cifraság fn 3A8

1. (pejor is) ’az a tulajdonság, hogy vmi cifra díszítményekkel, díszítőelemekkel van ellátva, ill. vminek ilyen volta’ ❖ Igen távúl volt ennek a’ Fejedelemnek természete, a’ mi házainknak tzifraságától (1785 Lethenyei János ford. C2909, 28) | [a nyelv] tzifrasága, fel emelketsége változhatik (1816 Teleki László¹ C2566, 423) | Cifra köntös rám hiába kacsintott, Cifrasága tőled el nem csábított (1851 Arany János CD01) | nézte a vásárhelyi cserépnek az ódalán a fekete cifrákat. Bötüket. Nem tudta olvasni, de tudta, hogy nemcsak cifraságtul van (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 129) | a Nemzeti Színház „nagyságát” nem […] az épület „cifrasága” adná, hanem az ott koncentrálható művészi-szellemi kapacitás (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (kanyargós vonalú) díszítőelem’ ❖ tzikornya: – tzifraság, pipere (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 85) | A’ puska’ külső készületéhez tartozó czikornyákat és czifraságokat aczélbol, rézböl, ezüstböl szokták készíteni (1829 Pák Dienes 8346003, 15) | A szekér vasrészeire […] a kovács kalapál cifraságot (1907 Malonyay Dezső CD07) | [Arany János] névaláírása mellé áhítatosan rakja fel mindig a manuspropria [= sajátkezűség] hitelességét bizonyító cifraságot (1917 Krúdy Gyula C2839, 232).

2a. (pejor is) ’〈kül. zenében, szövegben stb.:〉(felesleges) díszítőelem, cifrázat’ ❖ igen kedves, és tzifraság nélkül mondva, érdemem felett való leveled […] nem elégített meg (1805 Szentgyörgyi József C2556, 293) | az eredeti melódia elfult a sok czifraság alatt (1892 Ágai Adolf C0545, 219) | anyám időnkint elénekelt egy régi falusi nótát, búsat és cifraságokkal teleaggatottat (1927 Kassák Lajos 9314007, 70) | [Kovács György novelláit, regényeit] minden cifraságtól mentes, kifejező stílus jellemzi (1966 A magyar irodalom története CD53).

2b. (pejor) ’felesleges pompa, ill. külsőség, formaság’ ❖ A’ Frantzia Módi, a’ Pompás Tzifraság, […] Bé jött a’ Hazábann minden féle hívság (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 42) | katonáskodni nem többé cifraság, hanem élet koczkázás (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Igazi kálvinista lakás volt. A kálvinisták pedig csak a tisztaságot szeretik, de a cifraságot nem (1907 Nagy Endre 9469001, 43) | A „Millenium” korszaka, tele felvonulásokkal, pompával, cifrasággal (1956 Irodalmi Újság júl. 14. C5231, 6) | építészeti cifraság (1997 Lakáskultúra CD39).

3. ’különleges, (túl)díszített dolog, tárgy’ ❖ eme finnyás írók […] idegen cifraságokat vadászván, a nyelvet […] fársángi köntösbe öltöztetik (1791 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156002, 125) | egymást érik benne [ti. a pesti Váci utcában] a cifraságokkal tömött boltok (1828 Kazinczy Ferenc 7163031, 547) | Stoll a szép ifjú, sok cziffraságot csinált, felséges szürkéjével, ablakunkhoz lovagolt (1839 Slachta Etelka CD52) | nem szórtál-e el minden jót útközben? s nem cserélted-e be a külvárosban hitvány vásári cifraságért? (1933 Babits Mihály C0696, 337).

Sz: cifraságos.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cifraság főnév 3A8
1. (pejor is)
az a tulajdonság, hogy vmi cifra díszítményekkel, díszítőelemekkel van ellátva, ill. vminek ilyen volta
Igen távúl volt ennek a’ Fejedelemnek természete, a’ mi házainknak tzifraságától
(1785 Lethenyei János ford.)
[a nyelv] tzifrasága, fel emelketsége változhatik
(1816 Teleki László¹)
Cifra köntös rám hiába kacsintott, Cifrasága tőled el nem csábított
(1851 Arany János)
nézte a vásárhelyi cserépnek az ódalán a fekete cifrákat. Bötüket. Nem tudta olvasni, de tudta, hogy nemcsak cifraságtul van
(1941 Móricz Zsigmond)
a Nemzeti Színház „nagyságát” nem […] az épület „cifrasága” adná, hanem az ott koncentrálható művészi-szellemi kapacitás
(1994 Magyar Hírlap)
2.
(kanyargós vonalú) díszítőelem
tzikornya: – tzifraság, pipere
(1784 Baróti Szabó Dávid)
A’ puska’ külső készületéhez tartozó czikornyákat és czifraságokat aczélbol, rézböl, ezüstböl szokták készíteni
(1829 Pák Dienes)
A szekér vasrészeire […] a kovács kalapál cifraságot
(1907 Malonyay Dezső)
[Arany János] névaláírása mellé áhítatosan rakja fel mindig a manuspropria [= sajátkezűség] hitelességét bizonyító cifraságot
(1917 Krúdy Gyula)
2a. (pejor is)
〈kül. zenében, szövegben stb.:〉 (felesleges) díszítőelem, cifrázat
igen kedves, és tzifraság nélkül mondva, érdemem felett való leveled […] nem elégített meg
(1805 Szentgyörgyi József)
az eredeti melódia elfult a sok czifraság alatt
(1892 Ágai Adolf)
anyám időnkint elénekelt egy régi falusi nótát, búsat és cifraságokkal teleaggatottat
(1927 Kassák Lajos)
[Kovács György novelláit, regényeit] minden cifraságtól mentes, kifejező stílus jellemzi
(1966 A magyar irodalom története)
2b. (pejor)
felesleges pompa, ill. külsőség, formaság
A’ Frantzia Módi, a’ Pompás Tzifraság, […] Bé jött a’ Hazábann minden féle hívság
(1772 Orczy Lőrinc)
katonáskodni nem többé cifraság, hanem élet koczkázás
(1848 Kossuth Hírlapja)
Igazi kálvinista lakás volt. A kálvinisták pedig csak a tisztaságot szeretik, de a cifraságot nem
(1907 Nagy Endre)
A „Millenium” korszaka, tele felvonulásokkal, pompával, cifrasággal
(1956 Irodalmi Újság júl. 14.)
építészeti cifraság
(1997 Lakáskultúra)
3.
különleges, (túl)díszített dolog, tárgy
eme finnyás írók […] idegen cifraságokat vadászván, a nyelvet […] fársángi köntösbe öltöztetik
(1791 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
egymást érik benne [ti. a pesti Váci utcában] a cifraságokkal tömött boltok
(1828 Kazinczy Ferenc)
Stoll a szép ifjú, sok cziffraságot csinált, felséges szürkéjével, ablakunkhoz lovagolt
(1839 Slachta Etelka)
nem szórtál-e el minden jót útközben? s nem cserélted-e be a külvárosban hitvány vásári cifraságért?
(1933 Babits Mihály)
Sz: cifraságos
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások