cimbora fn 6A
1. (pejor is) ’〈kül. férfiak közötti laza(, közvetlen) kapcsolatban:〉 az a személy, aki vmilyen tevékenységben (alkalmilag) partnere, társa a másiknak’ ❖ mi a’ bajod Tzimbora […] E’ roſz kedvre mi júttatott (1788 Ravazdy András 7276002, 255) | cimborák leszünk a szántásban, behordásban és nyomtatásban (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 153) | Régi pohártársai, ifjukori vidám cimborái kikoptak a mulatók sorából, elszéledtek a világban, ki jobbra, ki balra (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 199) | Ki volt Ilonka? Eddig, róla persze nem szóltam. Ő volt legjobb cimborám. A legvadabb fiúknál több a mersze, püföltük egymást hónapok során (1938 e. Dsida Jenő 9114056, 123) | minden tréfában, minden mókában benne van, minden jól áll neki, minden a kezére esik: igazi cimbora, akivel meg lehetne az alvilágot is járni, nem hagyná cserben az embert (1949 Veres Péter 9771022, 36) | A tolvajok egyike kézre került, s hogy ő és cimborái járhattak Pátrágypusztán korábban is, arra az elkövetés módjából és a hátrahagyott nyomokból lehetett következtetni (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’vkivel közvetlen, meghitt, bizalmas viszonyban levő társ, jó barát, kül. férfi’ ❖ atyja testi-lelki czimborám volt (1869 Arany László ford.–Molière C3173, 137) | Akit [Teleky Sándor gróf] szeret, az számíthat reá. S mikor egyszer behódolt Petőfinek, hű híve lett, igaz cimborája, szívbéli barátja (1919 Hatvany Lajos 9229007, 73) | Mi nem búcsúztunk el soha, Két meghitt, régi cimbora, Ki együtt harcolt, álmodott, Kiket, mint minden álmodót, Sokszor fölébresztett az élet, Mikor vetésük semmivé lett (1932 Juhász Gyula¹ 9284722, 105) | mi hárman elválhatatlan cimborák voltunk (1960 Makai Imre ford.–Dosztojevszkij 9418006, 127).
1b. (biz v. gúny) ’〈rendsz. ismeretlen férfi bizalmas(kodó) és lekicsinylő megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ mire tartja [ti. a lovat]? Uram tsak száz arany úgymond. Tzimbora, hogy lehet az? (1814 Fazekas Mihály 8138030, 15) | No tubiczám, ezek hát a bejárók? Ez a sáfrány pofáju czimbora Lakmározott, dőzsölt veled ma (1866 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | – Hej, cimbora, miféle képes lapokat árul itt maga? (1937 Pataki Dezső CD10) | Egy jókedvű cimbora az út szélén állóktól azt kérdezi, hogy miért nem a Parlament előtt tüntetnek (1997 Magyar Hírlap CD09).
1c. (irod) ’olyan dolog v. tárgy, ami elválaszthatatlan kísérője, társa vkinek’ ❖ Vándorlegény a téli ködben, Sok csárda alszik már mögöttem, Egy utonálló majd csak rámtalál, Öreg zsivány, vén cimborám, Halál! (1923 Juhász Gyula¹ 9284538, 293) | [a férfi] leakasztotta a szegről régi cimboráját, a kürtöt (1931 Szabó Pál² CD10) | A hegedű nemcsak szórakozása volt az én apámnak, kenyérkereső cimborája is volt néki az ő hegedűje (1933 Szép Ernő CD10) | üres a tér üres egyetlen cimbora a délibáb (1992 Rába György 2016001, 315).
2. (birtokszóként) (pejor is) ’vkinek v. vminek a híve, támogatója, ill. szövetségese’ ❖ Nincs itt egyetlen had ’s veszedelmes ércz, Mellyért halandók véreket ontanák; Nincs itt gonoszság’ czimborája, Sem nyomorúlt fene nagyravágyás (1799 k. Berzsenyi Dániel 8054017, 27) | czimborái lettünk Angliának Brasilia és Cuba elleni terveiben (1842 Pesti Hírlap CD61) | Ferdinánd februárius 5-én díjt tett a menekült fejére, mert máris a töröknek czimboráját látta benne (1861 Szalay László 8419010, 190) | Mindenki elveszett, istentelen, veszedelmes embernek tartja. Ő nem bánja ezt. Hirdeti, hogy igenis: ő az ördög cimborája. Ő: szerződött az ördöggel (1906 Ady Endre CD0801) | A fatalizmus a háború legjobb cimborája (1939 Cs. Szabó László CD10) | Vorosilov, aki Molotov és Sztálin egyik legrégibb cimborája volt, 1944 után a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Biztosság elnökeként tevékenykedett (1996 Magyarics Tamás ford. CD17).
3. (rég) ’vmely közös cél érdekében létrejövő (titkos) viszony, szövetség, ill. az abban részt vevők közössége; cimboraság’ ❖ A’ mi kevélységünk, merészségünkkel tzimborát kötött (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 89) | ő is a’ Czimborának tagja, annak a’ czimborának, melly nevet engem az én ifjú (az az silány) követőimmel (1817 Kazinczy Ferenc C4940, 254) | [mi, írók] egyedül a’ nagy Egésznek köz javára ’s díszére nézvén, és, semmiféle különös tzélú felekezethez vagy oskolai tzimborához nem tartozván, eggyes, magános erőnk’ tsekélységéhez képest, tovább-is használhatni kívánunk (1821 Batsányi János 7023021, 234) | illy pokol-Fajzotta czimborába lépjen, az Bocsáthatatlan (1834 Árvay Gergely ford.–Voltaire C0443, 39).
3a. (-ba(n) raggal, hsz-szerűen) (nyj) ’vmely tevékenység, kül. (mezőgazdasági) munka közös elvégzésére összeállt kisebb, alkalmi társulás, kaláka; cimboraság’ ❖ tzimborába meg-vették [a földet] (1782 Magyar Hírmondó C0270, 761) | egygymás lovánn tzimborában dolgoznak (1905 Magyar Nyelv C0357, 378) | [Hajóvontatásnál] rendszerint 2, 3 vagy 5 kocsis állt cimborába a hajó nagysága szerinti lószámmal (1979 NéprajziLex. CD47) | A közeli kertek és szántóföldek tulajdonosai szomszédokként a határbeli munkákban szükség esetén kisegítették egymást, pl. az egész ekefogattal nem rendelkező gazdák összefogva, cimborában szántottak (2000 Magyar néprajz CD47).
Ö: ivó~.
ÖU: kártya~, katona~, vadász~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cimbora¹