cakk fn 3A1

1. ’hegyes- v. tompaszögben többször megtört vonal, cikcakk’ ❖ [A vadember] arczának rendkivüli érdekességet kölcsönöztek azok a strófok és czakkok, melyeket oda tetoviroztatott kétoldalt a szája mellé (1880 Lidérc naptár C0256, 61).

1a. ’ilyen vonalú v. arra emlékeztető zsinórszerű (szegély)dísz, ill. annak ék alakú eleme’ ❖ himezni szokott éjszaka ingelőkre cakkot – azt ment eladni (1884 Bródy Sándor C1199, 36) | fréz-színű selyem és tüll ruha volt rajta, ujjain mindenféle cakkokkal, csipkékkel és nyelvecskékkel (1918 Barta Lajos CD10) | [A sióagárdi hímzés] jellemzői a nagy hegyes, ívesen körülhurkolt cakkok, minden ívben egy-egy lyukkal (1981 NéprajziLex. CD47) | A mellény elkészítéséhez kétféle díszítést alkalmaztunk, a piroshoz fekete-piros cakkot és fekete bársonyt (1999 Természet Világa CD50).

1b. ’vmely dolog ehhez hasonló szélének, ívének egy eleme’ ❖ Csücskös […], a levél széléről mondjuk, midőn a szélén szögletalaku cakkjai vannak (1893 PallasLex. CD02) | [a keményre főzött tojásokat] körben, késheggyel cakkosan bevágjuk, óvatosan, hogy a cakkok hegye épségben maradjon, kettényitjuk őket (1998 Lakáskultúra CD39).

2. ’Alakjában, jellegében ehhez v. ennek ék alakú eleméhez hasonló.’

2a. (ritk) ’〈homlokra v. arcba fésülve:〉 hegyesre formázott végű hajtincs’ ❖ Az éles cakk szétborzolódott Hajnal füle mellett (1982 Jókai Anna C6364, 193).

2b. (rég) ’kétoldalt meghagyott szakáll, pofaszakáll’ ❖ Czakk: pofaszakáll (1880 Magyar Nyelvőr C5947, 137).

2c. (nyj) ’nyújtott tészta v. ruhaszövet csíkja’ ❖ [Kisújszálláson] cakknak hívják a nyújtott tésztának vagy ruhaszövetnek egy szeletjét vagy csíkját (1914 Magyar Nyelvőr C5971, 269).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. cakk¹; IdSz.

cakk főnév 3A1
1.
hegyes- v. tompaszögben többször megtört vonal, cikcakk
[A vadember] arczának rendkivüli érdekességet kölcsönöztek azok a strófok és czakkok, melyeket oda tetoviroztatott kétoldalt a szája mellé
(1880 Lidérc naptár)
1a.
ilyen vonalú v. arra emlékeztető zsinórszerű (szegély)dísz, ill. annak ék alakú eleme
himezni szokott éjszaka ingelőkre cakkot – azt ment eladni
(1884 Bródy Sándor)
fréz-színű selyem és tüll ruha volt rajta, ujjain mindenféle cakkokkal, csipkékkel és nyelvecskékkel
(1918 Barta Lajos)
[A sióagárdi hímzés] jellemzői a nagy hegyes, ívesen körülhurkolt cakkok, minden ívben egy-egy lyukkal
(1981 NéprajziLex.)
A mellény elkészítéséhez kétféle díszítést alkalmaztunk, a piroshoz fekete-piros cakkot és fekete bársonyt
(1999 Természet Világa)
1b.
vmely dolog ehhez hasonló szélének, ívének egy eleme
Csücskös […], a levél széléről mondjuk, midőn a szélén szögletalaku cakkjai vannak
(1893 PallasLex.)
[a keményre főzött tojásokat] körben, késheggyel cakkosan bevágjuk, óvatosan, hogy a cakkok hegye épségben maradjon, kettényitjuk őket
(1998 Lakáskultúra)
2.
Alakjában, jellegében ehhez v. ennek ék alakú eleméhez hasonló.
2a. (ritk)
〈homlokra v. arcba fésülve:〉 hegyesre formázott végű hajtincs
Az éles cakk szétborzolódott Hajnal füle mellett
(1982 Jókai Anna)
2b. (rég)
kétoldalt meghagyott szakáll, pofaszakáll
Czakk: pofaszakáll
(1880 Magyar Nyelvőr)
2c. (nyj)
nyújtott tészta v. ruhaszövet csíkja
[Kisújszálláson] cakknak hívják a nyújtott tésztának vagy ruhaszövetnek egy szeletjét vagy csíkját
(1914 Magyar Nyelvőr)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. cakk¹; IdSz.

Beállítások