büntet ts ige 5b

1. (tárgy n. is) ’〈vmely (vallás)erkölcsi vétket v. (súlyos) hibát elkövető személyt〉 megtorlásul vmilyen testi v. lelki szenvedéssel sújt, arra kárhoztat’ ❖ egy réſzét azoknak a’ pironkſágoknak [= pirongatásoknak], mellyekkel magamat büntettem (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch 7031002, 236) | [egy időben] büntették a deákokat, ha magas vagy csákótetejű kalapjuk volt (1823 Fogarasi Sámuel 7109001, 64) | [Ádámot] arra büntette az isten, hogy a’ keze munkájával keresse kenyerét (1851 A Falu Könyve C1667, 35) | Mikor és miért büntet a szülő? (1965 György Júlia 1062001, 59).

1a. ’〈(vallás)erkölcsi vétket v. (súlyos) hibát, helytelen(nek tartott) cselekedetet〉 megtorol, büntetést szab ki rá’ ❖ nyughatatlanſágom büntette méréſzſégemet, miért hogy bátorkodtam oly munkához kezdeni, mellyet egéſz Europa tſudálva tiſztel (1775 Báróczi Sándor 7031003, [XIII]) | [a táncot] Debrecenben is pálcáztatással, kicsapással büntetjük (1812 Kazinczy Ferenc 7163010, 212) | [Berchtolda nővér] a hangos trécselést, kacarászást nem bünteti, csak szeliden szól: nono, lányaim! (1917 Kaffka Margit 9290048, 40) | Láttam már nemzeti szocializmusokat, nemzeti kommunizmusokat és nemzeti kapitalizmusokat, mindegyikben volt egy kemény vezető, mindegyikben csak egy párt volt, az ellenvéleményt pedig mindegyikben büntették (1989 Konrád György 9351006, 374).

2. (tárgy n. is) (Jog is) ’〈bűncselekményt v. szabálysértést elkövető személyt hatóság, kül. bíróság〉(törvényben megszabott) joghátránnyal, büntetéssel sújt’ ❖ [Az ökörtolvajok esetében] elſöben mi-is tſak pénzel büntettünk (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 15) | Lüttikben [= Liège-ben] egy nap sintsen, hogy egy vagy több esztendei fogságra Papot nem vitetne a’ Politzia [= rendőrség], ’s penzre [!] nem büntetne (1798 Molnár János C0299, 61) | Álmában a király Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál… (1846 Petőfi Sándor 8366267, 41) | [Az Árpád-korban] nagyon szigorúan büntették azt, aki bűnös tettével a vallás, az isteni tisztelet tárgyait szennyezte be (1908 Hóman Bálint CD42) | mivel már hasonló bűncselekményér voltam is büntetve, visszaesőnek vettek (1989 Fel a kezekkel! 1024021, 19).

2a. (Jog is) ’〈törvény, ill. hatóság bűncselekményt v. szabálysértést〉 büntetéssel szankcionál, ill. sújt’ ❖ Gyilkoſſág, tolvajſág mind tſak pénzel büntettetett (1779 Bessenyei György¹ 7044013, 15) | [A bíró] hivatalát élte fogytiglan megtartja, ha csak valami oly tettet nem követ el, melyet a törvény hivatal elvesztéssel büntet (1873 Jánosi Ferenc 8205002, 42) | Eljárása kihágásnak minősül, és kétszáztól ötszáz forintig terjedő bírsággal büntethető (1967 Örkény István 9500030, 154) | Azokban az országokban, ahol kialakult adómorál van, az adócsalást iszonyúan súlyos bűncselekménynek tekintik és annak megfelelően büntetik is (1992 Bossányi Katalin 2027034, 37).

J: bűnheszt.

Ö: meg~.

Sz: büntetvény.

Vö. CzF. ~, büntethető, büntető¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bűn; ÉKsz.; SzT. ~, büntethet, büntettet, büntettethetik, büntettetik

büntet tárgyas ige 5b
1. (tárgy n. is)
〈vmely (vallás)erkölcsi vétket v. (súlyos) hibát elkövető személyt〉 megtorlásul vmilyen testi v. lelki szenvedéssel sújt, arra kárhoztat
egy réſzét azoknak a’ pironkſágoknak [= pirongatásoknak], mellyekkel magamat büntettem
(1775 Báróczi Sándor ford.Dusch)
[egy időben] büntették a deákokat, ha magas vagy csákótetejű kalapjuk volt
(1823 Fogarasi Sámuel)
[Ádámot] arra büntette az isten, hogy a’ keze munkájával keresse kenyerét
(1851 A Falu Könyve)
Mikor és miért büntet a szülő?
(1965 György Júlia)
1a.
(vallás)erkölcsi vétket v. (súlyos) hibát, helytelen(nek tartott) cselekedetet〉 megtorol, büntetést szab ki rá
nyughatatlanſágom büntette méréſzſégemet, miért hogy bátorkodtam oly munkához kezdeni, mellyet egéſz Europa tſudálva tiſztel
(1775 Báróczi Sándor)
[a táncot] Debrecenben is pálcáztatással, kicsapással büntetjük
(1812 Kazinczy Ferenc)
[Berchtolda nővér] a hangos trécselést, kacarászást nem bünteti, csak szeliden szól: nono, lányaim!
(1917 Kaffka Margit)
Láttam már nemzeti szocializmusokat, nemzeti kommunizmusokat és nemzeti kapitalizmusokat, mindegyikben volt egy kemény vezető, mindegyikben csak egy párt volt, az ellenvéleményt pedig mindegyikben büntették
(1989 Konrád György)
2. (tárgy n. is) (Jog is)
〈bűncselekményt v. szabálysértést elkövető személyt hatóság, kül. bíróság〉 (törvényben megszabott) joghátránnyal, büntetéssel sújt
[Az ökörtolvajok esetében] elſöben mi-is tſak pénzel büntettünk
(1779 Bessenyei György¹)
Lüttikben [= Liège-ben] egy nap sintsen, hogy egy vagy több esztendei fogságra Papot nem vitetne a’ Politzia [= rendőrség], ’s penzre [!] nem büntetne
(1798 Molnár János)
Álmában a király Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál…
(1846 Petőfi Sándor)
[Az Árpád-korban] nagyon szigorúan büntették azt, aki bűnös tettével a vallás, az isteni tisztelet tárgyait szennyezte be
(1908 Hóman Bálint)
mivel már hasonló bűncselekményér voltam is büntetve, visszaesőnek vettek
(1989 Fel a kezekkel!)
2a. (Jog is)
〈törvény, ill. hatóság bűncselekményt v. szabálysértést〉 büntetéssel szankcionál, ill. sújt
Gyilkoſſág, tolvajſág mind tſak pénzel büntettetett
(1779 Bessenyei György¹)
[A bíró] hivatalát élte fogytiglan megtartja, ha csak valami oly tettet nem követ el, melyet a törvény hivatal elvesztéssel büntet
(1873 Jánosi Ferenc)
Eljárása kihágásnak minősül, és kétszáztól ötszáz forintig terjedő bírsággal büntethető
(1967 Örkény István)
Azokban az országokban, ahol kialakult adómorál van, az adócsalást iszonyúan súlyos bűncselekménynek tekintik és annak megfelelően büntetik is
(1992 Bossányi Katalin)
Sz: büntetvény
Vö. CzF. ~, büntethető, büntető¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bűn; ÉKsz.; SzT. ~, büntethet, büntettet, büntettethetik, büntettetik

Beállítások