bűnösség fn 3B8

1. (Jog is) ’bűn(cselekmény)t elkövető, ill. azzal vádolt személy(ek)nek e magatartás következtében fennálló, a (jogi) felelősségre vonást megalapozó helyzete, állapota’ ❖ criminalitas […] bünösség (1833 Fogarasi János C5307, 12) | egy ember mindaddig ártatlannak tartatik, mig törvényes eljárás utján bünössége bebizonyítva nincs (1870 Boruth Elemér C1168, 157) | minél jobban meg van győződve [a bíró] a vádlott bünössége felől, annál jobban meg kell engednie, hogy az védekezhessék (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 255) | [a Csehszlovák Köztársaság] a kollektív bűnösség elve szerint, a köztársaság demokratikus hagyományainak homlokegyenest ellentmondva rendkívül durva eszközökkel kívánt megszabadulni mintegy 4 milliónyi nemzetiségi lakostól (1989 Hitel 2015027, 38).

1a. (Jog) ’bűnelkövetőnek a bűncselekményhez fűződő, a szándékosság v. gondatlanság formáját öltő, a büntetés súlyosságát befolyásoló tudati, érzelmi viszonya’ ❖ Hannoverben aug. 25-kén hirdettetett ki a’ kormánysértéssel vádolt 13 városi tanácstag ellen indított büntetővizsgálatban hozott itélet, melly börtönbüntetést rendel, de pénzzel megválthatót a’ bűnösség fokozataihoz képest (1841 Pesti Hírlap CD61) | „sulyos eset”-re megállapitott büntetési tételek alkalmazásának akkor van helye, ha a tettes személyére, bünösségének fokára […] figyelemmel a megsértett jogrend helyreállitásának, biztositásának érdeke a sulyos esetre megállapitott büntetési tétel alkalmazását teszi szükségessé (1950 Fehérváry Jenő 1048001, 6).

2. (rendsz. birtokszóként) (Vall is) ’〈(vallás)erkölcsi tekintetben:〉 vkinek, es. vminek vmiben bűnös, vétkes volta, ill. ennek mértéke’ ❖ A’ ruhától nem függ bnösség, vagy szentség (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 462) | Most már meggyőződvén az öreg a Terka ártatlanságáról és a Lajos úrfi bűnösségéről, midőn a familia megjön Budáról, a vőlegény úrfit eltaszítja s szeretettel öleli magához az erényes Terkát (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | a világközi helyzetben, mely óhatatlanul világháborúra vitt, Angliának talán legkisebb a bűnössége (1917 Ignotus CD10) | A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

2a. (Vall) ’az ember(i természet)nek gyarló, esendő, bűnre hajló volta’ ❖ Onnan van tehát bűnösségünk, amelynek kötelékei mintegy láncon tartanak minket, hogy az első ember elpártolt alkotójától (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | [Isten szentsége] előtt az egyetlen lehetséges magatartás a teremtményi mivoltnak és a bűnösségnek az átérzése (1989 HaagLex. ford. CD1208).

3. (birtokszóként) (kissé rég) ’vmely cselekedetnek bűnös, (jogilag) büntetendő volta’ ❖ Egy olly tettet venni életre-halálra üldözésbe, mellynek bűnössége még csak kormányrendelet által sincs köztudomásul az ország lakosinak intimálva [= kihirdetve], valóságos kegyetlenség (1838 Kossuth Lajos CD32) | [a törvény a] siketnémákat csak az alatt a feltétel alatt nyilvánítja büntethetőknek, ha a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges képességgel birnak (1893 PallasLex. CD02) | A világ örök változásából következik a lelkek örök vándorlása, amit súlyosbít a cselekedetek (karman) esetleges bűnössége (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 50).

Vö. CzF. bűnösség · bünösség; ÉrtSz.; ÉKsz.

bűnösség főnév 3B8
1. (Jog is)
bűn(cselekmény)t elkövető, ill. azzal vádolt személy(ek)nek e magatartás következtében fennálló, a (jogi) felelősségre vonást megalapozó helyzete, állapota
criminalitas […] bünösség
(1833 Fogarasi János)
egy ember mindaddig ártatlannak tartatik, mig törvényes eljárás utján bünössége bebizonyítva nincs
(1870 Boruth Elemér)
minél jobban meg van győződve [a bíró] a vádlott bünössége felől, annál jobban meg kell engednie, hogy az védekezhessék
(1907 Csizmadia Sándor¹)
[a Csehszlovák Köztársaság] a kollektív bűnösség elve szerint, a köztársaság demokratikus hagyományainak homlokegyenest ellentmondva rendkívül durva eszközökkel kívánt megszabadulni mintegy 4 milliónyi nemzetiségi lakostól
(1989 Hitel)
1a. (Jog)
bűnelkövetőnek a bűncselekményhez fűződő, a szándékosság v. gondatlanság formáját öltő, a büntetés súlyosságát befolyásoló tudati, érzelmi viszonya
Hannoverben aug.augusztus 25-kén hirdettetett ki a’ kormánysértéssel vádolt 13 városi tanácstag ellen indított büntetővizsgálatban hozott itélet, melly börtönbüntetést rendel, de pénzzel megválthatót a’ bűnösség fokozataihoz képest
(1841 Pesti Hírlap)
„sulyos eset”-re megállapitott büntetési tételek alkalmazásának akkor van helye, ha a tettes személyére, bünösségének fokára […] figyelemmel a megsértett jogrend helyreállitásának, biztositásának érdeke a sulyos esetre megállapitott büntetési tétel alkalmazását teszi szükségessé
(1950 Fehérváry Jenő)
2. (rendsz. birtokszóként) (Vall is)
(vallás)erkölcsi tekintetben:〉 vkinek, es. vminek vmiben bűnös, vétkes volta, ill. ennek mértéke
A’ ruhától nem függ bnösség, vagy szentség
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Most már meggyőződvén az öreg a Terka ártatlanságáról és a Lajos úrfi bűnösségéről, midőn a familia megjön Budáról, a vőlegény úrfit eltaszítja s szeretettel öleli magához az erényes Terkát
(1882 Mikszáth Kálmán)
a világközi helyzetben, mely óhatatlanul világháborúra vitt, Angliának talán legkisebb a bűnössége
(1917 Ignotus)
A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt
(1995 Protestáns Biblia ford.)
2a. (Vall)
az ember(i természet)nek gyarló, esendő, bűnre hajló volta
Onnan van tehát bűnösségünk, amelynek kötelékei mintegy láncon tartanak minket, hogy az első ember elpártolt alkotójától
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
[Isten szentsége] előtt az egyetlen lehetséges magatartás a teremtményi mivoltnak és a bűnösségnek az átérzése
(1989 HaagLex. ford.)
3. (birtokszóként) (kissé rég)
vmely cselekedetnek bűnös, (jogilag) büntetendő volta
Egy olly tettet venni életre-halálra üldözésbe, mellynek bűnössége még csak kormányrendelet által sincs köztudomásul az ország lakosinak intimálva [= kihirdetve], valóságos kegyetlenség
(1838 Kossuth Lajos)
[a törvény a] siketnémákat csak az alatt a feltétel alatt nyilvánítja büntethetőknek, ha a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges képességgel birnak
(1893 PallasLex.)
A világ örök változásából következik a lelkek örök vándorlása, amit súlyosbít a cselekedetek (karman) esetleges bűnössége
(1926 TolnaiÚjLex.)
Vö. CzF. bűnösség · bünösség; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások