cimboraság fn 3A8 

1. (átv is) ’vkinek egy v. több másik személyhez való közvetlen, pajtáskodó(, baráti) viszonyulása, ill. két v. több személy között kialakult ilyenfajta kapcsolat, viszony’ ❖ a’ léleknek czimborasága (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Molière C0444, 48) | a müvészekkeli czimboraságát ösmerjük (1847 Kemény Zsigmond C2597, 45) | Szigligeti és társai mintegy kétfelé nézve, nem szakadtak el az akadémikus felfogástól, de cimboraságban maradtak koruk ízlésével is (1896 PallasLex. CD02) | Mostanában nagy a cimboraság Kovács, Bándi meg a plébános között (1949 Kovács György C3634, 248) | cimboraságban vele nem voltam, sem ezt megelőzően, sem ezután vele nem találkoztam. Szemben a tegnap megfogalmazott állításával, hogy közeli kapcsolatban voltam vele (1996 Országgyűlési Napló CD62).

2. (kissé rég) ’〈megszólításként is:〉 közvetlen(, baráti) viszonyban levő személyekből, cimborákból álló, főként mulatozás, szórakozás céljából (alkalmilag) összeálló csoport, társaság’ ❖ részeges tzimboraság (1818 Lexicon trilingve C3044, 712. hasáb) | Föl, cimboraság, vigalomra, S pogány legyen a vigalom: A bút kiürült poharakkal Kegyetlenül üssük agyon (1845 Petőfi Sándor C3501, 273) | Többen mentek be a kapun: fiuk, leányok, Kocsis testvéreinek egész czimborasága (1907 Ambrus Zoltán C0597, 310) | [Zsibait] éjszakának idején többé sohase látták, kocsmába nem tette a lábát, a víg cimboraságot messze elkerülte (1930 Krúdy Gyula CD54).

2a. (nyj) ’hasonló korú leányoknak v. legényeknek vmilyen társas foglalatosság, együttes tevékenység végzése céljából létrejött kisebb csoportja, közössége’ ❖ Lány a lánnyal már kiskorától fogva barátkozott, játszadozott libaőrzés közben s az iskolában. Mikor aztán nagylánysorba került, a pajtáskodás cimborasággá alakult: öten-hatan, néha kilencen is együtt egy „lánybandát”, „lánycsatát” alkottak. (1965 Ruitz Izabella C7086, 577) | az együttjáró legénytársaságon belül is voltak ellentétek, rang- és korkülönbség alapján. Ugyanis a bandán belüli baráti társaságot úgy nevezték, hogy egy cimboraságba járók (1967 Ethnographia C7101, 594) | Az iskolát elhagyó vagy bérmált, konfirmált leányok koruk és szorosabban vett lakhelyük szerint kisebb csoportokba: lánybandába, lánycsapatba, cimboraságba, pajtásságba tömörültek (1980 NéprajziLex. CD47).

3. (kissé rég, pejor) ’bűntettek elkövetői, etikailag elítélendő cselekedetek végrehajtói között fennálló cinkos viszony, ill. az abban részt vevők csoportja’ ❖ a’ Klúbisták igen neki hevlvén, mód nélkl nagyították a’ Haza’ veſzedelmeit; ’s nyilván állították, hogy eggy réſze az Amsterdámi Tanátsnak, tzimboraságban vagyon az Arausiói Ház’ ki-kltözött Követivel (1795 Magyar Hírmondó 7444130, 713) | titkos czimboraság űzi kitanult gonosz tetteit városunkban (1841 Ormós Zsigmond 8341002, 196) | hazaárulók, kik czimboraságban vannak az ellenséggel (1896 Gracza György CD45) | védelmezi őket […]. Mi van emögött? Érdek? Cimboraság? Magát is részeltetik a kihágásaik hasznából? (1963 Urbán Ernő C4480, 6) | Sok helyütt elterjedt hit szerint a lidérc vagy gazdája az ördöggel áll cimboraságban, ill. gazdája a lidérc birtokába jutva eladja lelkét az ördögnek (1980 NéprajziLex. CD47).

4. (rég) ’vmely közös cél érdekében létrejövő (titkos) viszony, szövetség, ill. az abban részt vevők közössége’ ❖ társaság, tzimboraság, die Gesellschaft (1818 Lexicon trilingve C3044, 1785. hasáb) | a’ keletindiai czimboraság […] szünjék meg kereskedő társaság lenni (1833 Jelenkor C0226, 468) | a legitimista cimboraságot a’ fegyveres erő üzte szét (1833 Jelenkor C0226, 510) | Jellasich szoros czimboraságban van az osztrák ministeriummal (1848 Március Tizenötödike C3027, 670).

4a. (nyj) ’mezőgazdasági dolgozókból álló, vmely közös munka elvégzésére (önkéntesen) létrejövő, kisebb, alkalmi társulás, kaláka’ ❖ cimboraság: […] 2. a munkatársulás egyik speciális, kihalt, de szükségből mindig újratámadó formája. A szántásnál az elegendő igaerővel nem rendelkező jobbágyok állataikat összefogták egy eke elé, s így segítették ki egymást (1977 NéprajziLex. CD47) | a szegényebb jobbágyok munkával, ekével, vetőmaggal, igaerővel alkalmilag kisegítették egymást, mert pl. az ekével való szántáshoz négy-hat marhára is szükség volt. Cimboraságnak, Erdélyben segiccségnek nevezték a kisegítésnek ezt a fajtáját (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153008, 623) | A leglényegesebb termelői tevékenységre – szántásra, aratásra, nyomtatásra, cséplésre, kukoricafosztásra, szénagyűjtésre – fogtak össze a gazdaságok, munkaerejük megsokszorozására és a sürgető munkák meggyorsítására cimboraságban, kalákában, kölcsönös segítséggel végezve a munkát (2000 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cimbora; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.