cenzúráz ige 4a
1. ts (tárgy n. is) ’〈publikálásra szánt szöveget, bemutatandó művet, műalkotást, ill. publikálást, bemutatást stb. engedélyezési eljárásban〉 cenzúrának alávet, cenzorként elbírál, es. ennek eredményeként módosít(tat)’ ❖ magok a’ versek már cenzurázva voltak (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 276) | Fenyő Miksa: A politika mögül[.] A monarchia háborús céljai[.] Az egész cikk cenzúrázva (1917 Nyugat CD10) | A rendkívüli állapot parancsnokságának rendeletére valamennyi Ankarából kiinduló távirati és postai közlést cenzúráznak (1960 Népszabadság máj. 24. C4812, 5) | 1835-ben a cenzor a Rémképek egyik részét [ti. Táncsics művét], a Pazardit törölte, más részét kiadhatatlanná cenzúrázta (1984 Bényei József 1016009, 103) | Nagyrészt maga az irodalom is áldozatul esett a politika erőszakosságának. Nem úgy, mint régen, hogy cenzúrázza és fojtogatja, hanem úgy, hogy elveszi tőle a teret, elszívja előle a levegőt (1991 Csoóri Sándor 9090056, 243) | Mi nem kérjük azt, hogy egyes műsorokat ne mutassanak be. Nem cenzúrázni akarunk (1997 Természet Világa ford. CD50) | egyre több kormány kísérli cenzúrázni az internetet (2000 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’〈személyt, kül. írót〉 cenzorként ellenőriz(, és ennek eredményeképpen tevékenységében korlátoz v. meggátol)’ ❖ Csodálatos a poézis hatalma! Tejet inni s bordalt írni tőle; lenni osztrák-magyar cenzúrázott poéta s írni a világszabadságról, magyar nemzeti nagyságról (1872 Jókai Mór CD18) | [Fekete János] olvasó közönsége kevés korholni valót talált bennük [ti. a fordításokban], mivel régi klasszikusoktól és nem czenzurázott írótól eredő munkák (1903 Morvay Győző CD55) | rossz az is ha magunk cenzurázzuk magunkat (1937 Babits Mihály CD10) | [Széchenyi és Kossuth vitája] csupán viszonylag zajlott szabadon: a felek ugyan kifejthették álláspontjukat, ám mind Széchenyit, mind Kossuthot cenzúrázták (1998 Gergely András CD17).
1b. (Pszich is) ’〈képzet, gondolat létrejöttét, megvalósulását, kinyilvánítását vki(nek a tudata)〉 gátolja, elfojtja’ ❖ a gyermek érzelemátitatott, szimbólumos csapongó képzettársítását a férfinél az absztrakt határozott cenzúrázott gondolkodás váltja fel (1916 Sisa Miklós CD10) | [Ferenczy Károly] festeni valóit értelme cenzúrázza és szigorúan programja vágányán kormányozza tehetségét (1924 Réti István CD10) | [a pszichológus a páciensétől] elfogadja az ösztön-ént és az ént anélkül, hogy megnyilvánulásaikat a felettes én megszűrte volna, cenzúrázta volna (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044008, 131) | [a vállalkozók] ne cenzúrázzák már gondolatban az ötleteiket, hanem hagyják, hadd pörögjön az agyuk szabadon (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. tn (rég, Isk) ’〈egyetemi v. ügyvédi vizsgán, szigorlaton〉 vizsgázik’ ❖ Carlosz, a tavasszal censurázni fog a’ Jusokból (1815 Döbrentei Gábor C2566, 316) | Nagyságos úr! kimondom azt, Mert ön énnekem nem árthat; Cenzurázni nem akarok, És így nem rejiciálhat [= nem utasíthat el] (1845 Petőfi Sándor CD01) | már cenzuráztam, már megyei tisztviselő vagyok, csak nem kivánhatod, hogy a jurátusok kávéházába, a Pilwaxba járjak újságot olvasni? (1894 Pálffy Albert 8349003, 27) | [Rovács Albin] 1869-ben ügyvédi oklevelet nyert, mint egyike azon utolsóknak, a kik még a régi királyi tábla vizsgáló-bizottsága előtt czenzuráztak (1906 Magyar írók élete CD27).
2a. ts (tárgy n. is) (rég, Isk is) ’ilyen vizsgán vizsgáztat vkit’ ❖ Kúti.: Hát ösméritek-é Ovidiust? […] Sós Mih.: A vén Diós, hogyne ismernétek, hiszen a tő szomszédunkba lakik. Kuti.: Nem az öreg, nem, hanem Publius Ovidius Naso? Sós Mih.: Papiros sövin rázó? De már ezt bizony magam sem ösmerem. No tsak nem kell figurázni a fiaimat, jó kell tzenzurázni (1796 k. Nagy István³ 7467002, 274) | A’ minap Censurazánk. Örömömre nagyon meg valának vele elégedve hallgatójink (1812 Döbrentei Gábor C2563, 135) | Helybenhagyatott végre a’ községi jegyzők’ sorsának biztositásáról szóló törvényjavallat; nem fogadtatván el B–r’ inditványa, hogy a’ jegyzők megyeileg censuráztassanak (1844 Pesti Hírlap CD61).
Ö: ki~, meg~.
Sz: cenzúrázatlan.
Vö. ÉrtSz.; TESz. cenzúra; ÉKsz.; SzT. cenzúráz, cenzúráztat, cenzúráztatik; ÚMTsz.; IdSz.