akklimatizáció fn 1A

1. (Biol) ’élőlénynek (több nemzedék során végbemenő, átalakulással együtt járó) alkalmazkodása a megváltozott környezet, kül. éghajlat feltételeihez’ ❖ Az akklimatizáció többé-kevésbbé átalakító hatást gyakorol az illető állat- vagy növényfajra, mint ezt a Darwin-féle elmélet is tanítja (1893 PallasLex. CD02) | Akklimatizáció, idegen éghajlatbeli állatnak vagy növénynek áttelepítésénél tapasztalható alkalmazkodása az új viszonyokhoz, ami az ősihez hasonló környezetben könnyen megy (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 77) | [Balásházy János] foglalkozik a meghonosulás (akklimatizáció) kérdéseivel és az eredeti helyről szállított hím „utóhatás”-ként való hasznosításával (1970 Tilkovszky Loránt CD30).

1a. (Biol is) ’embernek a megszokottól eltérő éghajlati viszonyokhoz, a földrajzi távolságból eredő időeltolódáshoz való alkalmazkodása’ ❖ Az emberi akklimatizáció a megváltozott éghajlati viszonyok közé került szervezet vegetatív, hormonális, valamint pszichés változása (1993 MagyarNagyLex. C5814, 345) | [A sportlövő] Papanitz akklimatizációja nem sikerült valami fényesen (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (sajtó) ’új helyzethez, körülményekhez való igazodás, ill. ennek folyamata, ideje’ ❖ a Vámszövetség szakmai-etikai bizottságának elnöke úgy véli: egy hónap akklimatizáció után a vámügyérek és az ügyfelek is viszonylag gördülékenyen fogják használni az új papírokat (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az egyetemekről jönnek hozzánk a fiatal értelmiségiek, a kutatási eredmények többek között az ő akklimatizációjukat segítik (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk, vál) ’idegen v. új jelenség meghonosítása, elterjesztése vhol’ ❖ A szlávoknál társadalmi állapotjuknál fogva nem fejlődhetett ki egy erős hadsereg s erős állam eszméje. A hol nagy kiterjedést nyert az köztök, acclimatisatió volt, idegenek ültették és nevelték föl (1876 Salamon Ferenc CD57).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

akklimatizáció főnév 1A
1. (Biol)
élőlénynek (több nemzedék során végbemenő, átalakulással együtt járó) alkalmazkodása a megváltozott környezet, kül. éghajlat feltételeihez
Az akklimatizáció többé-kevésbbé átalakító hatást gyakorol az illető állat- vagy növényfajra, mint ezt a Darwin-féle elmélet is tanítja
(1893 PallasLex.)
Akklimatizáció, idegen éghajlatbeli állatnak vagy növénynek áttelepítésénél tapasztalható alkalmazkodása az új viszonyokhoz, ami az ősihez hasonló környezetben könnyen megy
(1926 TolnaiÚjLex.)
[Balásházy János] foglalkozik a meghonosulás (akklimatizáció) kérdéseivel és az eredeti helyről szállított hím „utóhatás”-ként való hasznosításával
(1970 Tilkovszky Loránt)
1a. (Biol is)
embernek a megszokottól eltérő éghajlati viszonyokhoz, a földrajzi távolságból eredő időeltolódáshoz való alkalmazkodása
Az emberi akklimatizáció a megváltozott éghajlati viszonyok közé került szervezet vegetatív, hormonális, valamint pszichés változása
(1993 MagyarNagyLex.)
[A sportlövő] Papanitz akklimatizációja nem sikerült valami fényesen
(1996 Magyar Hírlap)
2. (sajtó)
új helyzethez, körülményekhez való igazodás, ill. ennek folyamata, ideje
a Vámszövetség szakmai-etikai bizottságának elnöke úgy véli: egy hónap akklimatizáció után a vámügyérek és az ügyfelek is viszonylag gördülékenyen fogják használni az új papírokat
(1995 Magyar Hírlap)
Az egyetemekről jönnek hozzánk a fiatal értelmiségiek, a kutatási eredmények többek között az ő akklimatizációjukat segítik
(2000 Magyar Hírlap)
3. (ritk, vál)
idegen v. új jelenség meghonosítása, elterjesztése vhol
A szlávoknál társadalmi állapotjuknál fogva nem fejlődhetett ki egy erős hadsereg s erős állam eszméje. A hol nagy kiterjedést nyert az köztök, acclimatisatió volt, idegenek ültették és nevelték föl
(1876 Salamon Ferenc)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások