cickafark fn 3A6cickafarok (rég v. nyj)

1. (Növ is) ’fehér, sárga v. rózsaszín fészekvirágzatú évelő növény, amelynek többé-kevésbé szőrös, rendsz. többszörösen szeldelt levelei a macska farkára emlékeztetnek, kül. az ún. közönséges cickafark fajba (Achillea millefolium) tartozó, 20–80 centiméter magas, gyógynövényként is termesztett lágy szárú növény’ ❖ Cickafark (növ., Achillea L., cickafarkfű, cicfarkkórófű, cickóró, ezerlevelü fű […]), a sugaras fészkesek füve v. kórója mintegy 100 fajjal (hazánkban 18) az északi félteke mérsékelt vidékein (1893 PallasLex. CD02) | Cziczkafarok – Nagyszalonta, Bugacz-Monostor – Achillea millefolium; jó fű (1914 Herman Ottó C6689, 675) | Achillea millefolium: cickara (Csorvás) cickefarok (Királyhalom) (1943 Győrffy István C6163, 95) | A kis tó másik partján kontrasztként magas növésű évelő virágok: margaréta, sásliliom, a cickafark különleges színű változatai és díszfüvek hajladoznak (2000 Lakáskultúra CD39).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen évelő növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ A pézsmás cickafark (A. [= Achillea] moschata Wulf., római iva, igazi genipi) a svájci havasok gránitjainak jó tejeltető füve (1893 PallasLex. CD02) | Pusztai cziczkafark. Achillea asplenifolia Vent. (1902 Wagner János CD35) | cickafark Achillea (1998 Növényneveink C6120, 60).

2. ’az ilyen évelő növények vmelyikének, kül. az ún. közönséges cickafarknak értékes illóolajat, alkaloidokat tartalmazó szára, levele, ill. virága (megszárítva) mint gyógyászati alapanyag’ ❖ a’ darájokat [ti. a kis pulykákét] gyengén mint az ételt paprikázd-meg […]. Igen jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted (1826 Fáy András¹ C1719, 73) | Emésztőszerveknek általában jót tesz a veronika és a cickafark főzete (1956 Maár Margit CD52) | Általánosan ismertek voltak adatközlőim körében a gyermekáldást elősegítő népi gyógymódok is, így a cickafark főzetében fürödtek, meleg, sós-vizes fürdőt alkalmaztak (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cickafark főnév 3A6
cickafarok 7A1 (rég v. nyj)
1. (Növ is)
fehér, sárga v. rózsaszín fészekvirágzatú évelő növény, amelynek többé-kevésbé szőrös, rendsz. többszörösen szeldelt levelei a macska farkára emlékeztetnek, kül. az ún. közönséges cickafark fajba (Achillea millefolium) tartozó, 20–80 centiméter magas, gyógynövényként is termesztett lágy szárú növény
Cickafark (növ.növény, Achillea L.Linnaeus, cickafarkfű, cicfarkkórófű, cickóró, ezerlevelü fű […]), a sugaras fészkesek füve v.vagy kórója mintegy 100 fajjal (hazánkban 18) az északi félteke mérsékelt vidékein
(1893 PallasLex.)
Cziczkafarok – Nagyszalonta, Bugacz-Monostor – Achillea millefolium; jó fű
(1914 Herman Ottó)
Achillea millefolium: cickara (Csorvás) cickefarok (Királyhalom)
(1943 Győrffy István)
A kis tó másik partján kontrasztként magas növésű évelő virágok: margaréta, sásliliom, a cickafark különleges színű változatai és díszfüvek hajladoznak
(2000 Lakáskultúra)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen évelő növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
A pézsmás cickafark (A. [= Achillea] moschata Wulf.Wulfen, római iva, igazi genipi) a svájci havasok gránitjainak jó tejeltető füve
(1893 PallasLex.)
Pusztai cziczkafark. Achillea asplenifolia Vent.Ventenat
(1902 Wagner János)
cickafark Achillea
(1998 Növényneveink)
2.
az ilyen évelő növények vmelyikének, kül. az ún. közönséges cickafarknak értékes illóolajat, alkaloidokat tartalmazó szára, levele, ill. virága (megszárítva) mint gyógyászati alapanyag
a’ darájokat [ti. a kis pulykákét] gyengén mint az ételt paprikázd-meg […]. Igen jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted
(1826 Fáy András¹)
Emésztőszerveknek általában jót tesz a veronika és a cickafark főzete
(1956 Maár Margit)
Általánosan ismertek voltak adatközlőim körében a gyermekáldást elősegítő népi gyógymódok is, így a cickafark főzetében fürödtek, meleg, sós-vizes fürdőt alkalmaztak
(2000 Kótyuk Erzsébet)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások