angyal fn 4A
1. (Vall) ’〈némely egyistenhívő vallások hitvilágában:〉 Istenhez tartozó, Isten és az emberek között közvetítő szellemi lény’ ❖ S’ miképen lehetne annak veſzteni, a’ kit az egek ſegítenek, és az Angyalok oltalmaznak? (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 91) | Az Angyalok’ hazájában tökélletes boldogság lakik (1817 Erdélyi Múzeum 8616001, 31) | Végitélet van … az alkotó az Angyalokkal trombitát fuvat (1845 Petőfi Sándor C3506, 301) | Egy angyal hosszú arany-fehér szárnya Siklott el hangtalanul a homályba (1893 Czóbel Minka 8077001, 17) | az égszinruhájú angyalok repeső, vidám csapatja messze – fönt – nevemet kiáltja s elszáll… (1933 Dsida Jenő 9114015, 49) | midőn kiáltottunk az Örökkévalóhoz és hallotta szavunkat, küldött egy angyalt és kivezetett bennünket Egyiptomból (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | [Zakariásnak] az angyal pedig így válaszolt: „Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt” (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).
1a. (katol) ’ilyen lény mint vkinek a láthatatlan védelmezője, őrangyala’ ❖ boszúm elől nem rejt el angyalod (1819 Vörösmarty Mihály 8524390, 84) | [Galambodi] örökké egy szép leányról mesél, kit a lejtő szélén mentett meg angyala (1883 Tóth Sándor C4311, 41) | csak az álljon ki sorba, kit angyala küld a harcba (1928 Babits Mihály 9014199, 44) | Ha valaki megszületik, így hallottam kiskoromban, s megkeresztelik, amellé az Isten egy lelket rendel, mindegy, hogy szárnya van-e vagy nincs, egy angyalt, aki a jót súgja neki (1960 Kamondy László 9300003, 154).
1b. ’〈képzőművészetben〉 ilyen lénynek rendsz. (szárnyas) ifjúként v. gyermekként szokásos ábrázolása’ ❖ [a címerpajzs felső részén] két angyal a’ mint a’ magyar koronát tartja (1829 Döbrentei Gábor 8112016, 212) | két angyal bronzból a klagenfurti városi plebánia-templom főoltárán (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A székesegyház bejárata fölött az angyalokat kézművesek faragták, s a kőangyalok mosolyogtak, mert a régi mester lelkéből és hitéből is belefaragott a sárga kőbe valamit (1937 Márai Sándor 9421009, 15) | [a kőnyomaton Deák Ferenc] szobrát angyal ékesíti babérkoszorúval (1992 Rubicon CD17).
1c. (jelzőként) ’ilyen lényre jellemző, rá emlékeztető, ilyen lényhez illő; angyali’ ❖ dicsérd, bókolj, emeld ki báját … angyal szeme-száját (1865 Arany László ford.–Shakespeare C3727, 192) | [Crescence] minő angyal arckifejezéssel mondta nekem gyakran: „[…] életemet adnám, hogy önt boldognak lássam” – s aztán bezárja előttem ajtaját (1978 Jékely Zoltán ford. CD1502).
2. (jelzőként is) (biz) ’〈érzelmileg színezett beszédben, kedves(en), jóságos(an viselkedő) ember alkalmi megnevezéseként v. minősítéseként〉’ ❖ Illyen nevelésű Öcsék között Gertrudist se reménylyük igen angyalnak (1819 Katona József C2502, VI) | Ily drága kedves angyal nénikém van! (1857 Szigligeti Ede C3992, 8) | [Juci:] a retikülömből kivehetsz ötvenet. [Juricsánné:] Igazán angyal vagy! De nem lehetne ezúttal százat? (1939 Herczeg Ferenc 9241003, 22) | Tibor: A vagyon fele a gyereké… Sári (Tibor nyakába ugrik): Angyal vagy! (1941 Bókay János 9065003, 23) | Milyen angyalok lettetek egyszerre (1950 Fehér Klára 9137003, 57) | „Editke egy angyal”, mondta róla anyám (1989 Bólya Péter 1023008, 131) | mi leli vajon ezt a gyereket az iskolában, hiszen amúgy egy angyal, olvas csak mindig, meg képeket nézeget! (1998 Magyar Hírlap CD09).
2a. (kissé rég, biz) ’szép megjelenésű, fiatal nő’ ❖ Azt beſzéllette nékem a’ Néném, hogy nem régiben hozott oda [ti. a klastromba] egy ſzép Angyalt annak Annya, a’ kinek ſzépségét minden Apátzák meg-tsudálták (1792 Szűts István ford.–Naubert 7339001, 195) | Bizonnyal az enyim fog ő – az a szemérmes angyal – enyim fog ő lenni, kiért sokat oly nyughatatlan szívvel éjszakáztam! (1819 Katona József 8226004, 374) | e délutáni leczke Rozál kisasszonynak – egy kerekarczu szőke angyalnak szólott (1848 Bernát Gáspár 8052002, 28) | [Mélyvölgyi úr, a súgó] egész közelről szemlélhette a bájos angyalt [ti. a művésznőt] (1894 Krúdy Gyula CD54) | szép csokorba kötöm [a rózsákat] és elküldöm – első üdvözletül […] az édes, szöszke angyalnak (1914 Lampérth Géza 9379015, 10).
2b. (biz) ’(vkinek a) kisgyermek(e)’ ❖ Laurát láttam benne férjével üldögélni, karjain, [!] egy kis angyalt hintálva (1861 Zlinszky István C4581, 52) | ne hagyd, hogy ártatlan kis angyalunk megtudja valaha anyja gyalázatát (1868 Vértesi Arnold C4455, 206) | ez a kis angyal [ti. a hatéves Erzsike] csak nem lesz tán apáca? (1907 Gárdonyi Géza C1842, 284) | Sigrid. Vízszőke, lenge hajjal. Csöpp, kárminarcu, dundi angyal (1935 Kosztolányi Dezső C2752, 394) | Hogy kell öltöztetni egy ilyen kis angyalt [ti. a loknis hajú kislányt] (1969 Mándy Iván 9420024, 142).
3. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (biz) ’〈kül. nő v. kisgyerek kedveskedő megszólításaként házastárs v. udvarló, ill. szülő részéről〉’ ❖ Ne vállyunk el egymáſtol, édes angyalom (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 247) | [Kintses:] Kérlek Szivem! ne tarts a’ házadnál illyen nagy nyelvü Lotyókat! [Kintsesné:] Édes Angyalom! tréfa a’ mi tréfa, de igazat mond ’Sófi (1793 Hatvani István² ford.–Holberg 7136005, 32) | Milyen sötét vón a világ, az élet, Ha nem szeretnél, fényes angyalom! (1848 Petőfi Sándor C3508, 178) | Drága imádott angyalom, hogy töltötted az ünnepeket, gondoltál-e annyit rám, mint én reád? (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 20) | – Szavald el, angyalom, azt a szép verset a Mátyás királyról! – kérte az apja [Irénkét] (1913 Barta Lajos CD10) | [Bálint] odament a feleségéhez, homlokon csókolta. – Nagyon finom volt [az ebéd], angyalom (1943 Füsi József 9160001, 81) | De addig se félts, kicsi angyalom! (1997 Magyar Hírlap CD09).
3a. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈bizalmaskodó, kedélyeskedő megszólításként〉’ ❖ Vigyen el az ördög, hogy ha meg nem adom [a pénzt], Tsak most egyſzer ſegits, Brúderem, Angyalom! (1790 Gvadányi József 7125003, 21) | Angyalom, bíztos úr! csak Szálikával volt egy kis dolgom (1834 Fáy András¹ C1714, 22) | angyalom, ezt [ti. a csirkét] vegye meg, ingyen viszi, rántani most jó! (1959 Csanádi Imre 9082018, 552) | [a férfi] átszól a pulton: – Adjon angyalom két deci bort, de víz ne legyen benne! (1997 Magyar Hírlap CD09).
4. (rég, ritk) ’angyalos bankjegy v. pénzérme’ ❖ Itt van … két angyal és öt pengő (1844 Jósika Miklós C2389, 50).
5. (egysz 3., ritk. 2. sz-ű birtokszóként) ’〈szitkozódásban, a főmondat elhallgatásával〉’ ❖ Igyál, a’ ki angyala van! (1846 Kovács Pál² 8251006, 350) | – Ejnye, aki zöld angyalod van! – kiálta a kisbíróra. – Nem tudod jobban ütni azt a dobot? (1879 Jókai Mór CD18) | Üssed, a ki angyala van! (1884 Bem-album C0909, 107) | Igyunk, aki angyala van, A bankónak nagy döge van (1977 NéprajziLex. CD47).
Ö: béke~, fő~, mentő~, őr~, őrző~, réz~, úrangyala, véd~, védő~.
Fr: bukott, föld, öldöklő, sárga.
ÖU: bosszú~, gipsz~, halál~, vész~.
ÖE: ~ábrázat, ~alak, ~arcú, ~csinálás, ~fej, ~figura, ~gyermek, ~jóságú, ~kar, ~képű, ~lelkű, ~mosoly, ~sereg, ~szárny, ~szelíd, ~szép, ~szobor, ~tekintet, ~természetű, ~tiszta, ~trombita.
Sz: angyalkodik, angyalocska, angyalos.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.