cément (3B1) l. cement

cement fn és mn 3B1cément (rég)

I. fn

1. (Ép is, átv is) ’főleg márgának és mésznek nagy hőfokon égetett, lisztfinomságúra őrölt keveréke, amelyet vízzel péppé keverve kőszerűen megszilárduló (építési) kötőanyagnak használnak, ill. az abból (adalékanyag hozzáadásával) készült vakolat, burkolat v. építőelem’ ❖ Harmad’-Nap, a’ Téglát ’s czémentet hordatja (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 119) | A’ kfal téglákból rakatott és a’ téglák tzement helyett katránnal vagyis földgyantával voltak öszvefoglalva (1806 Márton József¹ ford.–Bertuch C4946, 19) | a’ historiai emlék erős czement és sokáig összetartja az egybe nem illő részeket is, mig lehet (1850 Kemény Zsigmond 8235035, 19) | az épület téglából van, de faragott kő és vastag czement fedi (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | építettek lapostetejű áruházat […] cementből és üvegből (1937 Márai Sándor 9421009, 15) | A Sagrada Familia homlokzatán álló, cementből öntött szobrokon helyenként üvegmozaik-szemcsék csillannak meg (1984 Moravánszky Ákos 1112004, 26) | fölmostam a cella cementjét (1989 Hitel 2015003, 5).

2. ’Ehhez az anyaghoz hasonló jellegű kötőanyag.’

2a. (Orvos, biz) ’fogtöméshez és koronák felrakásához haszn. rögzítőanyag; fogcement’ ❖ újabban a fogászatban is beszélnek czement-ről s értik rajta a fogtömő anyag egy fajtáját (1915 Melich János C5857, 168).

2b. (Orvos, biz) ’protézisek beültetéséhez haszn., gyorsan szilárduló kötőanyag, ún. csontcement’ ❖ Kétféle típusa van ennek a [csípőprotézis-]műtétnek: a 60 év alattiaknál a cement nélküli változatot alkalmazzuk. Az idősebbeknél viszont, a csontritkulás miatt, már a cementezett módszert: csontcementtel rögzítjük a protézist a csonthoz (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (Anat) ’a foggyökér felszíni, szerkezetében a csonthoz hasonló anyaga’ ❖ A kifejlődött dentinfogak zománc-, dentin- és cementből állanak, mely utóbbi nemcsak a gyököt borítja vastag rétegben, hanem a koronát is (1894 PallasLex. CD02) | A fog gyökerén és részben nyakán is a dentint a cement borítja, mely szintén csontszövethez hasonló szerkezetű és a fogzacskó kötőszöveti sejtjei termelik (1975 BiológiaiLex. C5414, 723).

4. (ritk) ’rézoldatból vassal kicsapatott, nem teljes tisztaságú réz’ ❖ A’ mi a ſzülett rezet illeti, (nativum) némellyek illyenek tsak a’ tzement (cementarium) nevü rezet tartják (1783 Molnár János C0293, 231).

II. mn (összetételek előtagjaként is) (Ép is)

’ebből az építési kötőanyagból való 〈építmény, ill. építőelem〉’ ❖ A nagy czement-vízmedenczét, mely a külső fal mellett az ablakok közt van, egyenesen a kút táplálja (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | elnök bejelenti, hogy az Erzsébet kerti házikót, mely minden talapzat nélkül áll a földön, cement lépcsőfokkal kívánja körülvenni (1934 Soproni Szemle CD52) | ugrál a jég a kútkáván, a cementvályú peremén. A szomszéd tetőcserepei ripityára törnek (1991 Csoóri Sándor 9090056, 262).

Ö: azbeszt~, bauxit~, fog~.

ÖU: fal~, magnézia~, mész~.

ÖE: ~acél, ~burkolat, ~habarék, ~járda, ~kő, ~lé, ~réz, ~szállító, ~szürke, ~vályú, ~víz.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

cément lásd cement
cement főnév és melléknév 3B1
cément 3B1 (rég)
I. főnév
1. (Ép is, átv is)
főleg márgának és mésznek nagy hőfokon égetett, lisztfinomságúra őrölt keveréke, amelyet vízzel péppé keverve kőszerűen megszilárduló (építési) kötőanyagnak használnak, ill. az abból (adalékanyag hozzáadásával) készült vakolat, burkolat v. építőelem
Harmad’-Nap, a’ Téglát ’s czémentet hordatja
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
A’ kfal téglákból rakatott és a’ téglák tzement helyett katránnal vagyis földgyantával voltak öszvefoglalva
(1806 Márton József¹ ford.Bertuch)
a’ historiai emlék erős czement és sokáig összetartja az egybe nem illő részeket is, mig lehet
(1850 Kemény Zsigmond)
az épület téglából van, de faragott kő és vastag czement fedi
(1899 Nagy képes világtörténet)
építettek lapostetejű áruházat […] cementből és üvegből
(1937 Márai Sándor)
A Sagrada Familia homlokzatán álló, cementből öntött szobrokon helyenként üvegmozaik-szemcsék csillannak meg
(1984 Moravánszky Ákos)
fölmostam a cella cementjét
(1989 Hitel)
2.
Ehhez az anyaghoz hasonló jellegű kötőanyag.
2a. (Orvos, biz)
fogtöméshez és koronák felrakásához haszn. rögzítőanyag; fogcement
újabban a fogászatban is beszélnek czement-ről s értik rajta a fogtömő anyag egy fajtáját
(1915 Melich János)
2b. (Orvos, biz)
protézisek beültetéséhez haszn., gyorsan szilárduló kötőanyag, ún. csontcement
Kétféle típusa van ennek a [csípőprotézis-]műtétnek: a 60 év alattiaknál a cement nélküli változatot alkalmazzuk. Az idősebbeknél viszont, a csontritkulás miatt, már a cementezett módszert: csontcementtel rögzítjük a protézist a csonthoz
(1995 Magyar Hírlap)
3. (Anat)
a foggyökér felszíni, szerkezetében a csonthoz hasonló anyaga
A kifejlődött dentinfogak zománc-, dentin- és cementből állanak, mely utóbbi nemcsak a gyököt borítja vastag rétegben, hanem a koronát is
(1894 PallasLex.)
A fog gyökerén és részben nyakán is a dentint a cement borítja, mely szintén csontszövethez hasonló szerkezetű és a fogzacskó kötőszöveti sejtjei termelik
(1975 BiológiaiLex.)
4. (ritk)
rézoldatból vassal kicsapatott, nem teljes tisztaságú réz
A’ mi a ſzülett rezet illeti, (nativum) némellyek illyenek tsak a’ tzement (cementarium) nevü rezet tartják
(1783 Molnár János)
II. melléknév (összetételek előtagjaként is) (Ép is)
ebből az építési kötőanyagból való 〈építmény, ill. építőelem〉
A nagy czement-vízmedenczét, mely a külső fal mellett az ablakok közt van, egyenesen a kút táplálja
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
elnök bejelenti, hogy az Erzsébet kerti házikót, mely minden talapzat nélkül áll a földön, cement lépcsőfokkal kívánja körülvenni
(1934 Soproni Szemle)
ugrál a jég a kútkáván, a cementvályú peremén. A szomszéd tetőcserepei ripityára törnek
(1991 Csoóri Sándor)
ÖU: falcement, magnéziacement, mészcement
ÖE: cementacél, cementburkolat, cementhabarék, cementjárda, cementkő, cementlé, cementréz, cementszállító, cementszürke, cementvályú, cementvíz
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások