búza- (előtagként)

1. (/Népr v. irod) ’levágott búzaszálakból összekötött 〈nyaláb, kéve〉, ill. ilyen nyalábokból, azaz kévékből (vmilyen alakban) összerakott 〈halmaz〉’ ❖ búzaasztag fn 3A4 | Asztag búza. Búza-asztag (1792 Kisded szótár C0816, 13) | tüzes golyóbisokat hánytak bé [a várba] a’ Törökök, hogy a’ ſzéna kazalokat, ’s búza aſztagokat megégetvénn, mind a’ barmok, mind az emberek éhségre juſsanak (1802 e. Budai Ferenc 7060004, 550) | Talán csak a búzaasztagok őrzik az első szerelmek szarkaláb-illatát (1965 Hatvani Dániel 9228007, 17) | folyik a cséplés, tele van a rét búzaasztagokkal (1999 e. Kocsis Rózsi CD48)  búzakepe fn 6B (nyj) | Eggy fejefurt Papnak sincs mért panaszokra fakadjon, Mert a’ szalma utánn búza kepére talál (1825 Décsei János C1374, 81) | [aranysárga tarlókon,] mint a zongora húrtartói, nyulnak el hosszan a dus buzakepék (1884 Vajda János 8503071, 80)  búzakereszt fn 3B4 | Kalongya [=] Kepe, búza-kereſzt (1779 Baróti Szabó Dávid 7021009, 207) | Buzakeresztek boritnak már itt is hegyet és völgyet, […] de még sok helyen lábán áll a buza (1899 Benedek Elek C0917, 68) | aranysárga búzakeresztek dombosodnak a letarolt szántóföldön (1923 Bálint Aladár CD10) | megszámolni a búzakereszteket (1981 Mohás Lívia 1109003, 152)  búzakéve fn 6B | Buza kéve helyett bogánts kórót szedtem (1787 Andrád Sámuel C0618, 5) | A’ learatott buza kévék egy éjjel és egy nappal a’ tarlókon hagyattathatnak (1835 Némethy József 8333016, 226) | ledobta a válláról a búzakévét (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Fent a gép tetején etetik a gépet. Elvágják a búzakéve kötőjét, lassan engedik be a gépbe (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

2. ’szemes búzából őrölt’ ❖ búzadara fn 6A | Weizengries, der: búzadara (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 888. hasáb) | A kikelés után a csibéknek 48 óráig ne adjunk enni, az első eleség legyen köles, árpa, búzadara, főtt tojás stb. (1925 RévaiNagyLex. C5714, 580) | Volt, aki vízben főtt búzadarát adott táplálékként a beteg csecsemőnek (2000 Kótyuk Erzsébet CD48)  búzaliszt fn 3B1 | [a kukorica] lisztye nem ollyan sükeres [= sikeres, vagyis nagy sikértartalmú] mint a’ buza-liszt (1785 Magyar Hírmondó C0273, 813) | [egy torockói lakodalmon elkel] 12 véka tiszta buza-liszt kalácsnak, egyannyi kenyérnek (1871 Orbán Balázs CD22) | A legegészségesebbek a teljes őrlésű búzaliszt és rozsliszt keverékéből sütött kenyerek (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’búzalisztből sütött’ ❖ búzacipó fn 1A | sült kappanokkal, foszlányos buzaczipóval és túrós bélesekkel iszonyuan meghizlalt utitáskám terhe alatt (1848 Bernát Gáspár 8052007, 111) | [A rutének] búzaczipót csak a templomba visznek, de azt is veszik; míg a húsvéti kalácsot (pászka) már csak rozslisztből sütik (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21)  búzakenyér fn 5B | Új búza-kenyérnek valót meg-örlöttek (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225009, 9) | Ott zabkenyér s pityóka is alig ha volt, Itt búzakenyér s hús bőven kijút (1891 Bocz József C1123, 167) | megjelentek a boltokban a malátával színezett, s ezáltal rozskenyérnek látszó búzakenyerek (1997 Magyar Hírlap CD09).

búza- (előtagként)
1. (/Népr v. irod)
levágott búzaszálakból összekötött 〈nyaláb, kéve〉, ill. ilyen nyalábokból, azaz kévékből (vmilyen alakban) összerakott 〈halmaz〉
búzaasztag főnév 3A4
Asztag búza. Búza-asztag
(1792 Kisded szótár)
tüzes golyóbisokat hánytak bé [a várba] a’ Törökök, hogy a’ ſzéna kazalokat, ’s búza aſztagokat megégetvénn, mind a’ barmok, mind az emberek éhségre juſsanak
(1802 e. Budai Ferenc)
Talán csak a búzaasztagok őrzik az első szerelmek szarkaláb-illatát
(1965 Hatvani Dániel)
folyik a cséplés, tele van a rét búzaasztagokkal
(1999 e. Kocsis Rózsi)
búzakepe főnév 6B (nyj)
Eggy fejefurt Papnak sincs mért panaszokra fakadjon, Mert a’ szalma utánn búza kepére talál
(1825 Décsei János)
[aranysárga tarlókon,] mint a zongora húrtartói, nyulnak el hosszan a dus buzakepék
(1884 Vajda János)
búzakereszt főnév 3B4
Kalongya [=] Kepe, búza-kereſzt
(1779 Baróti Szabó Dávid)
Buzakeresztek boritnak már itt is hegyet és völgyet, […] de még sok helyen lábán áll a buza
(1899 Benedek Elek)
aranysárga búzakeresztek dombosodnak a letarolt szántóföldön
(1923 Bálint Aladár)
megszámolni a búzakereszteket
(1981 Mohás Lívia)
búzakéve főnév 6B
Buza kéve helyett bogánts kórót szedtem
(1787 Andrád Sámuel)
A’ learatott buza kévék egy éjjel és egy nappal a’ tarlókon hagyattathatnak
(1835 Némethy József)
ledobta a válláról a búzakévét
(1893 Mikszáth Kálmán)
Fent a gép tetején etetik a gépet. Elvágják a búzakéve kötőjét, lassan engedik be a gépbe
(1999 e. Kocsis Rózsi)
2.
szemes búzából őrölt
búzadara főnév 6A
Weizengries, der: búzadara
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
A kikelés után a csibéknek 48 óráig ne adjunk enni, az első eleség legyen köles, árpa, búzadara, főtt tojás stb.s a többi
(1925 RévaiNagyLex.)
Volt, aki vízben főtt búzadarát adott táplálékként a beteg csecsemőnek
(2000 Kótyuk Erzsébet)
búzaliszt főnév 3B1
[a kukorica] lisztye nem ollyan sükeres [= sikeres, vagyis nagy sikértartalmú] mint a’ buza-liszt
(1785 Magyar Hírmondó)
[egy torockói lakodalmon elkel] 12 véka tiszta buza-liszt kalácsnak, egyannyi kenyérnek
(1871 Orbán Balázs)
A legegészségesebbek a teljes őrlésű búzaliszt és rozsliszt keverékéből sütött kenyerek
(1995 Magyar Hírlap)
3.
búzalisztből sütött
búzacipó főnév 1A
sült kappanokkal, foszlányos buzaczipóval és túrós bélesekkel iszonyuan meghizlalt utitáskám terhe alatt
(1848 Bernát Gáspár)
[A rutének] búzaczipót csak a templomba visznek, de azt is veszik; míg a húsvéti kalácsot (pászka) már csak rozslisztből sütik
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
búzakenyér főnév 5B
Új búza-kenyérnek valót meg-örlöttek
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Ott zabkenyér s pityóka is alig ha volt, Itt búzakenyér s hús bőven kijút
(1891 Bocz József)
megjelentek a boltokban a malátával színezett, s ezáltal rozskenyérnek látszó búzakenyerek
(1997 Magyar Hírlap)

Beállítások