céh fn 9B1
1. (/Tört) ’〈a feudalizmusban:〉 azonos foglalkozású iparosok és kereskedők, ill. vmely egyéb mesterséget űzők zárt, önkormányzattal bíró érdekvédelmi testülete’ ❖ A Kőmivesek Papista Szabók, Lakatosok, Órás, Susterek Acsok egy Czéhet állitván Privilégiumot nyertek F(elséges) Mária Theresiától (1780 Csokonai József 7503002, 21) | [Szakosi János, egri csizmadia] a’ Tzébe kéſzíté Remekét (1808 Farkas András 7041004, 17) | az [1698-ból származó] utasitás kötelességévé teszi az ispánnak, hogy […] a czéhokat igazaikban, a czéhszabályaik szerénti jogkörükben megoltalmazza (1870 Jakab Elek 8202004, 21) | a könyvárusok czéhének (1886 Csiky Gergely CD11) | A tizenharmadik század piacválságait megoldhatta a céhekben a munka kartelszerű felosztása (1935 Németh László² 9485058, 28) | a céhet mint feudalizmus kori szervezeti formát 1872-ben törvény szüntette meg (1999 Magyar néprajz CD47).
1a. (/Tört) ’ilyen szervezethez tartozó személyek közössége’ ❖ [Kováts Józsefet] két vagy 3 mester emberi Czéhekkel ’s egynehány praedikator és mesterekből álló harmonica [= többszólamú] énekléssel el temettettem (1809 Sárközy István C2559, 219) | Debrecenben, a vásáron, a csizmadiák között, ha elkiáltotta magát egy tréfás deák: „Itt egy geszterédi ember!” – az egész nemes céh sámfát, dikicset ragadott (1906 Krúdy Gyula CD54) | [az ifjúság Hegedüs Géza Mátyás király Debrecenben című darabja] segítségével többet tud meg a magyar céhek, városok, mesterlegények életéből […], mint a tanórákon (1968–1969 Siklós Olga 1141003, 345).
2. (tréf v. pejor) ’azonos szellemi pályán, es. egyéb területen működő személyek közössége, köre’ ❖ Minden helységeket nyomtató présekkel, Minden paraszt kunyhót újdon-új könyvekkel Kész volna megtömni [Scriblerus] bódúlt tudománya […]. Részeg tisztelje választott czéhének (1796 Kis János¹ 8240026, 38) | ki lehetett látni hogy ő a’ Kalvin’ czéhébe tartozik (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 239) | [a siketfajd dürgése] a zöldkabátosok [ti. a vadászok] czéhén kívül állók figyelmét is megkaphatja (1899 Chernel István CD34) | [minden koldus legalább két névvel] rendelkezett; egyet magával hozott, másikkal a czéh boldogitotta (1900 Varga Mihály 8511009, 138) | Aznap délután mindenki a Zilahy-ügyről beszélt. Az irodalom körül olyan ritkán van valami mozgalom, hogy ez felkavarta a céhet (1981 Móricz Virág 9461002, 409).
2a. (rég v. nyj) ’közös tevékenység, kül. szórakozás céljából összegyűlt társaság’ ❖ a’ Bakkhósz borivó czehe gajdola (1818 Ungvárnémeti Tóth László ford.–Ungvárnémeti Tóth C4476, 87) | Más ivók’ céha is létez itt (1834 Tiboldi István C4163, 32) | céh, tanyacéh: tanyákból beszélgetésre összeverődött társaság (1915 Túri Mészáros István C5972, 453) | [a kártyapartinak] egy este sem volt szabad elmaradni. Ha pedig mégis valamilyen oknál fogva valamelyik szomszéd egy este nem jelent volna meg a céhben, akkor annak feltétlenül igazolni kellett az elmaradás okát (1954 Népünk hagyományaiból C6376, 24).
Ö: a -céh címszó alatt: csizmadia~, fazekas~, festő~, halász~, kereskedő~, szabó~, takács~.
UB: -gyűlés, -tag.
ÖU: ács~, fiók~, kovács~, lakatos~, legény~, mészáros~, molnár~, posztós~, szűcs~, varga~.
ÖE: ~bíró, ~biztos, ~egyesülés, ~élet, ~elöljáró, ~főnök, ~irat, ~legény, ~reform, ~szabályzat, ~társ, ~törvény, ~vagyon.
Sz: céhes, céhi, céhtelen.
Vö. CzF. czéh, czéhenként; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.