akkád mn és fn (Tört v. Nyelvt)

I. mn 13A

1. ’Közép-Mezopotámiában megtelepedett, az i. e. 3–2. évezredben Dél-Mezopotámiát is magában foglaló birodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő 〈nép〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ a sémiták bányászati ismereteiket a turáni akkad vagy szumir népnek köszönhetik (1893 PallasLex. CD02) | Az akkád királyok voltak Mezopotámia első szemita uralkodói, Babilónia 15. dinasztiájaként (1989 HaagLex. ford. CD1208) | Az akkád és sumér nép egymás mellett élése alapjában véve nem volt igazán, ill. nem volt mindig ellenséges. A két nép idővel össze is olvadt (1995 BibliaiLex. CD1207) | Sarrukin: (Kr. e. 2340–2284) a legjelentősebb akkád uralkodó, neve annyit tesz: igaz király (1997 Horváth András CD17).

1a. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által létrehozott, hozzá tartozó 〈állam, kultúra, vallás stb.〉’ ❖ a szemita asszirok kulturája a turáni népcsaládhoz tartozó szumir vagy akkád kulturán alapult (1894 PallasLex. CD02) | [Asszíria] legrégibb, talán a szumér és akkád korból való neve: A-usar, vagyis vízben dús síkság (1902 ÓkoriLex. CD28) | [A könyv áttekinti] a sumér és akkád civilizáció kezdeteit mint a szervezett emberi társadalom és kultúra első lépcsőfokát (1994 Új Könyvek CD29) | [I. e. 2000 körül:] akkád eposzok a teremtésről (Enuma elis) és a vízözönről (Gilgámes) (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202) | [Naram-szín (i. e. 2260–2223)] jelentéktelen utódai alatt az Akkád Birodalom végleg a gutik prédájává lett (1997 Horváth András CD17).

1b. ’(főként) e nép által lakott 〈ország, terület, település〉’ ❖ Weiss professzor a Szíria északkeleti síkságán, Tell Leilan mellett kiásott akkád város romjai között kutatta a [szerinte a birodalom letűnését okozó] klímaváltozás bizonyítékait (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e nép által (is) beszélt sémi 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű (írott) 〈szó, szöveg〉’ ❖ Az akkad nyelvről, értekezés öt számban (1886 Magyar írók élete CD27) | [Hammurápi] birodalma hivatalos nyelvévé az akkad nyelvet teszi, mivel tudja, hogy az ország lakóinak nagyobb része ezt vallja anyanyelvéül (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [Munkácsi Bernát] foglalkozott a finnugor vagy urál-altaji nyelvek esetleges mezopotámiai (akkád) jövevényszavainak kérdésével (1976 Komoróczy Géza CD30) | El (héb. él, akkád ilu, arab ilah): Isten legrégibb szemita neve, amely különösen akkád és kánaáni nyelvterületen terjedt el (1989 HaagLex. ford. CD1208) | Mari lakosságának nagy része […] az akkád nyelvet használta ugyan, de eredetileg másfajta – ugyancsak sémita bevándorló volt (1995 BibliaiLex. CD1207) | [Küroszt fia, a zsarnok Kambüzész követte a trónon (529–522),] akit a behisztumi háromnyelvű (óperzsa, akkád, elámi) felirat is testvérgyilkosként említ (1997 Szűcs Tamás CD17).

2a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ Sineár. Héber név Babilónia jelölésére; […]. Akkadul: Saanhaar (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az akkádul írt [Amarna-]levelekhez készített kánaáni széljegyzetekből (1989 HaagLex. ford. CD1208) | [Nabukodonozor neve] akkádul: Nabu-kudurri-ucur = Nabu – (isten) őrizze a fiút (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2b. ’e nyelv lejegyzésére való 〈írás〉’ ❖ akkád ékiratokat (1895 PallasLex. CD02) | akkád ékírásos forrásokban (1989 HaagLex. ford. CD1208) | Az akkád írást nádvesszővel rótták agyagtáblákra, az írásjeleket képező vonalakat jellegzetes ékalakú bemélyedéssel kezdték róni, innen az „ékírás” elnevezés (1995 BibliaiLex. CD1207).

2c. ’〈az afroázsiai nyelvcsaládban:〉 e nyelvet, valamint az asszírt és a babilonit magában foglaló északkeleti sémi 〈ág〉’ ❖ A Mezopotámia területén beszélt két nagy sémi nyelvcsoportnak, a babiloninak és a vele nagy mértékben rokon asszírnak összefoglaló neve az akkád nyelv (1995 BibliaiLex. CD1207) | Páter Anton Deimel, a római Pápai Bibliaintézet sumér és akkád nyelvek professzora (1998 Új Könyvek CD29).

II. fn 3A1

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’Közép-Mezopotámiában megtelepedett, az i. e. 3–2. évezredben Dél-Mezopotámiát is magában foglaló birodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő nép’ ❖ [Káldea] lakói az őskorban a szumerek vagy akkádok voltak, akiktől minden K.-i kultura származik (1895 PallasLex. CD02) | Mezopotámia D-i részén, ahol a későbbi Babilónia központi területe volt, a Kr. e. 3. évezred közepén jelentek meg az első sémita népcsoportok, ezek voltak az akkádok (1995 BibliaiLex. CD1207) | az akkádok átvették a sumerektől az írást megfelelő módosításokkal (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’e nép által (is) beszélt sémi nyelv’ ❖ A sémi nyelvcsaládba tartozó nyelvek egyik csoportja a keleti-sémi. Csak egy tagját, a Kr. e. IV. század körül kihalt akkadot, más néven a babiloniai asszírt ismerjük (1937 Zsirai Miklós 9805001, 20) | [Az Amarna-levelek tanúsága szerint] a diplomácia nyelve az egész Közel-K-en (még az egyiptomi udvarban is) az akkád volt (1995 BibliaiLex. CD1207).

2a. ’az afroázsiai nyelvcsaládba tartozó sémi nyelveknek ezt, az asszírt és a babilonit magában foglaló északkeleti ága’ ❖ A közé tartoznak a keleti holt nyelvek, az akkád két változata, az asszír és a babiloni, az ugariti (a mai Szíria területén), mind sumer eredetű ékírással (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

akkád ❖ melléknév és főnév (Tört v. Nyelvt)
permalink
I. melléknév ◦ 13A
1.
Közép-Mezopotámiában megtelepedett, az i. e. 3–2. évezredben Dél-Mezopotámiát is magában foglaló birodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő 〈nép〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉
a sémiták bányászati ismereteiket a turáni akkad vagy szumir népnek köszönhetik
(1893 PallasLex.)
Az akkád királyok voltak Mezopotámia első szemita uralkodói, Babilónia 15. dinasztiájaként
(1989 HaagLex. ford.)
Az akkád és sumér nép egymás mellett élése alapjában véve nem volt igazán, ill.illetve nem volt mindig ellenséges. A két nép idővel össze is olvadt
(1995 BibliaiLex.)
Sarrukin: (Kr. e.Krisztus előtt 2340–2284) a legjelentősebb akkád uralkodó, neve annyit tesz: igaz király
(1997 Horváth András)
1a. (tulajdonnév részeként is)
e nép által létrehozott, hozzá tartozó 〈állam, kultúra, vallás stb.〉
a szemita asszirok kulturája a turáni népcsaládhoz tartozó szumir vagy akkád kulturán alapult
(1894 PallasLex.)
[Asszíria] legrégibb, talán a szumér és akkád korból való neve: A-usar, vagyis vízben dús síkság
(1902 ÓkoriLex.)
[A könyv áttekinti] a sumér és akkád civilizáció kezdeteit mint a szervezett emberi társadalom és kultúra első lépcsőfokát
(1994 Új Könyvek)
[I. e. 2000 körül:] akkád eposzok a teremtésről (Enuma elis) és a vízözönről (Gilgámes)
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
[Naram-szín (i. e. 2260–2223)] jelentéktelen utódai alatt az Akkád Birodalom végleg a gutik prédájává lett
(1997 Horváth András)
1b.
(főként) e nép által lakott 〈ország, terület, település〉
Weiss professzor a Szíria északkeleti síkságán, Tell Leilan mellett kiásott akkád város romjai között kutatta a [szerinte a birodalom letűnését okozó] klímaváltozás bizonyítékait
(1998 Magyar Hírlap)
2.
e nép által (is) beszélt sémi 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű (írott) 〈szó, szöveg〉
Az akkad nyelvről, értekezés öt számban
(1886 Magyar írók élete)
[Hammurápi] birodalma hivatalos nyelvévé az akkad nyelvet teszi, mivel tudja, hogy az ország lakóinak nagyobb része ezt vallja anyanyelvéül
(1935 Hóman Bálint munkái)
[Munkácsi Bernát] foglalkozott a finnugor vagy urál-altaji nyelvek esetleges mezopotámiai (akkád) jövevényszavainak kérdésével
(1976 Komoróczy Géza)
El (héb.héber él, akkád ilu, arab ilah): Isten legrégibb szemita neve, amely különösen akkád és kánaáni nyelvterületen terjedt el
(1989 HaagLex. ford.)
Mari lakosságának nagy része […] az akkád nyelvet használta ugyan, de eredetileg másfajta – ugyancsak sémita bevándorló volt
(1995 BibliaiLex.)
[Küroszt fia, a zsarnok Kambüzész követte a trónon (529–522),] akit a behisztumi háromnyelvű (óperzsa, akkád, elámi) felirat is testvérgyilkosként említ
(1997 Szűcs Tamás)
2a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
e nyelven
Sineár. Héber név Babilónia jelölésére; […]. Akkadul: Saanhaar
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Az akkádul írt [Amarna-]levelekhez készített kánaáni széljegyzetekből
(1989 HaagLex. ford.)
[Nabukodonozor neve] akkádul: Nabu-kudurri-ucur = Nabu – (isten) őrizze a fiút
(1995 Jubileumi kommentár)
2b.
e nyelv lejegyzésére való 〈írás〉
akkád ékiratokat
(1895 PallasLex.)
akkád ékírásos forrásokban
(1989 HaagLex. ford.)
Az akkád írást nádvesszővel rótták agyagtáblákra, az írásjeleket képező vonalakat jellegzetes ékalakú bemélyedéssel kezdték róni, innen az „ékírás” elnevezés
(1995 BibliaiLex.)
2c.
〈az afroázsiai nyelvcsaládban:〉 e nyelvet, valamint az asszírt és a babilonit magában foglaló északkeleti sémi 〈ág〉
A Mezopotámia területén beszélt két nagy sémi nyelvcsoportnak, a babiloninak és a vele nagy mértékben rokon asszírnak összefoglaló neve az akkád nyelv
(1995 BibliaiLex.)
Páter Anton Deimel, a római Pápai Bibliaintézet sumér és akkád nyelvek professzora
(1998 Új Könyvek)
II. főnév ◦ 3A1
1. (hat ne-vel, tbsz-ban)
Közép-Mezopotámiában megtelepedett, az i. e. 3–2. évezredben Dél-Mezopotámiát is magában foglaló birodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő nép
[Káldea] lakói az őskorban a szumerek vagy akkádok voltak, akiktől minden K.-ikeleti kultura származik
(1895 PallasLex.)
Mezopotámia D-idéli részén, ahol a későbbi Babilónia központi területe volt, a Kr. e.Krisztus előtt 3. évezred közepén jelentek meg az első sémita népcsoportok, ezek voltak az akkádok
(1995 BibliaiLex.)
az akkádok átvették a sumerektől az írást megfelelő módosításokkal
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
e nép által (is) beszélt sémi nyelv
A sémi nyelvcsaládba tartozó nyelvek egyik csoportja a keleti-sémi. Csak egy tagját, a Kr. e.Krisztus előtt IV. század körül kihalt akkadot, más néven a babiloniai asszírt ismerjük
(1937 Zsirai Miklós)
[Az Amarna-levelek tanúsága szerint] a diplomácia nyelve az egész Közel-KKelet-en (még az egyiptomi udvarban is) az akkád volt
(1995 BibliaiLex.)
2a.
az afroázsiai nyelvcsaládba tartozó sémi nyelveknek ezt, az asszírt és a babilonit magában foglaló északkeleti ága
A közé tartoznak a keleti holt nyelvek, az akkád két változata, az asszír és a babiloni, az ugariti (a mai Szíria területén), mind sumer eredetű ékírással
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások