cég fn 3B
1. ’(cégjegyzékbe felvett,) jogi személyiséggel rendelkező, közvetlen gazdasági, rendsz. ipari, kereskedelmi, szolgáltatási stb. tevékenységet végző szervezet’ ❖ Czég […] Firma (1853 Jósika Miklós C2362, 193) | Ma a stájer czégek védő jegyei a rajnavidéki és franczia czégekéi mellett pompáznak [a nagy borkereskedésekben] (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A Schultz és Weber czég alkalmazottja vagyok (1905 Petelei István 8361001, 14) | kereskedelmileg bejegyzett cég Schwartz[, a fűszeres] (1932 Krúdy Gyula CD54) | egy angol céggel vagyok levelezésben (1956 Németh László² 9485043, 406) | Vállalkozó az, aki önálló céget alapít. A jogi személyiségű cég rendelkezik ugyanis önálló, a tulajdonos magánvagyonától elkülöníthető vagyonnal, ami egy vállalkozás, vagyis tőkebefektetés alapfeltétele (1997 Czakó Ágnes 2047004, 98).
1a. (ritk) ’ennek székhelye v. üzlete, az az épület v. terület, ahol e szervezet működik’ ❖ másodszor és harmadszor is csöngetett, mintha csak valami cég kapuja előtt lett volna (1918 Szini Gyula ford.–Louÿs CD10) | Pécsi gyermekkoromban Felsővámház utcai házunktól a Széchenyi térig öt hentesüzlet volt. […] E cégek mindegyikében három-négy fajta disznósajtot árultak (1979 Galsai Pongrác 9171007, 253) | 1921. január 1-jén […] a Tábornoki Bizottság tagjai a soproni Várkerületen, a Haas Fülöp és fiai cég előtt az antantkatonák díszmenetére várnak (1991 Király Tibor CD52).
1b. (ritk) ’az e szervezetnél dolgozók összessége’ ❖ A vállalati szórakoztatáson […] sok ember van ott – gyakran az egész cég –, s tulajdonképpen játszik (2000 Figyelő CD2601).
2. (rég) ’e szervezet cégjegyzékbe bejegyzett neve’ ❖ [a borkereskedés] Székelyhidon Kosztka János és társai czég alatt alakult (1858 Vasárnapi Újság CD56) | utalvány, melyre a bankár czége van nyomva (check [= csekk]) (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 175) | Minden kávémérés a tulajdonos nevét, vagy a czéget feltüntető táblán kivül „Kávémérés” czimmel jelölendő meg (1901 A Vendéglős 2100001, 8).
3. (rég) ’Cégér.’
3a. ’vmely mesterség jelvényeként haszn., rendsz. a műhely, üzlet stb. bejáratánál kifüggesztett tárgy v. címerszerű ábra, alakzat, ill. ahhoz kapcsolódó felirat’ ❖ [a szabóüzlet,] fakó cégével, elég érdekes arra, hogy a novellaíró felkeresse (1864 Rózsaági Antal C3645, 209) | A mi specerei-boltunknak [= fűszerüzletünknek] a czége: „a vad emberhez” (1872 Jókai Mór C2283, 273) | Mondja meg kérem, miért vették le a gyógyszertárról a czéget? (1877 Brassai Sámuel ford.–Szollogub C1185, 83) | [Vilmos] czégeket festett külvárosi boltosoknak (1898 Petelei István C3493, 95).
3b. (átv is) ’cég- v. márkajelzés, védjegy, ill. vminek a rendeltetésére, tartalmára stb. utaló egyéb jelzés, megjelölés, cím’ ❖ [az embereket megbetegítő kórok közül] legfőbbek és leggyakoribbak azok, melyek egy egész csoportot képeznek ezen czég alatt „lelki bántalmak.” (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a könyv] az Akadémia könyvkiadó hivatalának díszes cége alatt jelent meg (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | a cégül vett „Hitel” szó […] nála [ti. Széchenyinél] költői értelmezést nyer (1896 Zichy Antal CD44) | minden héten új [parfüm]illatba bomlott bele, vagy csak az üvegcséjükbe, vagy csak a cégekbe, vagy az illatok nevébe? (1920 Szép Ernő 9665042, 65).
3c. (gyakr. alatt szóval) (pejor) ’vkinek v. vminek az igazi lényét, valóját, célját stb. elfedő, elrejtő, álcázó dolog’ ❖ Lázas lelkesedésük csak czég, mely mögé vétkes hajlamaik vonulnak (1860 Dózsa Dániel C1434, 101) | [a jezsuiták] a kereszt harczosai voltak, csakhogy annak czége alatt saját érdekeik előmozditására törtek (1873 Lidérc naptár C0250, 26) | [Eötvös József az 1869-es általános választásokban] a szabadság czége alatt a pénz és brutalitás szerepét látja (1903 Ferenczi Zoltán CD55) | az önkormányzatnak tetszetős, de valóságban hamis cége alatt hirdetett ideológia [ti. a decentralizáció] (1914 Halász Imre CD10).
3d. (ritk) ’olyan jelenség, esemény, összefüggés stb., amelyből vminek a meglétére, bekövetkezésére v. okára következtethetünk; jel’ ❖ E nyugalom […] a tiszta lelkiisméret czége (1858 Jósika Miklós C2368, 25).
4. (kissé rég, biz) ’emberek vmilyen cél érdekében történő (alkalmi) társulása’ ❖ [Jasztrab tót rabló bandája] mint a legrégibb cég, nagy renoméval bírt úgy a rablók, a közönség, mint a tekintetes vármegye előtt (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | cég: baráti szövetkezés két vagy több diák között (1898 A magyar diáknyelv C1419, 34) | Magyarországon csak ő [ti. Ambrus Zoltán] tudta pontosan, hogy a J. H. Rosny írói cég két emberből áll: más a J. és más a H. (1940 Illés Endre CD10).
5. (sajtó) ’vmely állam kémszervezete, ill. titkosszolgálata’ ❖ A hangulat egyre zaklatottabb a Cégnél, menekül, ki merre lát […]. A titkosszolgálati központban mindenfelé kisméretű plakátokat aggasztottak ki (1990 Lovass Zoltán 1097002, 222) | [szenzációhajhász művekből] megtudhatjuk: J. F. Kennedyt a CIA ölte meg, mert cserbenhagyta a „céget” a Disznó-öbölbeli kalandnál (1994 Magyarics Tamás CD17) | [Putyin hangsúlyozta] a titkosszolgálatok szerepét a terroristák elleni harcban – nem véletlenül tette ezt, hiszen […] korábban 16 évet húzott le a „cégnél” (2000 Magyar Hírlap CD09).
6. (ritk, tréf v. gúny) ’jómadár, kétes hírű alak; firma’ ❖ anya ölbe kapja, úgy viszi be a szobába. […] Odabent ég a villany, apa az asztalnál ül. – Hallottam, hogy mi történt már megint. – De közben mosolyog. – Jó cég vagy, jó cég vagy, az már igaz (1969 Mándy Iván 9420039, 555).
Ö: bróker~, divat-, magán~, mamut~, világ~; a -cég címszó alatt: biztosító~, export~, ingatlan~, kereskedő~, kiadó~, lemez~, lízing~, marketing~, olaj~, szállító~, szoftver~, szolgáltató~.
UB: -nyilvántartás.
ÖU: fejvadász~, óriás~, szabó~.
ÖE: ~alapítás, ~alapító, ~felírás, ~hitel, ~jegyző, ~jog, ~név, ~vezetés.
Sz: cégű.
Vö. CzF. czég¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.