büdös mn, fn és partikula 

I. mn 15C7

1. (átv is) ’kellemetlen, rossz 〈szag〉, ill. ilyen szagú 〈dolog〉’ ❖ [aki az illatos holttestet] büdösnek mondotta, […] bntetdött mind addig, míg a’ Szentnek könyörgéſe által eſzére nem tér vala (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 97) | büdös a’ lehelleted (1786 Dugonics András 7087012, 109) | [Budapest] a legbüdösebb és legegészségtelenebb nagy város az öt világrészben (1872 Vajda János 8503072, 116) | a karcsú, fekete tisztek befűzve, a parfűmtől büdösen sétálgattak a Bástya-sétányon egy orfeumcsillag társaságában (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 46) | – És ez a környék büdös – mondta az öccse. – Nagyon figyelik (1969 Mándy Iván 9420027, 261) | [a sötétzárkában] a levegőtlenség, illetve a kibli [= kübli] büdös szaga s [!] zárkában élő bogarak, egerek, patkányok jelenléte volt kellemetlen (1978 Fehérváry István 1047001, 140) | [az olasz gorgonzola sajt a] finom „büdös sajtok” nagy családjába tartozik (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’kellemetlen(, szúrós) szagú illatanyagot termelő 〈növény〉’ ❖ Büdös laboda. Öſtör, Öſtör-paréj, kutya-laboda. Deák: Atriplex foetida, Chenopodium foetidum […]. Ez ganajos és fövenyes helyeken nyárban találtatik, ollyak a’ ſetét zöld levelei, mintha fejér porral meg-hintettek vólnának, és ki hozzájok nyul, rólok igen büdös ſzag ragad ujjaira (1775 Csapó József 7062001, 150) | [a koronaliliom] virágjának ſzíne veres, ſárga lineákkal [= vonalakkal] ékes; de a’ miném ékes, ſzíntén ollyan büdös a’ liliomok’ neme között (1797 Veszelszki Antal 7375002, 277) | nagy vagy büdös bürök (Conium Maculatum, L. Gefleckter Schierling) (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Büdös poloskavész. Cimicifuga foetida L. (1902 Wagner János CD35) | büdös libatop Ch. [= Chenopodium] vulvaria (1998 Növényneveink C6120, 161).

1b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is: rég, Áll) ’olyan 〈állat〉, amely – rendsz. bűzmirigyének bűzös váladéka miatt – kellemetlen(, szúrós) szagot áraszt’ ❖ [Viverra] Putorius. Büdös görény (1780 Molnár János C3200, 64) | [a kétéltűeknek] mezítelen testek van többnyire, útálatosok, és büdössek-is, és rövid lábok van vagy tsak tsúſznak (1795 Gáti István 7116006, 234) | A büdös varangy. (Die Kreuzkröte. B. [= Buffones] calamites.) (1847 Peregriny Elek 8360013, 240) | Gondolkodtál már azon, hogy miért büdös a görény, vagy miért undorító a pocok? (1966 Sánta Ferenc 9585005, 86) | Nem bánt az egér, jó állat az, csak büdös (1994 Szántó Piroska 1166002, 23).

2. ’utálatos, visszataszító, ellenszenvet kiváltó’ ❖ büdös annak híre, kit gyaláz kemény tollad (1773 Rájnis József CD44) | Mert látom, büdösök nálad minden adományim (1790 Ráday Gedeon¹ ford.–Vergilius C3573, 110) | Megrója kiváltkép ama’ büdös kevélységet, melly … a kedélyes társalgást megöli (1852 Thewrewk József minden munkái C4158, 20) | Valami pletykát. Minél büdösebbet. Tud? (1941 Örkény István 9500006, 84) | A más pénze jó, a pénzváltóé büdös?! (1970 Határ Győző 9227001, 126) | nálunk az öndicséret büdös (1998 Magyar Hírlap CD09) büdös hír (rég) ’vkiről széles körben elterjedt rossz vélemény’ ❖ a’ részegeknek, jádzóknak büdös hirek szünik életekkel [= életükkel] (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 70) | A’ mint hallom, motskokkal jön ellenem (Rajnis) s’ ugyan tsak büdös hírt akar rólam terjeszteni (1790 Batsányi János C2555, 36) | A’ gonosz erköltst, tolvajt, buja férjet, orozva Öldöklt, ’s mind azt, ki büdös hirt költe magának, Büszke szabadsággal szokták felkapni, ’s leirni (1820 Virág Benedek ford.–Horatius C4508, 30).

2a. (állítmányként) büdös vkinek (biz) ’vkinek nem kedvére való, nem tetsző vmi, es. vki’ ❖ bezzeg büdös volt a jövendmondónak oda menni (1782 Kónyi János C2730, 48) | kiknek büdös volt a dolog, és könnyü életet kerestek (1851 A Falu Könyve C1667, 332) | A söntés persze már büdös volt nekünk. A fehérasztalosba ültünk (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 26) | – Már büdös neki a foci – morogja egy nagyobb fiú (1956 Nők Lapja szept. 20. C1503, 13) | a háború előtt is dolgoztam, rögtön kaptam állást, de büdös voltam a fejeseknek, éreztem, tudtam, hogy nem tűrnek sokáig (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈harag, ill. utálat, megvetés kif-ére, megszólításban is〉’ ❖ Szegény közönség! s neked e büdös békaegérharczot nem csak látnod és hallanod kell (1839 Szemere Pál 8439091, 332) | fizessen az a büdös, nyomorult kiadó minden irodalmi munkáért (1907 Ady Endre CD0801) | – De tudja mit csinált ez a maga büdös, rongyos, piszkos kölyke? (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 66) | Mindig ez a büdös politika! Nem hiába utáltam egész életemben (1936 Somogyváry Gyula 9611001, 18) | Mit csináltál, büdös gazember, szíjat hasítok a hátadból (1979 Kornis Mihály 1082001, 133).

2c. ’〈szitkozódásban〉’ ❖ – Í-íjj, az anyátok büdös mindenit, – acsarkodott a Nagy István lelkén egy bősz káromkodás (1931 Szabó Pál² CD10) | Oh, hogy az isten rogyasztaná össze ezt az egész büdös világot! (1956 Karinthy Ferenc C2492, 15) | menjünk mindannyian a büdös francba (1996 Magyar Hírlap CD09).

2d. (biz) ’〈(korholva) kedveskedő megszólításban is:〉 haszontalan 〈személy, kül. gyerek〉’ ❖ Margit, Margit, én megváltó szüzem, aki szüzességedet nekem őrized, akit én fogok bevezetni a paradicsomba, kis babám, kicsim, büdös kis angyalom (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 266) | Az a büdös kis perszóna, hát nem kihozott a sodrombul (1927 Kardos László CD10) | csak ne fázzon az a büdös kölök! (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (az egy szn-vel csak jelzőként) (biz) ’〈tagadás (ingerült) nyomatékosítására:〉 árva, megveszekedett’ ❖ egy büdös garast se küldött még haza (1918 Déry Tibor CD10) | Én egy büdös betüt se tudok. […] De nem tanulok (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 66) | Egy büdös vasat sem [kapunk] (1941 Bókay János 9065003, 10) | egy büdös szót nem értek az egészből (1997 Természet Világa CD50).

4. (-ul raggal, hsz-szerűen) (durva) ’rendkívül nagy mértékben, piszkosul’ ❖ A szerb értelmiség most megszívta büdösül (1999 Magyar Hírlap CD09) | Ráadásul mindenki mindenkit büdösül utál (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 3C7

1. (átv is) ’rossz szag, bűz, büdösség, ill. ilyen szagtól áthatott, rossz levegő(jű hely)’ ❖ Nyissátok ki legelsőbb is azt az ablakot, hisz oly büdös van itt, mint egy dohos búzaveremben (1846 Jókai Mór CD18) | a gazdag nagyurak czuppantva büdösset eresztnek (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 240) | mintha valami büdöset éreztem volna előre ezen a dolgon (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 48) | Itthagyott téged a büdösben, komám… (1947 Örkény István 2005106, 30) | A halpiac csarnokában negyedórákat voltak képesek ácsorogni a rettenetes büdösben (1995 Magyar Hírlap CD09) | az üzemben nincs büdös, nincs ragasztószag (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈(korholva) kedveskedő v. haragos megszólításban, megnevezésben:〉 haszontalan, ill. hitvány, semmirekellő személy’ ❖ A lány ugrott és szaladt és még egyszer visszakacagott a fiú felé: – Megájj büdös! És csucsorította a száját s nagy huncut fekete szeme kacagott (1910 Móricz Zsigmond CD10) | éppen ebben a pillanatban csapott rá a kiskutyára: – Ne, kis büdös, harapnál? – (1914 Benedek Géza CD10) | – Bezártak a büdösök, – magyarázza – mert ki köll nekik festeni a folyosót (1929 Molnár József CD10) | – Megálljatok, büdösök, látlak! A falusi, majori gyerekek ilyenkor tisztesség okából lelapultak a tőkék közé, de nyugodtan tovább dézsmálták a szőlőt (1957 Rónay György C3638, 134).

III. partikula 0

1. ’〈mn fokozására:〉 igen¹, irtó²’ ❖ elég kín nekem ez a büdös gyáva természetem (1937 Németh László² 9485040, 41) | amijen büdös nyomorult vacok ez a ház (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 134) | Ugyan büdös nagy bakot lőtt, de majd én helyrepofozom a dolgokat (1956 Szabó Jenő ford.–Kirst C5826, 41) | Na, idefigyelj, te, rohadt kis krampó, nem kapsz két büdös nagy pofont, ha megmondod, merre van Pokyo! (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (a nagy szóval együtt) ’〈fokozásként:〉 hatalmas’ ❖ A semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy, büdös semmibe (1967 Örkény István 9500032, 160) | [a főútvonalon a külföldi] mindenütt csak teli üzleteket lát, meg a nagy-büdös csillogást (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 155) | Csak a nagy büdös hallgatás (1998 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~babuka, ~bence, ~bogár, ~fa, ~fű, ~mész.

Sz: büdösködik, büdöslik, büdösül.

Vö. CzF. ~, büdösen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, büdösbürök, büdöskőrisfa, büdösnőszirom, büdöspipitér, büdössomfa

büdös melléknév, főnév és partikula
I. melléknév 15C7
1. (átv is)
kellemetlen, rossz 〈szag〉, ill. ilyen szagú 〈dolog〉
[aki az illatos holttestet] büdösnek mondotta, […] bntetdött mind addig, míg a’ Szentnek könyörgéſe által eſzére nem tér vala
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
büdös a’ lehelleted
(1786 Dugonics András)
[Budapest] a legbüdösebb és legegészségtelenebb nagy város az öt világrészben
(1872 Vajda János)
a karcsú, fekete tisztek befűzve, a parfűmtől büdösen sétálgattak a Bástya-sétányon egy orfeumcsillag társaságában
(1926 Kosztolányi Dezső)
– És ez a környék büdös – mondta az öccse. – Nagyon figyelik
(1969 Mándy Iván)
[a sötétzárkában] a levegőtlenség, illetve a kibli [= kübli] büdös szaga s [!] zárkában élő bogarak, egerek, patkányok jelenléte volt kellemetlen
(1978 Fehérváry István)
[az olasz gorgonzola sajt a] finom „büdös sajtok” nagy családjába tartozik
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
kellemetlen(, szúrós) szagú illatanyagot termelő 〈növény〉
Büdös laboda. Öſtör, Öſtör-paréj, kutya-laboda. Deák: Atriplex foetida, Chenopodium foetidum […]. Ez ganajos és fövenyes helyeken nyárban találtatik, ollyak a’ ſetét zöld levelei, mintha fejér porral meg-hintettek vólnának, és ki hozzájok nyul, rólok igen büdös ſzag ragad ujjaira
(1775 Csapó József)
[a koronaliliom] virágjának ſzíne veres, ſárga lineákkal [= vonalakkal] ékes; de a’ miném ékes, ſzíntén ollyan büdös a’ liliomok’ neme között
(1797 Veszelszki Antal)
nagy vagy büdös bürök (Conium Maculatum, L.Linnaeus Gefleckter Schierling)
(1858 Vasárnapi Újság)
Büdös poloskavész. Cimicifuga foetida L.Linnaeus
(1902 Wagner János)
büdös libatop Ch. [= Chenopodium] vulvaria
(1998 Növényneveink)
1b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is: rég, Áll)
olyan 〈állat〉, amely – rendsz. bűzmirigyének bűzös váladéka miatt – kellemetlen(, szúrós) szagot áraszt
[Viverra] Putorius. Büdös görény
(1780 Molnár János)
[a kétéltűeknek] mezítelen testek van többnyire, útálatosok, és büdössek-is, és rövid lábok van vagy tsak tsúſznak
(1795 Gáti István)
A büdös varangy. (Die Kreuzkröte. B. [= Buffones] calamites.)
(1847 Peregriny Elek)
Gondolkodtál már azon, hogy miért büdös a görény, vagy miért undorító a pocok?
(1966 Sánta Ferenc)
Nem bánt az egér, jó állat az, csak büdös
(1994 Szántó Piroska)
2.
utálatos, visszataszító, ellenszenvet kiváltó
büdös annak híre, kit gyaláz kemény tollad
(1773 Rájnis József)
Mert látom, büdösök nálad minden adományim
(1790 Ráday Gedeon¹ ford.Vergilius)
Megrója kiváltkép ama’ büdös kevélységet, melly … a kedélyes társalgást megöli
(1852 Thewrewk József minden munkái)
Valami pletykát. Minél büdösebbet. Tud?
(1941 Örkény István)
A más pénze jó, a pénzváltóé büdös?!
(1970 Határ Győző)
nálunk az öndicséret büdös
(1998 Magyar Hírlap)
büdös hír (rég)
vkiről széles körben elterjedt rossz vélemény
a’ részegeknek, jádzóknak büdös hirek szünik életekkel [= életükkel]
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
A’ mint hallom, motskokkal jön ellenem (Rajnis) s’ ugyan tsak büdös hírt akar rólam terjeszteni
(1790 Batsányi János)
A’ gonosz erköltst, tolvajt, buja férjet, orozva Öldöklt, ’s mind azt, ki büdös hirt költe magának, Büszke szabadsággal szokták felkapni, ’s leirni
(1820 Virág Benedek ford.Horatius)
2a. (állítmányként) büdös vkinek (biz)
vkinek nem kedvére való, nem tetsző vmi, es. vki
bezzeg büdös volt a jövendmondónak oda menni
(1782 Kónyi János)
kiknek büdös volt a dolog, és könnyü életet kerestek
(1851 A Falu Könyve)
A söntés persze már büdös volt nekünk. A fehérasztalosba ültünk
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
– Már büdös neki a foci – morogja egy nagyobb fiú
(1956 Nők Lapja szept. 20.)
a háború előtt is dolgoztam, rögtön kaptam állást, de büdös voltam a fejeseknek, éreztem, tudtam, hogy nem tűrnek sokáig
(1996 Magyar Hírlap)
2b.
〈harag, ill. utálat, megvetés kif-ére, megszólításban is〉
Szegény közönség! s neked e büdös békaegérharczot nem csak látnod és hallanod kell
(1839 Szemere Pál)
fizessen az a büdös, nyomorult kiadó minden irodalmi munkáért
(1907 Ady Endre)
– De tudja mit csinált ez a maga büdös, rongyos, piszkos kölyke?
(1911 Móricz Zsigmond)
Mindig ez a büdös politika! Nem hiába utáltam egész életemben
(1936 Somogyváry Gyula)
Mit csináltál, büdös gazember, szíjat hasítok a hátadból
(1979 Kornis Mihály)
2c.
〈szitkozódásban〉
– Í-íjj, az anyátok büdös mindenit, – acsarkodott a Nagy István lelkén egy bősz káromkodás
(1931 Szabó Pál²)
Oh, hogy az isten rogyasztaná össze ezt az egész büdös világot!
(1956 Karinthy Ferenc)
menjünk mindannyian a büdös francba
(1996 Magyar Hírlap)
2d. (biz)
(korholva) kedveskedő megszólításban is:〉 haszontalan 〈személy, kül. gyerek〉
Margit, Margit, én megváltó szüzem, aki szüzességedet nekem őrized, akit én fogok bevezetni a paradicsomba, kis babám, kicsim, büdös kis angyalom
(1918 Móricz Zsigmond)
Az a büdös kis perszóna, hát nem kihozott a sodrombul
(1927 Kardos László)
csak ne fázzon az a büdös kölök!
(1998 Magyar Hírlap)
3. (az egy szn-vel csak jelzőként) (biz)
〈tagadás (ingerült) nyomatékosítására:〉 árva, megveszekedett
egy büdös garast se küldött még haza
(1918 Déry Tibor)
Én egy büdös betüt se tudok. […] De nem tanulok
(1925 Kosztolányi Dezső)
Egy büdös vasat sem [kapunk]
(1941 Bókay János)
egy büdös szót nem értek az egészből
(1997 Természet Világa)
4. (-ul raggal, hsz-szerűen) (durva)
rendkívül nagy mértékben, piszkosul
A szerb értelmiség most megszívta büdösül
(1999 Magyar Hírlap)
Ráadásul mindenki mindenkit büdösül utál
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév 3C7
1. (átv is)
rossz szag, bűz, büdösség, ill. ilyen szagtól áthatott, rossz levegő(jű hely)
Nyissátok ki legelsőbb is azt az ablakot, hisz oly büdös van itt, mint egy dohos búzaveremben
(1846 Jókai Mór)
a gazdag nagyurak czuppantva büdösset eresztnek
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
mintha valami büdöset éreztem volna előre ezen a dolgon
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
Itthagyott téged a büdösben, komám…
(1947 Örkény István)
A halpiac csarnokában negyedórákat voltak képesek ácsorogni a rettenetes büdösben
(1995 Magyar Hírlap)
az üzemben nincs büdös, nincs ragasztószag
(1998 Magyar Hírlap)
2.
(korholva) kedveskedő v. haragos megszólításban, megnevezésben:〉 haszontalan, ill. hitvány, semmirekellő személy
A lány ugrott és szaladt és még egyszer visszakacagott a fiú felé: – Megájj büdös! És csucsorította a száját s nagy huncut fekete szeme kacagott
(1910 Móricz Zsigmond)
éppen ebben a pillanatban csapott rá a kiskutyára: – Ne, kis büdös, harapnál? –
(1914 Benedek Géza)
– Bezártak a büdösök, – magyarázza – mert ki köll nekik festeni a folyosót
(1929 Molnár József)
– Megálljatok, büdösök, látlak! A falusi, majori gyerekek ilyenkor tisztesség okából lelapultak a tőkék közé, de nyugodtan tovább dézsmálták a szőlőt
(1957 Rónay György)
III. partikula 0
1.
〈mn fokozására:〉 igen¹, irtó²
elég kín nekem ez a büdös gyáva természetem
(1937 Németh László²)
amijen büdös nyomorult vacok ez a ház
(1941 Móricz Zsigmond)
Ugyan büdös nagy bakot lőtt, de majd én helyrepofozom a dolgokat
(1956 Szabó Jenő ford.Kirst)
Na, idefigyelj, te, rohadt kis krampó, nem kapsz két büdös nagy pofont, ha megmondod, merre van Pokyo!
(1997 Magyar Hírlap)
2. (a nagy szóval együtt)
〈fokozásként:〉 hatalmas
A semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy, büdös semmibe
(1967 Örkény István)
[a főútvonalon a külföldi] mindenütt csak teli üzleteket lát, meg a nagy-büdös csillogást
(1989 Fel a kezekkel!)
Csak a nagy büdös hallgatás
(1998 Magyar Hírlap)
ÖE: büdösbabuka, büdösbence, büdösbogár, büdösfa, büdösfű, büdösmész
Sz: büdösködik, büdöslik, büdösül
Vö. CzF. ~, büdösen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, büdösbürök, büdöskőrisfa, büdösnőszirom, büdöspipitér, büdössomfa

Beállítások