cet fn 3B1

1. (Áll is) ’az állandó vízi életmódhoz alkalmazkodott, vízszintes farokuszonyú, gyakr. hatalmas termetű emlősállat, amely az elhasznált levegőt a koponya felső részén elhelyezkedő orrnyílásán jellegzetes gőzfelhő formájában bocsátja ki, kül. 〈régen, ill. nem szaknyelvi szövegekben:〉 bálna’ ❖ [az ámbráscet koponyájának üregeiben képződő olaj] hajdan ezen Czet Nemzmagvának tartatott (1799 Főldi János C6339, 109) | Míg a cet, a bothead whale (balaena mysticetus) a legártatlanabb teremtés a világon, mely óriási termetét csak a tengervíz ázalagaival táplálja, csak apró puhányokat s repülő csigákat eszik, addig rokona, az ámbra-cet, (spermwhale, Physeter macrocephalus) csak hússal él, s kedvenc eledele a cápa és a cet (1875 Jókai Mór CD18) | Az emlősök között egyedül a ceteknek nincs szagló idegük. A cetek orrjárata tehát csak légjárat, amelynek külső nyílásai a tengeri utazóktól oly sokat emlegetett fecskendőlyukká olvadtak össze (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Világítsunk inkább bálnazsírral? De ahhoz mit fognak szólni a ceteket védő zöldek? (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, ritk, Áll) ’〈ilyen emlősállatok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus Forst.) (1929 Az állatok világa ford. CD46).

1b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen emlősállatok fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Cetek (Cetacea) az emlős állatok egyik rendje (1893 PallasLex. CD02) | 14. rend: Cetacea–Cetek (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 641).

2. (irod) ’〈hatalmas termetű hal, ill. vmely képzeletbeli tengeri élőlény megnevezéseként〉’ ❖ Vezérjek, mint a’ tenger’ czetje, melly maga után vonja a’ vízdagályt, végig-önti maga körül a’ serget, ’s a’ part reng lépéseik alatt (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163062, 15) | Én aki Jonás voltam, ki vagyok már? Ki titkaidat tudtam, mit tudok már? Kényedre hány-vet hánykódó vized s nyálkás hus-záraiba zárt a Cet (1938 Babits Mihály 9014106, 9) | Rabszolgák hátán demokrácia? Síkos cet hátán szilárdabb a föld! (1989 Páskándi Géza 2001007, 43).

Ö: ámbrás~.

UB: -vadászat.

Fr: fogas, szilás.

ÖE: ~bogár, ~fogás, ~halász, ~halászat, ~olaj, ~velő, ~zsír.

Vö. CzF. czet¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

cet főnév 3B1
1. (Áll is)
az állandó vízi életmódhoz alkalmazkodott, vízszintes farokuszonyú, gyakr. hatalmas termetű emlősállat, amely az elhasznált levegőt a koponya felső részén elhelyezkedő orrnyílásán jellegzetes gőzfelhő formájában bocsátja ki, kül. 〈régen, ill. nem szaknyelvi szövegekben:〉 bálna
[az ámbráscet koponyájának üregeiben képződő olaj] hajdan ezen Czet Nemzmagvának tartatott
(1799 Főldi János)
Míg a cet, a bothead whale (balaena mysticetus) a legártatlanabb teremtés a világon, mely óriási termetét csak a tengervíz ázalagaival táplálja, csak apró puhányokat s repülő csigákat eszik, addig rokona, az ámbra-cet, (spermwhale, Physeter macrocephalus) csak hússal él, s kedvenc eledele a cápa és a cet
(1875 Jókai Mór)
Az emlősök között egyedül a ceteknek nincs szagló idegük. A cetek orrjárata tehát csak légjárat, amelynek külső nyílásai a tengeri utazóktól oly sokat emlegetett fecskendőlyukká olvadtak össze
(1929 Az állatok világa ford.)
Világítsunk inkább bálnazsírral? De ahhoz mit fognak szólni a ceteket védő zöldek?
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (rég, ritk, Áll)
〈ilyen emlősállatok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus Forst.Forster)
(1929 Az állatok világa ford.)
1b. (tbsz-ban) (Áll)
〈az ilyen emlősállatok fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉
Cetek (Cetacea) az emlős állatok egyik rendje
(1893 PallasLex.)
14. rend: Cetacea–Cetek
(1968 Dudich Endre–Loksa Imre)
2. (irod)
〈hatalmas termetű hal, ill. vmely képzeletbeli tengeri élőlény megnevezéseként〉
Vezérjek, mint a’ tenger’ czetje, melly maga után vonja a’ vízdagályt, végig-önti maga körül a’ serget, ’s a’ part reng lépéseik alatt
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
Én aki Jonás voltam, ki vagyok már? Ki titkaidat tudtam, mit tudok már? Kényedre hány-vet hánykódó vized s nyálkás hus-záraiba zárt a Cet
(1938 Babits Mihály)
Rabszolgák hátán demokrácia? Síkos cet hátán szilárdabb a föld!
(1989 Páskándi Géza)
Fr: fogas, szilás
ÖE: cetbogár, cetfogás, cethalász, cethalászat, cetolaj, cetvelő, cetzsír
Vö. CzF. czet¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások