bűn fn és partikula 

I. fn 4C8

1. ’az állam vmelyik tételes törvénye szerint büntetendő cselekedet, ill. ennek elkövetése’ ❖ [II. András] olylyan törvényt hoz, hogy há ö, vagy maradéka, törvénnyel nem egyezö módon parantſolna, tehát, leheſſen párt ütésnek büne nélkül ellene fegyvert fogni (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 16) | az alperes a’ bűn elkövetésekor állitolag jelen volt harmadik személyt megnevezni, vagy ismertető jelekkel leirni nem tudja (1841 Ormós Zsigmond 8341002, 223) | a felségsértési bűn részesei […] kötél általi halállal büntetendők (1890 Szőts Pál C4067, 10) | nemes embert – a főbenjáró bűnökben történt tettenérés esetét kivéve – szabályszerű idézés, eljárás és törvényes ítélet nélkül tilos volt őrizetbe venni (1934 Hóman Bálint CD42) | Bármilyen súlyos bűnt követtek el a rablógyilkosok, ez nem jelenti azt, hogy örökre eljátszották az élethez való jogukat (1992 Kis János² 2058004, 202).

2. (Vall is)(vallás)erkölcsbe ütköző cselekedet v. magatartás, ill. vmely (vallás)erkölcsi szabály vétkes megsértése’ ❖ [Ádám] restsége oka esetünknek, Azért nincsen vége s hossza sok bnünknek (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 53) | Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben (1823 Kölcsey Ferenc 8253013, 101) | a családi boldogság földulása mindig oly bűn, mely nagy büntetést érdemel (1857 Vadnay Károly 8501002, 36) | Gyóntató szék mögé suhanva, Hallottam, mily kis ártatlanka. Nem is volt bűne, mit meggyónjon (1909 Palágyi Lajos ford.–Goethe 8348030, 92) | A bűn az Isten akaratától tudatosan eltérő gondolkozás és cselekvés (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | Bocsásd meg a bűneinket, amint mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2a. (egysz-ban) (Vall) ’〈az eredendő bűn következtében gyarló ember beállítottságaként:〉 Isten egyértelműen felismert akaratával való szembehelyezkedés’ ❖ Hogy a’ Kereſztyén ember-is haſzon nélkül ne fáradgyon ebben az életben, jól meg-visgállya Lelki isméretit, ha éjjel, és a’ bünnek ſetétségében, vagy pedig az Iſteni malaſztnak világánál munkálkodik-é? (1772 Vajda Sámuel 7365001, 142) | Az ember bünben születvén, magával hozza a gonoszra való hajlandóságot (1876 Németh Antal² 8331001, 33) | Az Engesztelés napja megszabadította az embert a bűn rabságából, és lehetővé tette, hogy új életet kezdjen, kibékülve Istennel és az emberekkel (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az utolsó időkben az egész emberiségre jellemző lesz, hogy megrögzötten megmarad a bűnben, és nem akar megtérni (1995 BibliaiLex. CD1207).

3. (túlzó) ’helytelen cselekedet v. magatartás, ill. súlyos hiba v. mulasztás’ ❖ versed tedd el jövendőre! Ne bántsd! Illy szépet változtatni bűn (1809 Berzsenyi Dániel C2560, 85) | bűn volna az asszonyságot ilyen betegen kocsira ültetni (1895 Mikszáth Kálmán C3154, 202) | Nem a komédiás bűne, hogy nem ragadja el a kedélyeket (1920 Tabéry Géza 9692001, 50) | szó sincs arról, hogy vészharangot kellene kongatni, de bűn lenne nem észrevenni az egyre erőteljesebb figyelmeztető jeleket (1994 Magyar Hírlap CD09).

4. ’megrögzött rossz szokás v. beállítódás, ill. jellembeli fogyatékosság’ ❖ Oly hatalmas bűn ez [ti. az irigység] emberi nemünkben, melyet még világ teremtésétül fogva semmi nemzetség, sem semmi halandó egészlen meg nem győzhetett (1778 Bessenyei György¹ 7044017, 17) | Elfeledék a hazaszeretetnek Örök szentségét a fejetlen ország Önzés bünébe sűllyedt tagjai (1846 Petőfi Sándor C3507, 70) | a könyv egy, az iszákosság bűnébe többszörösen visszaeső iparosnak küzdelmeit írja le regény alakjában (1910 Veszprémi Hírlap 2114001, 4) | bűn: a hatalomvágy, az uraskodás, a glóriázás (1967 Szentkuthy Miklós 9664015, 397).

II. partikula 0 (biz, túlzó)

’〈›rossz, silány‹ jelentésű mn fokozására:〉 elképesztő, irtó², szörnyű’ ❖ a mesterek, sőt nagymesterek mindegyikének életművéből elővadászható lenne néhány valóban „bűn rossz” vers (1994 Új Könyvek CD29) | [A csapatsportokban] hibázni, bűn rosszul játszani lehet, szív nélkül nem (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: fő~, ős~, vér~.

Fr: eredendő, eredeti, tragikai, tragikus.

ÖE: ~adó, ~áldozat, ~bélyeg, ~bocsátás, ~cimbora, ~cinkos, ~cselekedet, ~érzet, ~felderítés, ~fertő, ~hajlam, ~hely, ~hullám, ~jegy, ~jegyzék, ~kerülés, ~kísérlet, ~lány, ~lista, ~palást, ~pénz, ~tanya, ~törvény, ~tudás, ~vallomás.

Vö. CzF. bín · bínös · bínhödik, bűn · bün; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bűn főnév és partikula
I. főnév 4C8
1.
az állam vmelyik tételes törvénye szerint büntetendő cselekedet, ill. ennek elkövetése
[II. András] olylyan törvényt hoz, hogy há ö, vagy maradéka, törvénnyel nem egyezö módon parantſolna, tehát, leheſſen párt ütésnek büne nélkül ellene fegyvert fogni
(1779 Bessenyei György¹)
az alperes a’ bűn elkövetésekor állitolag jelen volt harmadik személyt megnevezni, vagy ismertető jelekkel leirni nem tudja
(1841 Ormós Zsigmond)
a felségsértési bűn részesei […] kötél általi halállal büntetendők
(1890 Szőts Pál)
nemes embert – a főbenjáró bűnökben történt tettenérés esetét kivéve – szabályszerű idézés, eljárás és törvényes ítélet nélkül tilos volt őrizetbe venni
(1934 Hóman Bálint)
Bármilyen súlyos bűnt követtek el a rablógyilkosok, ez nem jelenti azt, hogy örökre eljátszották az élethez való jogukat
(1992 Kis János²)
2. (Vall is)
(vallás)erkölcsbe ütköző cselekedet v. magatartás, ill. vmely (vallás)erkölcsi szabály vétkes megsértése
[Ádám] restsége oka esetünknek, Azért nincsen vége s hossza sok bnünknek
(1772 Barcsay Ábrahám)
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben
(1823 Kölcsey Ferenc)
a családi boldogság földulása mindig oly bűn, mely nagy büntetést érdemel
(1857 Vadnay Károly)
Gyóntató szék mögé suhanva, Hallottam, mily kis ártatlanka. Nem is volt bűne, mit meggyónjon
(1909 Palágyi Lajos ford.Goethe)
A bűn az Isten akaratától tudatosan eltérő gondolkozás és cselekvés
(1995 Jubileumi kommentár)
Bocsásd meg a bűneinket, amint mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2a. (egysz-ban) (Vall)
〈az eredendő bűn következtében gyarló ember beállítottságaként:〉 Isten egyértelműen felismert akaratával való szembehelyezkedés
Hogy a’ Kereſztyén ember-is haſzon nélkül ne fáradgyon ebben az életben, jól meg-visgállya Lelki isméretit, ha éjjel, és a’ bünnek ſetétségében, vagy pedig az Iſteni malaſztnak világánál munkálkodik-é?
(1772 Vajda Sámuel)
Az ember bünben születvén, magával hozza a gonoszra való hajlandóságot
(1876 Németh Antal²)
Az Engesztelés napja megszabadította az embert a bűn rabságából, és lehetővé tette, hogy új életet kezdjen, kibékülve Istennel és az emberekkel
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Az utolsó időkben az egész emberiségre jellemző lesz, hogy megrögzötten megmarad a bűnben, és nem akar megtérni
(1995 BibliaiLex.)
3. (túlzó)
helytelen cselekedet v. magatartás, ill. súlyos hiba v. mulasztás
versed tedd el jövendőre! Ne bántsd! Illy szépet változtatni bűn
(1809 Berzsenyi Dániel)
bűn volna az asszonyságot ilyen betegen kocsira ültetni
(1895 Mikszáth Kálmán)
Nem a komédiás bűne, hogy nem ragadja el a kedélyeket
(1920 Tabéry Géza)
szó sincs arról, hogy vészharangot kellene kongatni, de bűn lenne nem észrevenni az egyre erőteljesebb figyelmeztető jeleket
(1994 Magyar Hírlap)
4.
megrögzött rossz szokás v. beállítódás, ill. jellembeli fogyatékosság
Oly hatalmas bűn ez [ti. az irigység] emberi nemünkben, melyet még világ teremtésétül fogva semmi nemzetség, sem semmi halandó egészlen meg nem győzhetett
(1778 Bessenyei György¹)
Elfeledék a hazaszeretetnek Örök szentségét a fejetlen ország Önzés bünébe sűllyedt tagjai
(1846 Petőfi Sándor)
a könyv egy, az iszákosság bűnébe többszörösen visszaeső iparosnak küzdelmeit írja le regény alakjában
(1910 Veszprémi Hírlap)
bűn: a hatalomvágy, az uraskodás, a glóriázás
(1967 Szentkuthy Miklós)
II. partikula 0 (biz, túlzó)
›rossz, silány‹ jelentésű mn fokozására:〉 elképesztő, irtó², szörnyű
a mesterek, sőt nagymesterek mindegyikének életművéből elővadászható lenne néhány valóban „bűn rossz” vers
(1994 Új Könyvek)
[A csapatsportokban] hibázni, bűn rosszul játszani lehet, szív nélkül nem
(1999 Magyar Hírlap)
ÖE: bűnadó, bűnáldozat, bűnbélyeg, bűnbocsátás, bűncimbora, bűncinkos, bűncselekedet, bűnérzet, bűnfelderítés, bűnfertő, bűnhajlam, bűnhely, bűnhullám, bűnjegy, bűnjegyzék, bűnkerülés, bűnkísérlet, bűnlány, bűnlista, bűnpalást, bűnpénz, bűntanya, bűntörvény, bűntudás, bűnvallomás
Vö. CzF. bín · bínös · bínhödik, bűn · bün; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások