki isméret (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 295) | A ház fejének jelleme aczélos és tiszta (1892 Ágai Adolf C0545, 247) | A szenvedések közt egyre mélyülő vallásosság adott erőt ennek a törékeny léleknek, hogy mindenkinél acélosabban viselje el a ránehezedő gyötrelmeket (1941 Szerb Antal 9668021, 162) | Mi porózus, ritka szövetű nemzet vagyunk […], csak függetlenségünk szeretetében acélosak (1960 Bernáth Aurél 9052001, 354) | Lesz-e [a tízéves ifjú sportolónak] acélos akaratereje, kitartása, bírja-e a szenvedést? (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~kék.

Sz: acélosít, acélosság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

acélos melléknév 15A
1. (rég)
acélból készült, ill. acélréteggel bevont 〈eszköz, szerszám〉
A kivánt aczélos kard iránt Nagysád parancsolatját […] teljesiteni is el nem mulatom
(1785 Daniel család újabb adattára)
Elttem vonſzolja atzélos baltáját
(1789 Barcsay Ábrahám)
[Báta a bolgár Hircsut] torkába veré az aczélos kardot
(1825 Vörösmarty Mihály)
acélos bicskáját senki sem hagyta otthon
(1900 Mikszáth Kálmán)
1a. (rég)
(erősen) vastartalmú 〈fürdő, ill. (gyógy)víz〉
Ennek az atzélyos, és lúgos frdnek ereje […] ersit
(1783 A magyarországi orvosvizekről ford.)
abból [az orvosságból] veres borba, vagy atzélos vízbe [téve] gyakran igyál
(1798 e. Veszelszki Antal)
1b. (rég)
erős, testes 〈bor〉
Adnak néki […] atzélos bort
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
keser szereket egynéhány tsepp atzélas borral bé-vegyenek
(1791 Benkő Sámuel ford.Grant³)
2.
Az acél vmely tulajdonságával bíró.
2a.
kemény, tömör 〈anyag, tárgy〉
Phoebus notájára Nymphák bámulának […] atzélos ksziklák attól lágyulának
(1777 Jeles gondolatok)
egy nap alatt készen lenne a negyvenezer vályog; mind első minőségű, aczélos
(1887 Baksay Sándor)
A jégvágók […] jobban örülnének a hidegebb időnek, amikor úgymond acélosabb a jég, jobban pattan, könnyebb összezúzni
(1997 Magyar Hírlap)
2b. (Mezőg)
üveges törésű, telt 〈gabona(szem)
A’ Gyep, Köves, Agyagos, és magas helyen termett Búza mindenkor aczélosabb […] és a’ Lisztje sikeresebb
(1819 e. Nagyváthy János)
Acélos buza, az olyan buza, melynek élénk a fénye és sikos a fogása
(1893 PallasLex.)
A sziken termett rizs legalább olyan acélos is, mint az olasz rizs
(1947 Szabad Föld aug. 3.)
A búzaszem metszési felületén vagy fehérszínű, azaz lisztes, avagy pedig kovaszerűen áttetsző, üveges, azaz acélos
(1949 Anyag- és áruismeret)
2c.
kékes v. szürkés árnyalatú, fémes színű
e csöndes, zöld természet fölött kifeszül az acélos égbolt
(1894 Kóbor Tamás)
a zöld moha közt rengeteg tavacska csillog mindenfelé, acélos és szürkés kékséggel
(1962 Lengyel József)
2d.
éles, kemény csengésű 〈hang〉
e nyilvesszők gyanánt szerte pattogó, aczélos hangok hallatára, azt az észrevételt tette magában, hogy ebben a komoly, szikár, kemény aggastyánban valójában két ember lakozik
(1889 Iványi Ödön)
– Ime, mondotta acélos, de keserü hangon [Dobó István], ez az első és utolsó levél, amely töröktől jött ebbe a várba, s el is olvasódott
(1901 Gárdonyi Géza)
Egyik hang [a zongorán] acélosabban zeng, mint valaha, a másik meg kicsit erőtlen és hamis
(1994 Magyar Hírlap)
3. (vál)
edzett, erős 〈test(rész), ill. ilyen testű 〈ember v. állat〉
egy nagy repedett kszálat atzéllos Karjaival meg-ölel
(1786 Baróti Szabó Dávid)
most érzem acélos Öklödnek súlyját
(1789–1790 Fazekas Mihály)
[a lónak] a training alatt […] izmai, ínai erősödnek, véredényei tágulnak, tüdeje, lélekző szervei igen kitisztulnak, szívósokká válnak. Egy szóval az egész állat fürgébb, acélosabb lesz
(1895 PallasLex.)
[Ahala eddig] sohasem törődött az évek múlásával, hiszen olyan ép, acélos és ruganyos maradt, mint a fiatal párduc
(1931 Herczeg Ferenc)
[a kutyáknak] annyira acélosak az izmaik, […] hogy az ilyen nem túl magas kerítést helyből átugorják
(1986 Nádas Péter)
3a.
nagy tűrőképességű, rendkívül ellenálló 〈idegzet〉
Mi béke, csönd itt lenn a mélyben! Mi nyugalom, acélos idegek! A lélek nem háborg magával, épen Csak az övé gyógyíthatlan, beteg!
(1892 Vajda János)
[László] lassanként acélosabbra edzette idegzetét
(1914 Oláh Gábor)
úgy tűnik fel a dolog, mintha itt most már nem azzal a vasakaratú és acélos idegzetű Badeni Lajossal volna dolgunk, aki a szalánkeméni csata előestéjén mindent képes volt a bizonytalanság mérlegének serpenyőjébe bele dobni
(1940 Bánlaky József)
4. (vál)
határozott, megingathatatlan 〈jellem(beli tulajdonság), ill. magatartás〉
atzélos […] lelki isméret
(1803 Baróti Szabó Dávid)
A ház fejének jelleme aczélos és tiszta
(1892 Ágai Adolf)
A szenvedések közt egyre mélyülő vallásosság adott erőt ennek a törékeny léleknek, hogy mindenkinél acélosabban viselje el a ránehezedő gyötrelmeket
(1941 Szerb Antal)
Mi porózus, ritka szövetű nemzet vagyunk […], csak függetlenségünk szeretetében acélosak
(1960 Bernáth Aurél)
Lesz-e [a tízéves ifjú sportolónak] acélos akaratereje, kitartása, bírja-e a szenvedést?
(1997 Magyar Hírlap)
ÖE: acéloskék
Sz: acélosít, acélosság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások