bűnösség fn 3B8
1. (Jog is) ’bűn(cselekmény)t elkövető, ill. azzal vádolt személy(ek)nek e magatartás következtében fennálló, a (jogi) felelősségre vonást megalapozó helyzete, állapota’ ❖ criminalitas […] bünösség (1833 Fogarasi János C5307, 12) | egy ember mindaddig ártatlannak tartatik, mig törvényes eljárás utján bünössége bebizonyítva nincs (1870 Boruth Elemér C1168, 157) | minél jobban meg van győződve [a bíró] a vádlott bünössége felől, annál jobban meg kell engednie, hogy az védekezhessék (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 255) | [a Csehszlovák Köztársaság] a kollektív bűnösség elve szerint, a köztársaság demokratikus hagyományainak homlokegyenest ellentmondva rendkívül durva eszközökkel kívánt megszabadulni mintegy 4 milliónyi nemzetiségi lakostól (1989 Hitel 2015027, 38).
1a. (Jog) ’bűnelkövetőnek a bűncselekményhez fűződő, a szándékosság v. gondatlanság formáját öltő, a büntetés súlyosságát befolyásoló tudati, érzelmi viszonya’ ❖ Hannoverben aug. 25-kén hirdettetett ki a’ kormánysértéssel vádolt 13 városi tanácstag ellen indított büntetővizsgálatban hozott itélet, melly börtönbüntetést rendel, de pénzzel megválthatót a’ bűnösség fokozataihoz képest (1841 Pesti Hírlap CD61) | „sulyos eset”-re megállapitott büntetési tételek alkalmazásának akkor van helye, ha a tettes személyére, bünösségének fokára […] figyelemmel a megsértett jogrend helyreállitásának, biztositásának érdeke a sulyos esetre megállapitott büntetési tétel alkalmazását teszi szükségessé (1950 Fehérváry Jenő 1048001, 6).
2. (rendsz. birtokszóként) (Vall is) ’〈(vallás)erkölcsi tekintetben:〉 vkinek, es. vminek vmiben bűnös, vétkes volta, ill. ennek mértéke’ ❖ A’ ruhától nem függ bnösség, vagy szentség (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 462) | Most már meggyőződvén az öreg a Terka ártatlanságáról és a Lajos úrfi bűnösségéről, midőn a familia megjön Budáról, a vőlegény úrfit eltaszítja s szeretettel öleli magához az erényes Terkát (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | a világközi helyzetben, mely óhatatlanul világháborúra vitt, Angliának talán legkisebb a bűnössége (1917 Ignotus CD10) | A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).
2a. (Vall) ’az ember(i természet)nek gyarló, esendő, bűnre hajló volta’ ❖ Onnan van tehát bűnösségünk, amelynek kötelékei mintegy láncon tartanak minket, hogy az első ember elpártolt alkotójától (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | [Isten szentsége] előtt az egyetlen lehetséges magatartás a teremtményi mivoltnak és a bűnösségnek az átérzése (1989 HaagLex. ford. CD1208).
3. (birtokszóként) (kissé rég) ’vmely cselekedetnek bűnös, (jogilag) büntetendő volta’ ❖ Egy olly tettet venni életre-halálra üldözésbe, mellynek bűnössége még csak kormányrendelet által sincs köztudomásul az ország lakosinak intimálva [= kihirdetve], valóságos kegyetlenség (1838 Kossuth Lajos CD32) | [a törvény a] siketnémákat csak az alatt a feltétel alatt nyilvánítja büntethetőknek, ha a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges képességgel birnak (1893 PallasLex. CD02) | A világ örök változásából következik a lelkek örök vándorlása, amit súlyosbít a cselekedetek (karman) esetleges bűnössége (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 50).
Vö. CzF. bűnösség · bünösség; ÉrtSz.; ÉKsz.