akklimatizál ts ige 1a

1. (Biol) ’〈növény- v. állatfaj()t, es. egyedet〉 vmely új környezet életfeltételeihez, kül. éghajlatához hozzászoktat’ ❖ mákvirág, melyeket itt sikerűlt aclimatizálni (1863 Kipfelhauser naptára C2644, 46) | akklimatizált vadludam (1875 Jókai Mór C2236, 60) | [Illésházy István gróf] dubniczai híres kertjét, akklimatizált fáit külföldi tudósok is megbámulták (1914 RévaiNagyLex. C5707, 537) | [a felhőkarcoló belső udvarába szánt] ázsiai, mediterrán és észak-amerikai növényeket speciális üvegházban már két éve akklimatizálják (1996 Természet Világa CD50).

2. (rég, vál) ’〈ember(csoporto)t〉 vmely új környezethez, életformához hozzászoktat’ ❖ Bihé országban letelepülve két év alatt sikerült az uralkodó néger törzsök nyelvét szokásaival együtt megtanulnom, a midőn tökéletesen acclimatizálva egyszersmind egy viszontagságos utazásra határoztam el magamat (1857 Magyar László 8286001, 18) | áldjuk őseinket hogy nemzetünket acclimatizálni siettek (1860 Kőváry László C2803, 3).

2a. akklimatizálja magát (ritk, vál) ’megváltozott környezetébe beleszokik vki’ ❖ [az embernek] mindenütt van helye; mert mindenütt acclimatisálhatja magát, s mindenütt egyiránt élhet, mindenütt egyiránt halhat meg (1842 Szemere Pál 8439035, 146).

3. (ritk, vál) ’〈idegen (nyelvű) szót v. szöveget〉 saját (nyelvi) ízléséhez alakít’ ❖ Az Isten éltesse a tekintetes „hityimityimatyimókus” urat. Tudniillik, hogy [a] megyei mérnök hivatalos címe ez volt: „hites matematikus”, amiből a népajk aztán ilyen szép magyar szót acclimatizált (1879 Jókai Mór CD18) | Oh, jaj, ha budapesti ízlésre dolgozó átültető fuser mesteremberek kezébe kerül valami [librettó]! Azt aztán megdolgozzák, kiforgatják s akklimatizálják istenesen (1902 Ady Endre CD0801).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

akklimatizál tárgyas ige 1a
1. (Biol)
〈növény- v. állatfaj()t, es. egyedet〉 vmely új környezet életfeltételeihez, kül. éghajlatához hozzászoktat
mákvirág, melyeket itt sikerűlt aclimatizálni
(1863 Kipfelhauser naptára)
akklimatizált vadludam
(1875 Jókai Mór)
[Illésházy István gróf] dubniczai híres kertjét, akklimatizált fáit külföldi tudósok is megbámulták
(1914 RévaiNagyLex.)
[a felhőkarcoló belső udvarába szánt] ázsiai, mediterrán és észak-amerikai növényeket speciális üvegházban már két éve akklimatizálják
(1996 Természet Világa)
2. (rég, vál)
〈ember(csoporto)t〉 vmely új környezethez, életformához hozzászoktat
Bihé országban letelepülve két év alatt sikerült az uralkodó néger törzsök nyelvét szokásaival együtt megtanulnom, a midőn tökéletesen acclimatizálva egyszersmind egy viszontagságos utazásra határoztam el magamat
(1857 Magyar László)
áldjuk őseinket hogy nemzetünket acclimatizálni siettek
(1860 Kőváry László)
2a. akklimatizálja magát (ritk, vál)
megváltozott környezetébe beleszokik vki
[az embernek] mindenütt van helye; mert mindenütt acclimatisálhatja magát, s mindenütt egyiránt élhet, mindenütt egyiránt halhat meg
(1842 Szemere Pál)
3. (ritk, vál)
〈idegen (nyelvű) szót v. szöveget〉 saját (nyelvi) ízléséhez alakít
Az Isten éltesse a tekintetes „hityimityimatyimókus” urat. Tudniillik, hogy [a] megyei mérnök hivatalos címe ez volt: „hites matematikus”, amiből a népajk aztán ilyen szép magyar szót acclimatizált
(1879 Jókai Mór)
Oh, jaj, ha budapesti ízlésre dolgozó átültető fuser mesteremberek kezébe kerül valami [librettó]! Azt aztán megdolgozzák, kiforgatják s akklimatizálják istenesen
(1902 Ady Endre)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások