cicus fn 4A

1. (kedvesk)(fiatal) macska’ ❖ Szeretik a’ reájok adott neveket; mint a’ matska a’ tzitzust (1775 Molnár János C3198, 162) | a kis czirmos cziczushoz (1856 Vasárnapi Újság CD56) | milyen jószívű az asszonyság, minden nyomorék kutyust, cicust felszed az utcán, itt ápolgatja! (1916 Kaffka Margit CD10) | a kutyákat kötelező oltatni [veszettség ellen], a macskákat nem. Így a cicusok 96 százaléka oltatlan (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (biz) ’〈kislány v. csinos fiatal nő kedveskedő, es. bizalmaskodó megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ Beh jó – hogy nagy apónak egyszer ily igazi jó kedve van! […] Ugy-e – cziczus – jó kedvem van! szólt az öreg (1858 Jósika Miklós C2365, 100) | A kismacskát cicának hivják, a cicus ellenben egy kis nő, akit, ha valami komiszságot követ el, szintén macskának szoktak nevezni, különösen, ha elég sovány ehhez a kifejezéshez (1920 Nagy Lajos 9472025, 56) | – No, látod-e te cicus, – meséltem a télikabátomnak, – hogy szeretnek engem a nők. (Úgy beszéltem hozzá, mintha Miss Borton volna, vagy a feleségem.) (1942 Füst Milán 9161046, 179).

2a. (rég, biz) ’csinos fiatal szobalány; szobacica’ ❖ [a szobalány] mély és gyors bókkal fogadá Marc-Henryt, […] külseje a vizsgáló cziczus tetszését egész terjedelmében megnyerni volt szerencsés (1864 Ágai Adolf ford.–Montépin C0555, 200) | mit kaparna kávéjába a konyhák nimfája és szobák cicussa (1881 Tomor Ferenc C4229, 119).

3. (rég, nyj) ’kecskefűz v. rekettyefűz lecsüngő barkája’ ❖ Cziko-fa, czicza, cziczus, a’ Pálma vasárnapi [= virágvasárnapi] füz ágacska (1816 Gyarmathi Sámuel C1948, 97).

ÖU: szoba~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. cica; ÉKsz.; ÚMTsz.

cicus főnév 4A
1. (kedvesk)
(fiatal) macska
Szeretik a’ reájok adott neveket; mint a’ matska a’ tzitzust
(1775 Molnár János)
a kis czirmos cziczushoz
(1856 Vasárnapi Újság)
milyen jószívű az asszonyság, minden nyomorék kutyust, cicust felszed az utcán, itt ápolgatja!
(1916 Kaffka Margit)
a kutyákat kötelező oltatni [veszettség ellen], a macskákat nem. Így a cicusok 96 százaléka oltatlan
(1994 Magyar Hírlap)
2. (biz)
〈kislány v. csinos fiatal nő kedveskedő, es. bizalmaskodó megszólításaként v. megnevezéseként〉
Beh jó – hogy nagy apónak egyszer ily igazi jó kedve van! […] Ugy-e – cziczus – jó kedvem van! szólt az öreg
(1858 Jósika Miklós)
A kismacskát cicának hivják, a cicus ellenben egy kis nő, akit, ha valami komiszságot követ el, szintén macskának szoktak nevezni, különösen, ha elég sovány ehhez a kifejezéshez
(1920 Nagy Lajos)
– No, látod-e te cicus, – meséltem a télikabátomnak, – hogy szeretnek engem a nők. (Úgy beszéltem hozzá, mintha Miss Borton volna, vagy a feleségem.)
(1942 Füst Milán)
2a. (rég, biz)
csinos fiatal szobalány; szobacica
[a szobalány] mély és gyors bókkal fogadá Marc-Henryt, […] külseje a vizsgáló cziczus tetszését egész terjedelmében megnyerni volt szerencsés
(1864 Ágai Adolf ford.Montépin)
mit kaparna kávéjába a konyhák nimfája és szobák cicussa
(1881 Tomor Ferenc)
3. (rég, nyj)
kecskefűz v. rekettyefűz lecsüngő barkája
Cziko-fa, czicza, cziczus, a’ Pálma vasárnapi [= virágvasárnapi] füz ágacska
(1816 Gyarmathi Sámuel)
ÖU: szobacicus
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. cica; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások