cifra mn és fn 

I. mn 16A

1. (pejor is) ’gazdagon, rendsz. feltűnően, aprólékosan díszített 〈dolog〉’ ❖ imádván tzifra poros fejeteket Hivſágra kltitek minden pénzeteket! (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 22) | Cziffra nyereg szerszám (1793 Magyar néprajz CD47) | a sütemények alá czifra papírt metszegetett (1832 Fáy András¹ 8139007, 119) | czifrán kimetszett tornáczozat (1868 Orbán Balázs 8340002, 29) | Csak ha a szülők meggyőződtek, hogy a házasságnak nincs komoly akadálya, ment el a főrendű úrfi cifra lovon és öltözetben leánynézőbe (1940 Vácz Elemér CD43) | cifra, kovácsoltvas rács (1968 Göncz Árpád 1059001, 142).

1a. (kissé rég, pejor is) ’díszesen, hivalkodóan öltözködő, cifrálkodni szerető 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, rá valló’ ❖ Ha az, [akinek a nép dolgozik,] pompás, tzifra, kevély, veſztegetö; Ö [ti. a nép] a’ kenyérben is tsak alig ehetö (1785 Göböl Gáspár 7121009, 81) | tzifra életnek kevélysége (1819 Magda Pál 8285002, 92) | cziffra poroszlók, […] szegény, de jó viseletű emberek, és azon kis czifraságot, mellyet viselnek, megint más szegény családok készítik (1841 Széchenyi István CD1501) | Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga (1914 Ady Endre C0537, 81) | Nyalka csikósok, cifra gulyások (1987 Antalffy Gyula 1004003, 111).

1b. (pejor, átv is) • cifra nyomorúság ’a jólét látszatával leplezett nyomorúságos állapot, ill. ilyen állapotot leplező, szépítő, jólétet, gazdagságot sejtető dolog’ ❖ Az ilylyen éplet, ez tsak mer hivság, Sem ház, sem kalitka, tzifra nyomorúság (1787 Orczy Lőrinc C3358, 201) | A czifra nyomoruságnak legyen vége, és kezdődjék egy szerény, de reális élet (1882 Ábrányi Kornél² C0518, 36) | [Bárd Károly] szegény ember cifra nyomorúságának minősítette a négyszintű bírósági rendszert, ahol a Legfelsőbb Bíróság alig vesz részt az ítélkezésben, ugyanakkor működik az Alkotmánybíróság is. Ez szerinte egy tízmilliós országban nehezen magyarázható luxus (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (átv is) ’ide-oda kanyargó, kacskaringós 〈(út)vonal, mozgás〉, ill. ilyen vonalú v. ilyen vonalakból álló(, cikornyás) 〈dolog, kül. minta, betű〉’ ❖ [A csikó] hánnya veti magát, […] tzifra ſzökdözéſe, A’ többi lovakat gyüjté nyerítéſe (1776 Kónyi János ford.–Gellert 7190017, 14) | a’ vizszabályozó-egyesület benyujtá kész térképeit. Csodáltuk, dicsértük a’ szép czifra vonalokat (1842 Pesti Hírlap CD61) | bajuszuk szép czifrára megsodorva (1889 Jókai Mór C2279, 66) | A szűrszabók a cifrább mintákat ceruzával előrajzolták (1912 Malonyay Dezső CD07) | cifra iniciáléját, díszes kezdőbetűjét (1965 Szentkuthy Miklós 9664011, 154) | [A tárgyalás során] lépésről lépésre, cifra vargabetűk után bontakozik ki a kép (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’apró, rögtönzésszerű díszítőelemben, cifrázatban gazdag 〈zene(i motívum), ill. tánc(motívum)〉’ ❖ Mi haszna setétben tzifra tánczot járni? (1789 Szentgyörgyi István C2554, 338) | [a nagyvárosi asszony] elmegy és beállit valamellyik hangversenybe s ugy jóllakik czifra zenével, hogy mire vége lett a mulatságnak, már eszébe sem jut az ebéd (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Bartók I. Rapszódiájában a Lajtha László gyűjtéséből származó dallam felhangzik] cifrább változatban, – gyönyörű példája a népi ornamentikának a 20. századi műzenében (1975 Kroó György 1085002, 148) | a cifra és a terpeszugrásos motívumok (1990 Magyar néprajz CD47).

4. (rendsz. pejor) ’túldíszített v. (feleslegesen) bonyolult 〈stílus〉, ill. ilyen stílusú 〈szó, megnyilatkozás〉’ ❖ nagy czifra dagály ez egy követtől más határában (1780 Csíksomlyói iskoladrámák ford. 7401003, 117) | sok éretlenek örülnek a’ gyermek’ piperés és tekervényes szajkoeléadásainak, örülnek a’ tzifra de üres kerekbeszédeknek (1836 e. Sasku Károly 8562001, 26) | cifra stílusban írnak (1869 Jókai Mór CD18) | czifra toasztot mondtam Wesselényi Miklósra (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381001, 80) | A törzskönyvben szereplő többnyire cifra és hivalkodó nevet általában csak [a kutyakiállításra való benevezéshez használjuk] (1992 Szinák János–Veress István CD59).

4a. ’durva v. különleges szavakat halmozó 〈átok, káromkodás〉’ ❖ sok Iffju, a’ Guláshoz, és Tsikóshoz sem illend, pusztai, pajkos, tzifra káromkodásokat … meg-tanólhattya (1785 Lethenyei János ford. C2909, 269) | [Laci] foga közől sok czifra szót ereszt ki (1845 Czuczor Gergely C1241, 176) | cifra káromkodással megtagadja az Istent, akiben gyermekkorában hinni tanult (1931 Sárközi György 9587012, 345) | elképesztő cifra átkokat mond azokra, akik balsorsán nevetni mernek (1964 Varjas Béla CD53).

5. ’feltűnő, tarka mintázatú 〈állati szőr, toll, testrész, növényi rész stb.〉’ ❖ [a páva] húſa-is annyival elébb-való más madarak’ húsánál, a’ mennyivel a’ farka tzifrább (1787 Mátyus István C3069, 186) | a’ czifra bab igen jó izüvé válik [a lágyított vízben] (1835 Némethy József 8333014, 170) | babos (cifra szőrű disznó) (1958 Vajkai Aurél C6723, 51) | könnyű lepkék, csukjátok össze hímporos, cifra szárnyatokat (1969 Oszvald Árpád CD53).

5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ is) ’vmely részén, testtáján jellegzetesen ilyen 〈állat, növény〉’ ❖ Láttunk a’ fán […] szép aranyos czifra madárkákat (1781 Piskolti István 7269001, [A3v]) | a’ czifra pillangók nyughatatlankodnak (1834 Garasos Tár 8625004, 75) | Czifra kankalin. Primula Auricula L. (1902 Wagner János CD35) | Cifra kölönte Cottus poecilopus (1995 Magyarország állatvilága CD14).

6. ’sok színben pompázó, ill. sokféle egyedből, darabból összetevődő, változatos, gazdag’ ❖ a’ tzifra mezőknek Festett színe nagyon hervadozásba vagyon (1785 Főldi János 7112005, 0129) | Czifra bokréta (1842 Vörösmarty Mihály 8524301, 46) | a nagy templomig hömpölyög végig a nehéz járású cifra sokaság (1918 Barna József CD10) | – Gyere be a Broadway-re, ott van csak cifra világ, olyat még nem láttál! […] Egyik óriás ház a másik hátán, előttünk ragyogó autók, mint fényesre ázott csibor-bogarak (1959 Dutka Ákos 9117019, 142).

6a. (kissé rég) ’különböző korú v. fajtájú tenyészállatokból válogatott 〈gulya, ménes〉’ ❖ egyik gulyát, egyik ménest a másik után adogáljuk el; nincs már se ciframénes, se szűzménes, se törzsgulya (1885 Jókai Mór CD18) | Cifra mínes: vegyes (1906 A debreceni nyelvjárás C6298, 39) | A hortobágyi tájfajta ménes a cifra ménestől annyiban különbözik, hogy tisztán a Nonius jelleg előállítása a tenyészcél (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a gulya] lehet tinó-, bika-, anya- (borjas tehenek bikával együtt), szűz (üszőcsapat) v. ún. cifra is (ha vegyes) (1999 MagyarNagyLex. C5821, 885).

7. (pejor) ’furcsasága, bonyolultsága, váratlansága miatt meghökkentő, különleges 〈dolog〉’ ❖ Hallottam beszéllni czifra Bécsi utadat; ’s nevettem (1820 Guzmics Izidor C5272, 85) | az én mostohaanyám az én kisfiamnak mostohatestvére, de egyszersmind nagyanyja is ugyanannak. […] Én meg mostohaanyám sógora vagyok, és apósa – az édesatyámnak. Aztán bele ne ficamodjék az ember esze az ilyen cifra rokonságba! (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | legcifrább eset az volt (1930 Csűry Bálint 1030001, 257) | Elég cifra körülmények közül [kerültem az intézetbe], mer naponta végignéztem, ahogy a mostohaapám részegen veri anyámat (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 144).

II. fn 6A

1. (kissé rég) ’〈ruhán, használati tárgyon, épületen stb.:〉 kacskaringós, csavarodó vonal(ak)ból kialakított bonyolult minta, dísz(ítés), ill. 〈kül. ruházat részeként:〉 rendsz. ilyen alakú v. mintájú díszítő, ékesítő tárgy, ékszer stb.’ ❖ ? tsak a’ pipára, pipa-ſzárra mennyi a’ költség, ’s déb dáb a’ meſtersége még a’ tzifrának-is (1775 Molnár János 7232026, 73) | [a kardnak] gyémánt a cifrája (1846 Arany János 8014001, 152) | festett iniciálék kacskaringói s cifrái (1931 Sárközi György 9587010, 68) | [A guba] átalvetőjét a nyakszegés mellé varrt, szintén vörös posztóból korong alakúra csavart cifra, ill. szem rögzítette (1997 Magyar néprajz CD47).

1a. (rég) ’kacskaringós vonal, ill. ilyen vonalú ábra, rajz’ ❖ a vonásai, a kézirata, a neve után kanyarított czifra mindig változnak (1881 Jókai Mór C2302, 48) | nézte a vásárhelyi cserépnek az ódalán a fekete cifrákat. Bötüket (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 129).

1b. ’ének, zene, tánc rögtönzésszerű díszítő eleme; cifrázat’ ❖ [A madárkák] az Iſtent magaſztallyák. Ki-ki maga notájával, terméſzetes tzifrájával kert urát vigaſztallyák (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 14) | A’ tzifrákról ugyan tsak úgy kell gondolkozni, hogy azok nem tartoznak a’ Nóta valóságára (1802 Gáti István C1857, 62) | [A verbunkost] rendesen tizen-tizenketten táncolták körben, néha egy-egy jobb táncos járta el a cifrát (1926 RévaiNagyLex. C5715, 152) | az ősi, a tiszta zenei formáig lemeztelenített klasszikus tánczenére jellemző ösztönös „cifrák” (1995 Magyar Hírlap CD09).

1c. (rég) ’bonyolult, kacskaringós szó, kifejezés, stíluselem’ ❖ látni fogja stylusa czifrájának szépségét (1815 Döbrentei Gábor C2566, 287) | Ő rendkivül fukar volt a’ szónoklat’ czifráira nézve (1846 Szalay László 8419018, 124).

1d. ’durva v. különleges szavakat halmozó átok, káromkodás’ ❖ Az öreg ur … előszedte a czifráját, s volt mit hallani, még a szomszédoknak is jutott belőle (1870 Garabonciás diák naptára 1870-re C1803, 45) | kérésére amúgy somogyiasan valami igen cifrát feleltem neki. Sértődötten távozott (1964 Gárdos Mariska 9174001, 64) | beszóltam valami cifrát nekik (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’hivalkodóan díszes öltözék’ ❖ [Dorinda] szereti az Uri tzifrát (1776 Molnár János C3199, 162) | egy úr-forma jött hozzánk cifrába (1845 Szigligeti Ede C4003, 34) | felöltöznek ezek cifrába, selyembe, otthon meg nincs mit egyék (1907 Malonyay Dezső 8292003, 41).

2a. (rég, pejor) ’kihívóan, hivalkodóan öltözködő, cifrálkodó személy’ ❖ Int itt a’ Biráknak, Prókátoroknak, a’ szegény tzifráknak, kik selemben, aranyban … járnak (1800 Molnár János C0302, 369) | A’ czifrának hiúsága, Az öltözet drágasága Nem igéz meg tégedet (1830 Uránia C0423, 102) | Selyem pántlika arany kereszttel! Ezt valami czifrának a nyakáról tépted le! (1885 Jókai Mór C2313, 85).

2b. (kissé rég) ’könnyűvérű, feslett nő’ ❖ a’ szegény tzifráknak, kik selemben, aranyban [járnak] (1800 Magyar Könyvház C0302, 369) | Nagy híre van a’ Billenős czifrájának [ti. Sárosynénak] mindenszerte (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 318) | ugy fogod végezni a rongy életed mint egy uti cifra! (1893 Gabányi Árpád C1799, 502) | Majd én itt némán fogok élni, ű meg pesti cifrákkal az én hátam mellett, megájj csak! (1913 Móricz Zsigmond C3230, 65).

3. (birtokszóként) (ritk) ’vminek a nehezebb, bonyolultabb, kínosabb része’ ❖ Rövidítünk a halálnak A czifráján (1849 Arany János C0646, 93) | A főispán tegnap a „Fiume” kávéházban járt, nyilván párbajsegédeket keresett. De a cifrája csak akkor következik, amikor őfelsége is megtudja a dolgot (1924 Krúdy Gyula CD54).

4. (rég) ’vmely szám, mennyiségi érték, kül. a nulla feltüntetésére haszn. írásjegy, számjegy, ill. annak értéke’ ❖ A’ Tzifra, vagy (0) magában ſemmit ſem téſzen (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 2) | A’ leg-nagyobb hideg Európában az, mikor a’ kéneſ […] leg-fellyebb 20. gráditsra ſzáll a’ fagyot jelent zéró v. tzifra alatt (1792 Mindenes Gyűjtemény 7457077, 70) | egymáſtól külömböz figurák, és figura fekvéſek jnek ki, a’ mellyek mint ſzinte a’ betk és czifrák, annyi valamit jelent jelek lehetnek (1794 A francia telegráfusnak leírása ford. 7415001, 12) | marad egy czifra, vagyis semmeg… alias semmi (1848 Bernát Gáspár C1060, 72).

4a. (rég) ’titkosírásban haszn. írásjel v. jel’ ❖ a’ Sultán nevét jelent czifrát fel-irja (1788 Decsy Sámuel C1382, 127) | 370 levelek … tsak tzifrákkal vóltak irattatva (1797 Magyar Kurír C0331, 304).

Sz: cifrácska, cifrál, cifrás.

Vö. CzF. czifra¹, czifra², czifrakankalin, czifrán; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, cifrábban, cifrán; ÚMTsz. ~, cifra-árvacsalán, cifrabab, cifrabársony, cifraborsó, cifracukor, cifracsík, cifracsikó, cifracsupor, cifragulya, cifraguzsaly, cifraharkály, cifrakettős, ciframénes, cifraorrú, cifraorsó, cifrapaszuly, cifraszemű, cifraszőrű