céh fn 9B1

1. (/Tört) ’〈a feudalizmusban:〉 azonos foglalkozású iparosok és kereskedők, ill. vmely egyéb mesterséget űzők zárt, önkormányzattal bíró érdekvédelmi testülete’ ❖ A Kőmivesek Papista Szabók, Lakatosok, Órás, Susterek Acsok egy Czéhet állitván Privilégiumot nyertek F(elséges) Mária Theresiától (1780 Csokonai József 7503002, 21) | [Szakosi János, egri csizmadia] a’ Tzébe kéſzíté Remekét (1808 Farkas András 7041004, 17) | az [1698-ból származó] utasitás kötelességévé teszi az ispánnak, hogy […] a czéhokat igazaikban, a czéhszabályaik szerénti jogkörükben megoltalmazza (1870 Jakab Elek 8202004, 21) | a könyvárusok czéhének (1886 Csiky Gergely CD11) | A tizenharmadik század piacválságait megoldhatta a céhekben a munka kartelszerű felosztása (1935 Németh László² 9485058, 28) | a céhet mint feudalizmus kori szervezeti formát 1872-ben törvény szüntette meg (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (/Tört) ’ilyen szervezethez tartozó személyek közössége’ ❖ [Kováts Józsefet] két vagy 3 mester emberi Czéhekkel ’s egynehány praedikator és mesterekből álló harmonica [= többszólamú] énekléssel el temettettem (1809 Sárközy István C2559, 219) | Debrecenben, a vásáron, a csizmadiák között, ha elkiáltotta magát egy tréfás deák: „Itt egy geszterédi ember!” – az egész nemes céh sámfát, dikicset ragadott (1906 Krúdy Gyula CD54) | [az ifjúság Hegedüs Géza Mátyás király Debrecenben című darabja] segítségével többet tud meg a magyar céhek, városok, mesterlegények életéből […], mint a tanórákon (1968–1969 Siklós Olga 1141003, 345).

2. (tréf v. pejor) ’azonos szellemi pályán, es. egyéb területen működő személyek közössége, köre’ ❖ Minden helységeket nyomtató présekkel, Minden paraszt kunyhót újdon-új könyvekkel Kész volna megtömni [Scriblerus] bódúlt tudománya […]. Részeg tisztelje választott czéhének (1796 Kis János¹ 8240026, 38) | ki lehetett látni hogy ő a’ Kalvin’ czéhébe tartozik (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 239) | [a siketfajd dürgése] a zöldkabátosok [ti. a vadászok] czéhén kívül állók figyelmét is megkaphatja (1899 Chernel István CD34) | [minden koldus legalább két névvel] rendelkezett; egyet magával hozott, másikkal a czéh boldogitotta (1900 Varga Mihály 8511009, 138) | Aznap délután mindenki a Zilahy-ügyről beszélt. Az irodalom körül olyan ritkán van valami mozgalom, hogy ez felkavarta a céhet (1981 Móricz Virág 9461002, 409).

2a. (rég v. nyj) ’közös tevékenység, kül. szórakozás céljából összegyűlt társaság’ ❖ a’ Bakkhósz borivó czehe gajdola (1818 Ungvárnémeti Tóth László ford.–Ungvárnémeti Tóth C4476, 87) | Más ivók’ céha is létez itt (1834 Tiboldi István C4163, 32) | céh, tanyacéh: tanyákból beszélgetésre összeverődött társaság (1915 Túri Mészáros István C5972, 453) | [a kártyapartinak] egy este sem volt szabad elmaradni. Ha pedig mégis valamilyen oknál fogva valamelyik szomszéd egy este nem jelent volna meg a céhben, akkor annak feltétlenül igazolni kellett az elmaradás okát (1954 Népünk hagyományaiból C6376, 24).

Ö: a -céh címszó alatt: csizmadia~, fazekas~, festő~, halász~, kereskedő~, szabó~, takács~.

UB: -gyűlés, -tag.

ÖU: ács~, fiók~, kovács~, lakatos~, legény~, mészáros~, molnár~, posztós~, szűcs~, varga~.

ÖE: ~bíró, ~biztos, ~egyesülés, ~élet, ~elöljáró, ~főnök, ~irat, ~legény, ~reform, ~szabályzat, ~társ, ~törvény, ~vagyon.

Sz: céhes, céhi, céhtelen.

Vö. CzF. czéh, czéhenként; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

céh főnév 9B1
1. (/Tört)
〈a feudalizmusban:〉 azonos foglalkozású iparosok és kereskedők, ill. vmely egyéb mesterséget űzők zárt, önkormányzattal bíró érdekvédelmi testülete
A Kőmivesek Papista Szabók, Lakatosok, Órás, Susterek Acsok egy Czéhet állitván Privilégiumot nyertek F(elséges) Mária Theresiától
(1780 Csokonai József)
[Szakosi János, egri csizmadia] a’ Tzébe kéſzíté Remekét
(1808 Farkas András)
az [1698-ból származó] utasitás kötelességévé teszi az ispánnak, hogy […] a czéhokat igazaikban, a czéhszabályaik szerénti jogkörükben megoltalmazza
(1870 Jakab Elek)
a könyvárusok czéhének
(1886 Csiky Gergely)
A tizenharmadik század piacválságait megoldhatta a céhekben a munka kartelszerű felosztása
(1935 Németh László²)
a céhet mint feudalizmus kori szervezeti formát 1872-ben törvény szüntette meg
(1999 Magyar néprajz)
1a. (/Tört)
ilyen szervezethez tartozó személyek közössége
[Kováts Józsefet] két vagy 3 mester emberi Czéhekkel ’s egynehány praedikator és mesterekből álló harmonica [= többszólamú] énekléssel el temettettem
(1809 Sárközy István)
Debrecenben, a vásáron, a csizmadiák között, ha elkiáltotta magát egy tréfás deák: „Itt egy geszterédi ember!” – az egész nemes céh sámfát, dikicset ragadott
(1906 Krúdy Gyula)
[az ifjúság Hegedüs Géza Mátyás király Debrecenben című darabja] segítségével többet tud meg a magyar céhek, városok, mesterlegények életéből […], mint a tanórákon
(1968–1969 Siklós Olga)
2. (tréf v. pejor)
azonos szellemi pályán, es. egyéb területen működő személyek közössége, köre
Minden helységeket nyomtató présekkel, Minden paraszt kunyhót újdon-új könyvekkel Kész volna megtömni [Scriblerus] bódúlt tudománya […]. Részeg tisztelje választott czéhének
(1796 Kis János¹)
ki lehetett látni hogy ő a’ Kalvin’ czéhébe tartozik
(1814 Kazinczy Ferenc)
[a siketfajd dürgése] a zöldkabátosok [ti. a vadászok] czéhén kívül állók figyelmét is megkaphatja
(1899 Chernel István)
[minden koldus legalább két névvel] rendelkezett; egyet magával hozott, másikkal a czéh boldogitotta
(1900 Varga Mihály)
Aznap délután mindenki a Zilahy-ügyről beszélt. Az irodalom körül olyan ritkán van valami mozgalom, hogy ez felkavarta a céhet
(1981 Móricz Virág)
2a. (rég v. nyj)
közös tevékenység, kül. szórakozás céljából összegyűlt társaság
a’ Bakkhósz borivó czehe gajdola
(1818 Ungvárnémeti Tóth László ford.Ungvárnémeti Tóth)
Más ivók’ céha is létez itt
(1834 Tiboldi István)
céh, tanyacéh: tanyákból beszélgetésre összeverődött társaság
(1915 Túri Mészáros István)
[a kártyapartinak] egy este sem volt szabad elmaradni. Ha pedig mégis valamilyen oknál fogva valamelyik szomszéd egy este nem jelent volna meg a céhben, akkor annak feltétlenül igazolni kellett az elmaradás okát
(1954 Népünk hagyományaiból)
ÖU: ácscéh, fiókcéh, kovácscéh, lakatoscéh, legénycéh, mészároscéh, molnárcéh, posztóscéh, szűcscéh, vargacéh
ÖE: céhbíró, céhbiztos, céhegyesülés, céhélet, céhelöljáró, céhfőnök, céhirat, céhlegény, céhreform, céhszabályzat, céhtárs, céhtörvény, céhvagyon
Sz: céhes, céhi, céhtelen
Vö. CzF. czéh, czéhenként; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások