cifrázat fn 3A

1. ’〈ruhán, tárgyon, épületen stb.:〉 kacskaringós, csavarodó vonal(ak)ból kialakított(, túlzottan, mesterkélten) bonyolult minta, dísz(ítés), ill. apró díszítő, ékesítő (dísz)tárgyak, ékszerek stb. összessége’ ❖ hozzá férkezett Az Aſzſzonyos tzifrázat (1776 Kónyi János ford.–Gellert C2737, 5) | [a karácsonyi kenyér az asztalon] mindenféle czifrázattal van földíszítve (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a [magyar] szűr czifrázata, […] mint Huszka József kimutatta, kétségtelen rokonságban van úgy a régi Szasszanidakori, mint a mai turkesztáni virágdiszítéssel (1900 Nagy Géza CD20) | A medence kerületét kettős sorban könyökönként tíz cifrázat övezte (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2. ’dal, zene, tánc rögtönzésszerű díszítőeleme’ ❖ Manieren, t. tzifrázat, a’ muzsikában, p. o. remegtetöjel ée. (1803 Márton József¹ C5802, 11. hasáb) | [A mazurkát és az oberek nevű lengyel táncot] jellemzi nem csupán a változatos rhythmus, […] hanem sajátszerű czifrázatai és dallam-alakzatai is (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a népdallejegyzésnél Kodály] követte a ritmus és a dallam árnyalatnyi eltéréseit, rögzítette a cifrázatokat (1971 Eősze László CD30).

2a. (pejor is)(feleslegesen) bonyolult, túldíszített, cirádás kifejezés, szöveg, ill. abban haszn. stíluselem’ ❖ azt gondollya, hogy a Jó ízlés a tzifrázatokban áll, holott épen az eggyűgyűség annak leg valóságosabb tzímere (1810 Dessewffy József C2560, 511) | vajjon nagyon megörülne-e „aranyos költője magyarnak” [ti. Arany János] az illy czifrázatnak (1859 Vasárnapi Újság CD56) | csak kivételes művészek képesek rá, hogy elvessék maguktól a cifrázatot, a felesleges ékítményt (1941–1946 Sőtér István 9613006, 101) | népieskedő cifrázatok (1983 e. Béládi Miklós CD53).

Sz: cifrázatos, cifrázatú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cifra; ÉKsz.; SzT.

cifrázat főnév 3A
1.
〈ruhán, tárgyon, épületen stb.:〉 kacskaringós, csavarodó vonal(ak)ból kialakított(, túlzottan, mesterkélten) bonyolult minta, dísz(ítés), ill. apró díszítő, ékesítő (dísz)tárgyak, ékszerek stb. összessége
hozzá férkezett Az Aſzſzonyos tzifrázat
(1776 Kónyi János ford.Gellert)
[a karácsonyi kenyér az asztalon] mindenféle czifrázattal van földíszítve
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a [magyar] szűr czifrázata, […] mint Huszka József kimutatta, kétségtelen rokonságban van úgy a régi Szasszanidakori, mint a mai turkesztáni virágdiszítéssel
(1900 Nagy Géza)
A medence kerületét kettős sorban könyökönként tíz cifrázat övezte
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2.
dal, zene, tánc rögtönzésszerű díszítőeleme
Manieren, t.többes tzifrázat, a’ muzsikában, p. o.példának okáért remegtetöjel ée.és egyéb
(1803 Márton József¹)
[A mazurkát és az oberek nevű lengyel táncot] jellemzi nem csupán a változatos rhythmus, […] hanem sajátszerű czifrázatai és dallam-alakzatai is
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a népdallejegyzésnél Kodály] követte a ritmus és a dallam árnyalatnyi eltéréseit, rögzítette a cifrázatokat
(1971 Eősze László)
2a. (pejor is)
(feleslegesen) bonyolult, túldíszített, cirádás kifejezés, szöveg, ill. abban haszn. stíluselem
azt gondollya, hogy a Jó ízlés a tzifrázatokban áll, holott épen az eggyűgyűség annak leg valóságosabb tzímere
(1810 Dessewffy József)
vajjon nagyon megörülne-e „aranyos költője magyarnak” [ti. Arany János] az illy czifrázatnak
(1859 Vasárnapi Újság)
csak kivételes művészek képesek rá, hogy elvessék maguktól a cifrázatot, a felesleges ékítményt
(1941–1946 Sőtér István)
népieskedő cifrázatok
(1983 e. Béládi Miklós)
Sz: cifrázatos, cifrázatú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cifra; ÉKsz.; SzT.

Beállítások