cet fn 3B1
1. (Áll is) ’az állandó vízi életmódhoz alkalmazkodott, vízszintes farokuszonyú, gyakr. hatalmas termetű emlősállat, amely az elhasznált levegőt a koponya felső részén elhelyezkedő orrnyílásán jellegzetes gőzfelhő formájában bocsátja ki, kül. 〈régen, ill. nem szaknyelvi szövegekben:〉 bálna’ ❖ [az ámbráscet koponyájának üregeiben képződő olaj] hajdan ezen Czet Nemzmagvának tartatott (1799 Főldi János C6339, 109) | Míg a cet, a bothead whale (balaena mysticetus) a legártatlanabb teremtés a világon, mely óriási termetét csak a tengervíz ázalagaival táplálja, csak apró puhányokat s repülő csigákat eszik, addig rokona, az ámbra-cet, (spermwhale, Physeter macrocephalus) csak hússal él, s kedvenc eledele a cápa és a cet (1875 Jókai Mór CD18) | Az emlősök között egyedül a ceteknek nincs szagló idegük. A cetek orrjárata tehát csak légjárat, amelynek külső nyílásai a tengeri utazóktól oly sokat emlegetett fecskendőlyukká olvadtak össze (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Világítsunk inkább bálnazsírral? De ahhoz mit fognak szólni a ceteket védő zöldek? (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, ritk, Áll) ’〈ilyen emlősállatok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus Forst.) (1929 Az állatok világa ford. CD46).
1b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen emlősállatok fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Cetek (Cetacea) az emlős állatok egyik rendje (1893 PallasLex. CD02) | 14. rend: Cetacea–Cetek (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 641).
2. (irod) ’〈hatalmas termetű hal, ill. vmely képzeletbeli tengeri élőlény megnevezéseként〉’ ❖ Vezérjek, mint a’ tenger’ czetje, melly maga után vonja a’ vízdagályt, végig-önti maga körül a’ serget, ’s a’ part reng lépéseik alatt (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163062, 15) | Én aki Jonás voltam, ki vagyok már? Ki titkaidat tudtam, mit tudok már? Kényedre hány-vet hánykódó vized s nyálkás hus-záraiba zárt a Cet (1938 Babits Mihály 9014106, 9) | Rabszolgák hátán demokrácia? Síkos cet hátán szilárdabb a föld! (1989 Páskándi Géza 2001007, 43).
Ö: ámbrás~.
UB: -vadászat.
Fr: fogas, szilás.
ÖE: ~bogár, ~fogás, ~halász, ~halászat, ~olaj, ~velő, ~zsír.
Vö. CzF. czet¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.