alkalmatosság fn 3A

1. (rég) ’vkinek v. vminek a megfelelő, alkalmas volta’ ❖ Az idönek alkalmatoſságára igen nagy ſzorgalommal vigyáznak (1790 A folyó és versbéli beszéd példái 7066002, 73) | hadiszolgálatra való alkalmatosságuk iránt orvosilag megvizsgálandók (1898 Gracza György 8161005, 820).

1a. (rég) ’képesség, ügyesség, tehetség’ ❖ Esmérvén … az orvosi mesterségben lév alkalmatosságát (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ C0965, 131).

2. (ritk) ’vmire alkalmas, vmire (fel)használható tárgy, eszköz, holmi stb.’ ❖ bé-van Zsindelyezve a’ fejed. – Mitsoda alkalmatossággal? (1792 Kelemen László ford.–Gottlieb C2582, 4) | A fülkéken letört szárnyú ajtók lengtek, ülőke nem volt, csak a csorba porcelán alkalmatosság (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 20) | Lábbelikímélő, sár elleni alkalmatosságként viszont nálunk is országszerte használták a gólyalábakat (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (nyj) ’közlekedési v. szállító eszköz, jármű, kül. (lovas) kocsi’ ❖ Naményban legyen kilenczven ló hámos, minden alkalmatossághoz 10 lovat számlálván, nehéz levén az ut és az hintók is (1772 Történelmi Tár 7393001, 318) | van-e már alkalmatosság fogadva? Igen, felelé, igen csinos ekhós szekér (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1411, 20) | Villamos nem járt, kocsikat nem lehetett látni, az érkező utazók hiába kiabáltak valami alkalmatosság után (1919 Szabó Dezső 9623005, 246) | katonai járművek fogtak körbe menekülteket szállító alkalmatosságokat, köztük traktoroka (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’épület, (lakó)helyiség, szállás’ ❖ harmadik volt a Gyerőffi-ház, igen szép úri alkalmatosság (1779 Rettegi György 7282005, 403) | A’ Várnak két éplete van, fels részében az Uraságnak alkalmatosságai, az alsóba pedig az emlitett szerzeteseknek Klastromjok vala (1799 Vályi András C4337, 217) | Bécs megengedte, hogy az addigi fa-alkalmatosságok helyett a kálvinisták is építhetnek kőtemplomot (1933 Illyés Gyula 9274257, 189).

5. (rég) ’megfelelő körülmény, alkalom’ ❖ és Urunk-is nem más végre gyógyitott-meg annyi testben ſinlödö kórokat, hanem hogy a’ tsudálatos gyógyitáſokkal isméretséget, és hitelt ſzerezne magának, és alkalmatoſságot találna a’ Lelkek gyógyitására (1772 Vajda Sámuel 7365001, 147) | De hát hogyan ismerjék meg, ha nem adnak neki alkalmatosságot a magát való mutogatásra? (1892 Ágai Adolf C0545, 279).

5a. (-val raggal, hsz-szerűen) (rég) ’vmely időben, időpontban, alkalommal’ ❖ Ezen alkalmatossággal 2 réſnyi ment-el tlem (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein 7083004, 529) | Legyen szabad, ezen alkalmatossággal megjegyeznem, melly nevetségessé teszik némelly dámák magokat (1830 Némethy József ford. 8333008, 159).

5b. (egysz 3. sz-ű birt szjellel, -val raggal, nu-szerűen) (rég) ’akkor, abban az időben, időszakban, amikor vmi bekövetkezik, megtörténik’ ❖ a prussussal [= porosszal] való hadakozás alkalmatosságával (1773 Rettegi György 7282002, 312) | A múlt húsvétnak alkalmatosságával szerencsém lévén a kisasszonynak kellemekkel teljes társalkodásához (1811 k. Verseghy Ferenc 7373012, 81).

Ö: ülő~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. alkalom; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

alkalmatosság főnév 3A
1. (rég)
vkinek v. vminek a megfelelő, alkalmas volta
Az idönek alkalmatoſságára igen nagy ſzorgalommal vigyáznak
(1790 A folyó és versbéli beszéd példái)
hadiszolgálatra való alkalmatosságuk iránt orvosilag megvizsgálandók
(1898 Gracza György)
1a. (rég)
képesség, ügyesség, tehetség
Esmérvén … az orvosi mesterségben lév alkalmatosságát
(1791 Benkő Sámuel ford.Grant³)
2. (ritk)
vmire alkalmas, vmire (fel)használható tárgy, eszköz, holmi stb.
bé-van Zsindelyezve a’ fejed. – Mitsoda alkalmatossággal?
(1792 Kelemen László ford.Gottlieb)
A fülkéken letört szárnyú ajtók lengtek, ülőke nem volt, csak a csorba porcelán alkalmatosság
(1973 László-Bencsik Sándor)
Lábbelikímélő, sár elleni alkalmatosságként viszont nálunk is országszerte használták a gólyalábakat
(1997 Magyar néprajz)
3. (nyj)
közlekedési v. szállító eszköz, jármű, kül. (lovas) kocsi
Naményban legyen kilenczven ló hámos, minden alkalmatossághoz 10 lovat számlálván, nehéz levén az ut és az hintók is
(1772 Történelmi Tár)
van-e már alkalmatosság fogadva? Igen, felelé, igen csinos ekhós szekér
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Villamos nem járt, kocsikat nem lehetett látni, az érkező utazók hiába kiabáltak valami alkalmatosság után
(1919 Szabó Dezső)
katonai járművek fogtak körbe menekülteket szállító alkalmatosságokat, köztük traktoroka
(1999 Magyar Hírlap)
4. (rég)
épület, (lakó)helyiség, szállás
harmadik volt a Gyerőffi-ház, igen szép úri alkalmatosság
(1779 Rettegi György)
A’ Várnak két éplete van, fels részében az Uraságnak alkalmatosságai, az alsóba pedig az emlitett szerzeteseknek Klastromjok vala
(1799 Vályi András)
Bécs megengedte, hogy az addigi fa-alkalmatosságok helyett a kálvinisták is építhetnek kőtemplomot
(1933 Illyés Gyula)
5. (rég)
megfelelő körülmény, alkalom
és Urunk-is nem más végre gyógyitott-meg annyi testben ſinlödö kórokat, hanem hogy a’ tsudálatos gyógyitáſokkal isméretséget, és hitelt ſzerezne magának, és alkalmatoſságot találna a’ Lelkek gyógyitására
(1772 Vajda Sámuel)
De hát hogyan ismerjék meg, ha nem adnak neki alkalmatosságot a magát való mutogatásra?
(1892 Ágai Adolf)
5a. (-val raggal, hsz-szerűen) (rég)
vmely időben, időpontban, alkalommal
Ezen alkalmatossággal 2 réſnyi ment-el tlem
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
Legyen szabad, ezen alkalmatossággal megjegyeznem, melly nevetségessé teszik némelly dámák magokat
(1830 Némethy József ford.)
5b. (egysz 3. sz-ű birt szjellel, -val raggal, nu-szerűen) (rég)
akkor, abban az időben, időszakban, amikor vmi bekövetkezik, megtörténik
a prussussal [= porosszal] való hadakozás alkalmatosságával
(1773 Rettegi György)
A múlt húsvétnak alkalmatosságával szerencsém lévén a kisasszonynak kellemekkel teljes társalkodásához
(1811 k. Verseghy Ferenc)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. alkalom; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások