cica fn 6A  cice (nyj)

1. (gyerm v. kedvesk) ’(fiatal) macska, ill. 〈az anyaállathoz való viszonyában:〉 macska kicsinye’ ❖  … a’ tzitza’ lábával kaparja-ki az eleven porásból [= parázsból] a’ sült gesztenyét (1794 Szaller György C3811, 32) | egy cziczáit szoptatott czirmos macskát ugrat ki (1855 Fáy András¹ C1722, 138) | Hódas csikóm neked adom […]. Adom (ha kell) cziczémet is (1856 Vasárnapi Újság CD56) | egy nagy tarka cica mosakodott (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | egy macskacsalád, mama és cicái (1933 e. Krúdy Gyula CD54) | a nagyanyinál aztán ott a cica, a Tapsi-kutya, a Pipicsibe – mindenki, aki a kisfiút annyira szereti (1977 Kertész Imre² CD41).

2. (biz v. kedvesk) ’〈kislány v. csinos fiatal nő kedveskedő, es. bizalmaskodó megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ illet új nevekkel, Most tzitzám, most babám, édes szívetskémmel (1787 Orczy Lőrinc C3358, 175) | hogyan tapogattak a’ sőtétben szoknyájikért a’ szegény cziczák [ti. apácák] (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 83) | ébredj, kedvesem! […] Nézd az álmos kis cziczája! Várj csak, majd fölkeltlek én! (1885 e. Győry Vilmos 8170009, 372) | „Nyugi, cica, majd éjfélre elhallgatnak, lesz himnusz, pezsgő, abbahagyják.” Nőket itt megnyugtatni már nem lehet (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. (birtokszóként) (kissé rég, biz) ’férfi szeretője, kedvese, babája’ ❖ Tzitzámat oldalom mellé le ültetvén Mézes Máli mustot tölt mázos kupábann […]! Esküſzöm az égre, Babuskám! ſzeretlek (1779 Révai Miklós ford.–Sonnenfels 7283011, 198) | hogy telt az élete, mi az iránya, ki volt a felesége és cicája (1938 Weöres Sándor 9788070, 28).

2b. (kissé rég, biz) ’csinos, fiatal szobalány; szobacica’ ❖ [a kiadóhivatalba] egy csinos kis szobaleány lépett be. – Kérek tíz példányt a mai újságból. […] – Na hát mondja meg, kinek viszi? – Nem mondom meg, – viszonzá a cica szilárdan (1865 Toldy István C4186, 228) | többre becsülöm a porozó kefével udvarló cicákat, mint téged (1898 Abonyi Árpád C0475, 148) | Mercedesen suhanunk haza a palazzoba [= palotába], szobalány (egy valóságos cicca!) hozza a medence partjára a Calvadost (1992 Mátyás Győző 2027028, 24).

3. ’Kismacskára, ill. annak vmely tulajdonságára v. testrészére emlékeztető tárgy, dolog.’

3a. (nyj) ’(kis)lány rövid hajfonata’ ❖ czicza: hajfonadék, czopf (1874 Magyar Nyelvőr C5941, 182) | A lányok hajukat széles, tarka szalagokkal egy ágba, cicába fonták (1982 NéprajziLex. CD47) | a kis- és nagylányok fonadékát országszerte számtalan névváltozattal becézték. […] Ormánságban cica, a szlavóniai magyaroknál kita (1997 Magyar néprajz CD47).

3b. (nyj) ’kecskefűz v. rekettyefűz lecsüngő barkája’ ❖ Cziko-fa, czicza, cziczus, a’ Pálma vasárnapi [= virágvasárnapi] füz ágacska (1816 Vocabularium C1948, 97) | A német Kätzchen, cica név sem ismeretlen a magyarság ajkán a barka jelzésére (1932 Rapaics Rajmund CD35).

3c. (ritk) ’〈viselet részeként:〉 boa²’ ❖ ÉrtSz.

4. (/nyj) ’cicázás, fogócska’ ❖ Tzikát, v. tzitzát, futni (1792 Kisded szótár C0816, 253) | A’ falunak kaczagó ſzépségei friss cziczákra gylnek a’ holdvilágnál (1806 Verseghy Ferenc 8518024, 111) | [A felcsíki búcsún] a lakmározás után a játszókertbe megy a fiatalság […]. A nők cziczét futnak s más társas játékokat játszanak (1869 Orbán Balázs CD22) | cicét, bábozást, főzőcskét eljátszottam velük (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

4a. (/nyj) ’〈ilyen játékban:〉 az a játékos, akinek el kell fognia a többieket; fogó’ ❖ Tudja, édes, egy keskeny kis hosszú úton jártam én ma az erdőben. […] Hát itt lehetne becsületesen futni. Se jobbra, se balra nem csavaroghatna se a cice, se a málé [= az, akit kergetnek] (1883 Petelei István CD10) | az árokban levő „cica” igyekszik megfogni az árkon keresztül ugrókat (1977 NéprajziLex. CD47) | [A szembekötős játékban] akit a cica megfog, azzal cserél (1990 Magyar néprajz CD47).

5. ’〈a cicázás nevű labdajátékban:〉 a középen álló játékos, akinek el kell kapnia a fölötte v. mellette átdobott labdát’ ❖ [a cicázás egyik változatát] hárman játsszák: kettő áll egymással szemben, a harmadik a cica (31. ábra). A másik változatban többen körbe állnak, s a cica középen van (1990 Magyar néprajz CD47).

Ö: kis~, por~, szoba~.

ÖE: ~bajusz, ~futás.

Sz: cicácska, cicás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. cice; ÚMTsz.