céh- (előtagként)

’vmely céhhez tartozó, annak jelképével ellátott, a céh életében vmely (jelképes) szerepet betöltő, kül. ünnepi alkalmakkor, összejöveteleken haszn. 〈tárgy〉’ ❖ céhkancsó fn 1A (Tört v. Népr) | A keresztelő medencze mellett a czinöntő legfontosabb készítménye a czéhkancsó (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A soproni molnárok céhkancsója. Ón. 1803. (1941 Csipkés Kálmán CD52) | céhkancsó: a céhek felszereléséhez tartozó díszes cserépedény (1977 NéprajziLex. CD47)  céhkorsó fn 1A (Tört v. Népr) | A 8 db. 50–63 cm. magas czéhkorsón kezdve tehát a leírást, ezek között legnevezetesebb a göllniczbányai, gyönyörűn vésett alakjaival; és a soproni szabó czéh korsaja (1877 Szalay Imre CD57) | a keszthelyi múzeumban találtuk három hires bokor céhkorsóját (1912 Malonyay Dezső CD07) | Gazdagon díszített, 1669-ből származó, ón céhkorsó (1964 Népszabadság ápr. 26. C1501, 7)  céhláda fn 6A (/Tört) | Tzéhláda, der Zunftkasten, die Lade (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 424. hasáb) | a’ czéhládába gyülő öszveg, […] fordittassék egy középponti intézet felállitására, mellyben minden kézmüveslegénynek alkalom nyujtassék magát bővebben kimüvelni (1842 Pesti Hírlap CD61) | 1767-ben, amikor a céhládát felavatták, 29 német nemzetiségű kertészt jegyeztek be alapító tagként (1999 Magyar néprajz CD47) | fegyverműves céhládát (2000 Magyar Hírlap CD09)  céhzászló fn 6A4 (/Tört) | néhány egyenruhás polgárlövész ’s – ha jól láttam – két czéhzászló alatti mesteremberek képezék a’ bejövetelnél a’ tisztelkedők személyzetét (1841 Pesti Hírlap CD61) | Szélnek bontva lobog a piros czéhzászló, Rajta a kovácsok pátrónusa: László (1884 Vargha Gyula C4359, 25) | [az] egyesületi és céhzászlók nemcsak szimbólumokként hatottak, hanem gonoszelhárító szerepet is tulajdonítottak nekik (1990 Magyar néprajz CD47).

céh- (előtagként)
vmely céhhez tartozó, annak jelképével ellátott, a céh életében vmely (jelképes) szerepet betöltő, kül. ünnepi alkalmakkor, összejöveteleken haszn. 〈tárgy〉
céhkancsó főnév 1A (Tört v. Népr)
A keresztelő medencze mellett a czinöntő legfontosabb készítménye a czéhkancsó
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A soproni molnárok céhkancsója. Ón. 1803.
(1941 Csipkés Kálmán)
céhkancsó: a céhek felszereléséhez tartozó díszes cserépedény
(1977 NéprajziLex.)
céhkorsó főnév 1A (Tört v. Népr)
A 8 db.darab 50–63 cm.centiméter magas czéhkorsón kezdve tehát a leírást, ezek között legnevezetesebb a göllniczbányai, gyönyörűn vésett alakjaival; és a soproni szabó czéh korsaja
(1877 Szalay Imre)
a keszthelyi múzeumban találtuk három hires bokor céhkorsóját
(1912 Malonyay Dezső)
Gazdagon díszített, 1669-ből származó, ón céhkorsó
(1964 Népszabadság ápr. 26.)
céhláda főnév 6A (/Tört)
Tzéhláda, der Zunftkasten, die Lade
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
a’ czéhládába gyülő öszveg, […] fordittassék egy középponti intézet felállitására, mellyben minden kézmüveslegénynek alkalom nyujtassék magát bővebben kimüvelni
(1842 Pesti Hírlap)
1767-ben, amikor a céhládát felavatták, 29 német nemzetiségű kertészt jegyeztek be alapító tagként
(1999 Magyar néprajz)
fegyverműves céhládát
(2000 Magyar Hírlap)
céhzászló főnév 6A4 (/Tört)
néhány egyenruhás polgárlövész ’s – ha jól láttam – két czéhzászló alatti mesteremberek képezék a’ bejövetelnél a’ tisztelkedők személyzetét
(1841 Pesti Hírlap)
Szélnek bontva lobog a piros czéhzászló, Rajta a kovácsok pátrónusa: László
(1884 Vargha Gyula)
[az] egyesületi és céhzászlók nemcsak szimbólumokként hatottak, hanem gonoszelhárító szerepet is tulajdonítottak nekik
(1990 Magyar néprajz)

Beállítások