arat ige 5a

1. ts (tárgy n. is) (átv is) ’〈érett (szemes) terményt〉(le)vág, betakarít’ ❖ jó, és tiſzta buzát vetünk, még-is gyakran konkolyt, és taklátzat kell aratnunk (1776 Weszprémi István ford.–Wood 7384015, 22) | A’ nádméz nádat felsö Égyptomban Juniusban arattyák (1794 Parnasszusi időtöltés C0125, 16) | Keletindiában s más forróövi tartományokban […] ugyanazon földről, mellyen nyáron át a forró övi termesztményeket mivelik, a következő télen az éjszakvidéki gabonanemeket aratják (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045007, 88) | Alcsíkon egy héttel aratnak előbb, mint Fel-Csíkon; itt ismét egy héttel korábban, mint Gyergyóban (1869 Orbán Balázs 8340006, 4) | A későn érő zabot, árpát még csak most aratják s a krumplit is csak most kaparják ki a kavicsos, fukar földből kapával és tíz körömmel (1931 Sárközi György 9587011, 200) | az agrotechnikai újítások terén különösen élenjárónak is gondolhatnánk a [20. század elején] géppel arató kisújszállásiakat (2000 Magyar néprajz CD47).

1a. ts ’〈vmely földterületet mint rajta növő terményt〉 levág, learat’ ❖ Fldeidet pénzen-fogadott munkáſſal arattasd (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021010, 76) | szomszéd kövér mezket aratták (1805 Tanárky János ford.–Tasso 8461003, 56) | Magyarok, nagyevő pogányok, Arassátok a völgyeket (1909 Oláh Gábor 9487044, 58) | [az uradalmak] egy darabba szántathatják a földeket szántógéppel, egy darabban kapálhatják lókapával s egyben arathatják aratógépekkel (1919 Móricz Zsigmond 9462013, 15) | [Az özvegy papné] földjeit László használta, vetette, aratta (1932 Móricz Zsigmond CD10).

1b. ts (ritk) ’〈halál, betegség stb. rendsz. több embert〉(el)pusztít’ ❖ Így van az a’ gyáſzos kaſza fenve Királyra, ’s paraſztra, Mellyel gyors él’tünk’ az halál mindenhol arattya (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021011, 177) | Itt’ kisorvasztó nyavalyák aratják a’ halandókat (1807 Vályi Nagy Ferenc C4343, 5).

1c. tn ’〈halál, betegség stb.〉 tömeges pusztítást végez (vhol)’ ❖ Ezerfelé bús harcmező a hon, Arat rajt a halál irtóztatón (1848 Petőfi Sándor C3508, 205) | [A kapitalista társadalomban] a munkásosztály kizsákmányolása alkalmassá tette a legszélesebb néprétegeket arra, hogy a gümőkór terjedjen és arasson köztük (1961 Buga László 9075001, 174) | Kolera és fekete himlő még otthonos a Kárpátokon belül, s nem messze gyakran arat a pestis (1970 Kara György CD30) | stressz, dohányzás és ital segítségével arat a korai halál (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈vmilyen, ált. pozitív eredményt, sikert, hasznot〉 elér, (meg)szerez, megkap’ ❖ sok törekedésimnek e’ leg édesebb gyümltsét arathattam vólna (1790 Péczeli József ford.–Voltaire C3451, 2) | ha dicsőséget akar aratni [az író], nem jóalkotású, hanem csak dicsekedéssel teljes hazai drámát kell írni (1821 Katona József 8226022, 79) | ekkor is többnyire egy pár pofütést aratott a […] hű szolga (1856 Hajnik Károly C2003, 106) | csak szégyent aratott (1863 Greguss Ágost ford.–Sand C1916, 139) | Magyar cigányok aratnak ismét tapsot s jó pénzt Londonban (1888 Fővárosi Lapok C0157, 1359) | aratja a babérokat (1899 Friss Újság 8624001, 2) | zajos sikert aratott (1919 Juhász Gyula¹ 9284861, 192) | győzelmet arattak (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 235) | diadalt aratott (1978 Szőnyi György Endre 1150002, 138) | nagy tetszést arat (1987 Lévai Béla 1094004, 153).

2a. tn ’(sorozatosan v. folyamatosan) vmilyen, ált. nagy haszonra tesz szert, ill. vmilyen, ált. jó eredmény(eke)t ér el’ ❖ meg kell engednünk, hogy k [ti. a régiek] arattanak, és mi tsak tarlózunk utánnok (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 310) | A’ szatócskodók gyéren arattak (1833 Jelenkor C0225, 58) | a farsang veszedelmesen közeledett […] és ismeretes, hogy a leányos mamák csakis télen aratnak (1908 Ambrus Zoltán C0598, 236) | A színházak mindig jól aratnak Budapesten (1919 Krúdy Gyula C2843, 112) | [Jenci] ötvenhárom meg ötvennégyben […] aratott. Akkor futószalagon seperte be az ezreseket (1962 Népszabadság okt. 12. C4814, 6).

Ö: le~.

ÖU: meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, arathat, arattat; ÚMTsz.

arat ige 5a
1. tárgyas (tárgy n. is) (átv is)
〈érett (szemes) terményt〉 (le)vág, betakarít
jó, és tiſzta buzát vetünk, még-is gyakran konkolyt, és taklátzat kell aratnunk
(1776 Weszprémi István ford.Wood)
A’ nádméz nádat felsö Égyptomban Juniusban arattyák
(1794 Parnasszusi időtöltés)
Keletindiában s más forróövi tartományokban […] ugyanazon földről, mellyen nyáron át a forró övi termesztményeket mivelik, a következő télen az éjszakvidéki gabonanemeket aratják
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
Alcsíkon egy héttel aratnak előbb, mint Fel-Csíkon; itt ismét egy héttel korábban, mint Gyergyóban
(1869 Orbán Balázs)
A későn érő zabot, árpát még csak most aratják s a krumplit is csak most kaparják ki a kavicsos, fukar földből kapával és tíz körömmel
(1931 Sárközi György)
az agrotechnikai újítások terén különösen élenjárónak is gondolhatnánk a [20. század elején] géppel arató kisújszállásiakat
(2000 Magyar néprajz)
1a. tárgyas
〈vmely földterületet mint rajta növő terményt〉 levág, learat
Fldeidet pénzen-fogadott munkáſſal arattasd
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
szomszéd kövér mezket aratták
(1805 Tanárky János ford.Tasso)
Magyarok, nagyevő pogányok, Arassátok a völgyeket
(1909 Oláh Gábor)
[az uradalmak] egy darabba szántathatják a földeket szántógéppel, egy darabban kapálhatják lókapával s egyben arathatják aratógépekkel
(1919 Móricz Zsigmond)
[Az özvegy papné] földjeit László használta, vetette, aratta
(1932 Móricz Zsigmond)
1b. tárgyas (ritk)
〈halál, betegség stb. rendsz. több embert〉 (el)pusztít
Így van az a’ gyáſzos kaſza fenve Királyra, ’s paraſztra, Mellyel gyors él’tünk’ az halál mindenhol arattya
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Itt’ kisorvasztó nyavalyák aratják a’ halandókat
(1807 Vályi Nagy Ferenc)
1c. tárgyatlan
〈halál, betegség stb.〉 tömeges pusztítást végez (vhol)
Ezerfelé bús harcmező a hon, Arat rajt a halál irtóztatón
(1848 Petőfi Sándor)
[A kapitalista társadalomban] a munkásosztály kizsákmányolása alkalmassá tette a legszélesebb néprétegeket arra, hogy a gümőkór terjedjen és arasson köztük
(1961 Buga László)
Kolera és fekete himlő még otthonos a Kárpátokon belül, s nem messze gyakran arat a pestis
(1970 Kara György)
stressz, dohányzás és ital segítségével arat a korai halál
(1995 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
〈vmilyen, ált. pozitív eredményt, sikert, hasznot〉 elér, (meg)szerez, megkap
sok törekedésimnek e’ leg édesebb gyümltsét arathattam vólna
(1790 Péczeli József ford.Voltaire)
ha dicsőséget akar aratni [az író], nem jóalkotású, hanem csak dicsekedéssel teljes hazai drámát kell írni
(1821 Katona József)
ekkor is többnyire egy pár pofütést aratott a […] hű szolga
(1856 Hajnik Károly)
csak szégyent aratott
(1863 Greguss Ágost ford.Sand)
Magyar cigányok aratnak ismét tapsot s jó pénzt Londonban
(1888 Fővárosi Lapok)
aratja a babérokat
(1899 Friss Újság)
zajos sikert aratott
(1919 Juhász Gyula¹)
győzelmet arattak
(1972 Várkonyi Nándor)
diadalt aratott
(1978 Szőnyi György Endre)
nagy tetszést arat
(1987 Lévai Béla)
2a. tárgyatlan
(sorozatosan v. folyamatosan) vmilyen, ált. nagy haszonra tesz szert, ill. vmilyen, ált. jó eredmény(eke)t ér el
meg kell engednünk, hogy k [ti. a régiek] arattanak, és mi tsak tarlózunk utánnok
(1783 Kónyi János ford.Kelemen, XIV.)
A’ szatócskodók gyéren arattak
(1833 Jelenkor)
a farsang veszedelmesen közeledett […] és ismeretes, hogy a leányos mamák csakis télen aratnak
(1908 Ambrus Zoltán)
A színházak mindig jól aratnak Budapesten
(1919 Krúdy Gyula)
[Jenci] ötvenhárom meg ötvennégyben […] aratott. Akkor futószalagon seperte be az ezreseket
(1962 Népszabadság okt. 12.)
Ö: learat
ÖU: megarat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, arathat, arattat; ÚMTsz.

Beállítások