buzdul tn ige 1a1

1. (rég, irod) ’〈víztömeg (a szél hatására)(nagy) hullámokat vet, hullámzik, ill. hullámzani kezd’ ❖ Bár fújjon szél s a tenger buzdúl is erőssen, Nem fél a kalmár (1785–1788 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Szél támad; buzdúl a’ víz (1802 Baróti Szabó Dávid C0821, 100).

1a. (rég) ’〈vér (mint vmely tulajdonság v. örökség hordozója)(vmitől v. vmire ösztönözve a szokásosnál gyorsabban) áramlik, kering’ ❖ Járomba szorult vér nem hűlt meg egészen, Terhes szolgálatján buzdúl ’s erőt vészen (1790 A magyar jakobinus mozgalom iratai 7033002, 180) | munkáit Mólnár Borbálának Olvasván, ereid mingyárt buzdúlának (1795 Gvadányi József 7125037, 4) | senki szerelmére nem buzdúl a vére; Nem vágy sem más férjére, sem menyecskéjére (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 206) | Az ős Balaton jégtáblái mellett is vigalomra buzdult a magyar vér (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Kálmán nyilvánítá őfenségének, hogy az ő ereiben is atyja vére buzdul (1872 Jókai Mór CD18) | felbuzdulva mind e fényes dicsőségen, A tömegnek arcza hajnalpirban égjen, S ujabb nagy tettekre buzduljon a vére, A dicső hősöknek kiejtett nevére! (1885 Kozma Andor 8252002, 29).

2. (irod) ’〈érzés, indulat stb.〉(hirtelen) nagy erővel megnyilvánul, ill. fokozódik’ ❖ új bizalom fog buzdulni keblében (1855 Jókai Mór CD18) | [Tavasszal] pezsdül buzdul a vágy a szívben (1894 Bársony István C0838, 41) | Kiben irgalmazó bocsánat buzdul, ha kél fohász és bánat: békülj ez árva nemzedékkel, jövel segítő égi fénnyel! (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Pofon ha érte, nem futott, komor-nevetve állta, boldogság buzdult melliben: a füttyös utca várta (1961 e. Havas Ervin 9231016, 35).

3. (rég) ’tettekre, áldozatokra kész indulatba jön, lelkesedik’ ❖ háládatosságtól buzdult szívvel (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 390) | [az] Ifjú polgár ha tudós, értelmes, nemes Hazafiaktól nyilván magasztaltatik, vérszemet nyér, és annál inkább buzdúl, hevűl, föl bátorodik (1805 Horvát István 8186006, 80) | [Rómer Flóris] theologus korában buzdult a hazai monostorok monographiája iránt (1905 Magyar írók élete CD27) | Ugyan mi lehet az oka, hogy ezek a csodálatosan lelkesek soha se buzdulnak odáig, hogy maguk is beállanának önkénteseknek, hanem szépen megvárják, amíg Hindenburg izen, hogy: no de most már igazán „mindnyájunknak el kell menni”?! (1915 Ambrus Zoltán CD10).

3a. (ált. -ra, -re határozóragos bővítménnyel) ’nagy hévvel, lelkesedéssel vmely cselekvésbe kezd, ill. lelkesedve átadja magát vmely érzésnek’ ❖ örlvén Illy hírnek, buzdúlj Római dalra (1787 Baróti Szabó Dávid C0814, 99) | koránt se gondold, hogy magától buzdult vólna látogatásomra (1813 Sárközy István C2564, 18) | A’ [porosz] neveléssel – in praxi [= a gyakorlatban] – nem vagyok annyira megelégedve, hogy lelkesülésre buzdulni tudnék (1848 Életképek C0107, 7) | Maga is bátyjával paripára mozdul, Solymászni fehérnép velük együtt buzdul (1862–1863 Arany János C0639, 70) | Ninive lakói a próféta predikálására megtértek és bűnbánatra buzdultak (1910 Csizmadia Lajos CD1211) | eltávolították a november 4-ei intervenciótól harci bátorságra buzdult tanácselnök-helyettest (2000 Szakolczai Attila CD58).

3b. vmin buzdul (rég) ’tettekre, áldozatokra késszé válik vmitől, fellelkesül, felbátorodik vmin’ ❖ a honleány se buzdul már ma máson, Csak képviselői beszámoláson (1889 e. Reviczky Gyula CD01) | [Szalay László] Horvát István tanításán buzdúlva, nagy szorgalommal olvasta a történeti emlékeket (1896 Marczali Henrik CD44) | ki-ki a saját testvérétől, hallja a hitről tett vallomást, és annak a példáján buzduljon (1910 Rábold Gusztáv ford.–Calvin CD1211) | [Balogh Tihamér] atyja sikerein buzdulva, a homeopatia hive lett (1911 RévaiNagyLex. C5698, 517) | ismerősöm dicséretein buzdulva [meglátogattak] (1923 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

Ö: fel~, neki~.

ÖU: ki~.

Sz: buzdulás.

Vö. CzF. buzdúl · buzdul; ÉrtSz.; TESz. buzog; ÉKsz.

buzdul tárgyatlan ige 1a1
1. (rég, irod)
〈víztömeg (a szél hatására) (nagy) hullámokat vet, hullámzik, ill. hullámzani kezd
Bár fújjon szél s a tenger buzdúl is erőssen, Nem fél a kalmár
(1785–1788 Csokonai Vitéz Mihály)
Szél támad; buzdúl a’ víz
(1802 Baróti Szabó Dávid)
1a. (rég)
〈vér (mint vmely tulajdonság v. örökség hordozója) (vmitől v. vmire ösztönözve a szokásosnál gyorsabban) áramlik, kering
Járomba szorult vér nem hűlt meg egészen, Terhes szolgálatján buzdúl ’s erőt vészen
(1790 A magyar jakobinus mozgalom iratai)
munkáit Mólnár Borbálának Olvasván, ereid mingyárt buzdúlának
(1795 Gvadányi József)
senki szerelmére nem buzdúl a vére; Nem vágy sem más férjére, sem menyecskéjére
(1813 Pálóczi Horváth Ádám)
Az ős Balaton jégtáblái mellett is vigalomra buzdult a magyar vér
(1857 Vasárnapi Újság)
Kálmán nyilvánítá őfenségének, hogy az ő ereiben is atyja vére buzdul
(1872 Jókai Mór)
felbuzdulva mind e fényes dicsőségen, A tömegnek arcza hajnalpirban égjen, S ujabb nagy tettekre buzduljon a vére, A dicső hősöknek kiejtett nevére!
(1885 Kozma Andor)
2. (irod)
〈érzés, indulat stb.〉 (hirtelen) nagy erővel megnyilvánul, ill. fokozódik
új bizalom fog buzdulni keblében
(1855 Jókai Mór)
[Tavasszal] pezsdül buzdul a vágy a szívben
(1894 Bársony István)
Kiben irgalmazó bocsánat buzdul, ha kél fohász és bánat: békülj ez árva nemzedékkel, jövel segítő égi fénnyel!
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Pofon ha érte, nem futott, komor-nevetve állta, boldogság buzdult melliben: a füttyös utca várta
(1961 e. Havas Ervin)
3. (rég)
tettekre, áldozatokra kész indulatba jön, lelkesedik
háládatosságtól buzdult szívvel
(1785 Daniel család újabb adattára)
[az] Ifjú polgár ha tudós, értelmes, nemes Hazafiaktól nyilván magasztaltatik, vérszemet nyér, és annál inkább buzdúl, hevűl, föl bátorodik
(1805 Horvát István)
[Rómer Flóris] theologus korában buzdult a hazai monostorok monographiája iránt
(1905 Magyar írók élete)
Ugyan mi lehet az oka, hogy ezek a csodálatosan lelkesek soha se buzdulnak odáig, hogy maguk is beállanának önkénteseknek, hanem szépen megvárják, amíg Hindenburg izen, hogy: no de most már igazán „mindnyájunknak el kell menni”?!
(1915 Ambrus Zoltán)
3a. (ált. -ra, -re határozóragos bővítménnyel)
nagy hévvel, lelkesedéssel vmely cselekvésbe kezd, ill. lelkesedve átadja magát vmely érzésnek
örlvén Illy hírnek, buzdúlj Római dalra
(1787 Baróti Szabó Dávid)
koránt se gondold, hogy magától buzdult vólna látogatásomra
(1813 Sárközy István)
A’ [porosz] neveléssel – in praxi [= a gyakorlatban] – nem vagyok annyira megelégedve, hogy lelkesülésre buzdulni tudnék
(1848 Életképek)
Maga is bátyjával paripára mozdul, Solymászni fehérnép velük együtt buzdul
(1862–1863 Arany János)
Ninive lakói a próféta predikálására megtértek és bűnbánatra buzdultak
(1910 Csizmadia Lajos)
eltávolították a november 4-ei intervenciótól harci bátorságra buzdult tanácselnök-helyettest
(2000 Szakolczai Attila)
3b. vmin buzdul (rég)
tettekre, áldozatokra késszé válik vmitől, fellelkesül, felbátorodik vmin
a honleány se buzdul már ma máson, Csak képviselői beszámoláson
(1889 e. Reviczky Gyula)
[Szalay László] Horvát István tanításán buzdúlva, nagy szorgalommal olvasta a történeti emlékeket
(1896 Marczali Henrik)
ki-ki a saját testvérétől, hallja a hitről tett vallomást, és annak a példáján buzduljon
(1910 Rábold Gusztáv ford.Calvin)
[Balogh Tihamér] atyja sikerein buzdulva, a homeopatia hive lett
(1911 RévaiNagyLex.)
ismerősöm dicséretein buzdulva [meglátogattak]
(1923 Tersánszky Józsi Jenő)
ÖU: kibuzdul
Sz: buzdulás
Vö. CzF. buzdúl · buzdul; ÉrtSz.; TESz. buzog; ÉKsz.

Beállítások