akkint (0) l. akként

akként mut hsz 0 (rendsz. hasonlító v. következményes jelentéstartalmú mellékmondat utalószavaként) (vál)aként (rég) , akint (rég) , akkint (rég)

1. ’a mellékmondatban közelebbről meghatározott, ill. az előzményekből ismert módon v. ahhoz hasonlóan, (ugyan)úgy’ ❖ Katzagás, kiáltás, ſzaladt a’ fák kztt, Kiki a’ mint tetſzett, a’ként lvldztt (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 9) | [a fejedelem] a’ Néphez, mint Atya, magát a’ként alkalmaztatá (1781 Csehi András ford.–Ali Cselebi ben Szaleh 7362001, 2) | Mondá, s lóra szökött, s a többi vezérek is akkint (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358004, 136) | A foglyok sorban, háttal a falnak fordulva akként ülnek dolgozásaik alatt, hogy arccal mindenik az őrző ülése felé legyen (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066006, 365) | A’ megfőzött hóból [= habbá vert tojásfehérjéből] rakj egy sort a’ tálba, arra egy sor krémet, újra havat, és akként tovább, míg mind hegyként be nincs rakva (1846 Zelena Ferenc 8534012, 207) | részünkről akint vagyunk meggyőződve (1859 Vasárnapi Újság CD56) | ha mégúgy meg voltam is győződve, hogy hazugság a nyert értesítés, intézkednem akként kellett, mintha szentül hinném (1883–1884 Degré Alajos 8100008, 225) | Mint ahogy a legszebb virág két különböző rózsafaj kereszteződésének eredménye, akként születik meg az irónia a hitnek és a kételynek összepárosításából (1956 Örkény István 2005035, 174) | miként döntsem el? Úgy-e, ahogyan ők akarnák, avagy akként, ahogyan én szeretném? (1989 Nádas Péter 2001004, 10) | [az Alkotmány 6. paragrafusa] akként rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság elutasítja a háborút mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (ritk) ’a mellékmondatban közelebbről meghatározott állapottal, helyzettel egyezően v. ahhoz hasonlóan, (ugyan)úgy’ ❖ Ángliában 18 eſztendö elött nem botsáttatnak a’ fejedelmek a’ kórmányra. Spanyól és Portugallia Orſzágokban […] a’ mint az Orſzágnak és a’ Regensnek tettzik, akként jút a’ fejedelem az igazgatásra (1794 Decsy Sámuel 7442003, 63) | azt mondja a törvényhozás: a ki mint kötelezte magát, kötelezése akként maradjon (1843 Kossuth Lajos CD32) | a körülmények akként állottak, mind a fő RRnél, mind a képviselőknél, hogy e két törvénynek nem lehetett volna megszületnie, és mégis megszületett (1845 Szemere Bertalan 8437011, 242) | Tudom, költésimben sok a hiba, helyben topogás, hígság, de most már aként marad, a hogyan öszve állott, így is a semminél jobb (1972 Weöres Sándor 2018008, 413) | [a Gellért Szállót leghelyesebb] akként helyreállítani, amilyen volt – véltem – holott soha nem szerettem, képtelen voltam megszeretni ezt az épületet (1972 Granasztói Pál 2021010, 901).

3. (ritk) ’a mellékmondatban közelebbről meghatározott mértékkel, fokkal egyezően, éppen annyira, éppúgy’ ❖ [képtelenség, hogy tíz-húszezer német] egyszerre útnak induljon […] magyar nemesi birtokot venni, – oly birtokot, melynek becse, ára akként növekedik, miként a vevők száma szaporodik (1842 Kossuth Lajos CD32) | valamint a szlávok szomorúak, ha nem kétségbeejtők és misztikusak, akként a franciák derűsek és világosak (1907 Juhász Gyula¹ 9284839, 105) | zubogjon és lüktessen a vágy, mely akként válik egyre szégyentelenebbé, amiként erősödik (1998 Magyar Hírlap CD09).

J: akképpen.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. az; ÉKsz.

akkint lásd akként
akként mutató névmási határozószó 0 (rendsz. hasonlító v. következményes jelentéstartalmú mellékmondat utalószavaként) (vál)
aként 0 (rég)
akint 0 (rég)
akkint 0 (rég)
1.
a mellékmondatban közelebbről meghatározott, ill. az előzményekből ismert módon v. ahhoz hasonlóan, (ugyan)úgy
Katzagás, kiáltás, ſzaladt a’ fák kztt, Kiki a’ mint tetſzett, a’ként lvldztt
(1772 Bessenyei György¹)
[a fejedelem] a’ Néphez, mint Atya, magát a’ként alkalmaztatá
(1781 Csehi András ford.Ali Cselebi ben Szaleh)
Mondá, s lóra szökött, s a többi vezérek is akkint
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
A foglyok sorban, háttal a falnak fordulva akként ülnek dolgozásaik alatt, hogy arccal mindenik az őrző ülése felé legyen
(1835 Bölöni Farkas Sándor)
A’ megfőzött hóból [= habbá vert tojásfehérjéből] rakj egy sort a’ tálba, arra egy sor krémet, újra havat, és akként tovább, míg mind hegyként be nincs rakva
(1846 Zelena Ferenc)
részünkről akint vagyunk meggyőződve
(1859 Vasárnapi Újság)
ha mégúgy meg voltam is győződve, hogy hazugság a nyert értesítés, intézkednem akként kellett, mintha szentül hinném
(1883–1884 Degré Alajos)
Mint ahogy a legszebb virág két különböző rózsafaj kereszteződésének eredménye, akként születik meg az irónia a hitnek és a kételynek összepárosításából
(1956 Örkény István)
miként döntsem el? Úgy-e, ahogyan ők akarnák, avagy akként, ahogyan én szeretném?
(1989 Nádas Péter)
[az Alkotmány 6. paragrafusa] akként rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság elutasítja a háborút mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét
(1999 Magyar Hírlap)
2. (ritk)
a mellékmondatban közelebbről meghatározott állapottal, helyzettel egyezően v. ahhoz hasonlóan, (ugyan)úgy
Ángliában 18 eſztendö elött nem botsáttatnak a’ fejedelmek a’ kórmányra. Spanyól és Portugallia Orſzágokban […] a’ mint az Orſzágnak és a’ Regensnek tettzik, akként jút a’ fejedelem az igazgatásra
(1794 Decsy Sámuel)
azt mondja a törvényhozás: a ki mint kötelezte magát, kötelezése akként maradjon
(1843 Kossuth Lajos)
a körülmények akként állottak, mind a fő RRfőrendeknél, mind a képviselőknél, hogy e két törvénynek nem lehetett volna megszületnie, és mégis megszületett
(1845 Szemere Bertalan)
Tudom, költésimben sok a hiba, helyben topogás, hígság, de most már aként marad, a hogyan öszve állott, így is a semminél jobb
(1972 Weöres Sándor)
[a Gellért Szállót leghelyesebb] akként helyreállítani, amilyen volt – véltem – holott soha nem szerettem, képtelen voltam megszeretni ezt az épületet
(1972 Granasztói Pál)
3. (ritk)
a mellékmondatban közelebbről meghatározott mértékkel, fokkal egyezően, éppen annyira, éppúgy
[képtelenség, hogy tíz-húszezer német] egyszerre útnak induljon […] magyar nemesi birtokot venni, – oly birtokot, melynek becse, ára akként növekedik, miként a vevők száma szaporodik
(1842 Kossuth Lajos)
valamint a szlávok szomorúak, ha nem kétségbeejtők és misztikusak, akként a franciák derűsek és világosak
(1907 Juhász Gyula¹)
zubogjon és lüktessen a vágy, mely akként válik egyre szégyentelenebbé, amiként erősödik
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. az; ÉKsz.

Beállítások