címer¹ fn 4B14 cimmer (rég)
1. (tulajdonnévi előtaggal is) ’vmely közösség megkülönböztetésére haszn., meghatározott szabályok szerint alkotott, rendsz. pajzs alakú, színes, alakos ábra, jelvény, ill. ilyen (örökölhető) jelvény mint vmilyen előjognak, rangnak, címnek a jelképe’ ❖ Tzímer’ ’s Diplomával ditseked Község (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 41) | [Fra Diavolo olasz bandavezér] a Sz. Januariusi vitézi Rendjének tzímerével […] megajándékoztatott (1806 Kazinczy Ferenc levelezése C2557, 613) | [A Nugent család] czímere a paizs hermelines udvarában két vörös rézsútos csíkolat (1861 Nagy Iván CD31) | A tapolyai sirbolt ajtaja felett már régebben megfordították a czimert, mert férfiágon kihalt a család (1899 Vay Sarolta C4394, 19) | nemzetiszínű zászló […], amelyből kihasították a szovjetforma címert (1977 Méray Tibor 9434002, 161) | Iskolánk új címerének (1978 Sándor György 1138003, 150) | a lovagi tornán címert szerző Stilfridről (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | [A magyar államcímer története című könyvben szerepel] a többször is hivatalos „Kossuth-címer”, a nemzeti hagyományoktól és jelképektől teljesen idegen Rákosi- és Kádár-féle szocialista címer, végül az 1990-től hivatalos koronás kiscímer (2000 Új Könyvek CD29).
1a. ’ilyen jelvényen stilizálva ábrázolt állat, növény, tárgy stb.’ ❖ Frantzia Orſzágnak három Liliomok, Hollandiának egy tsomó Veſzſzö a’ Tzimerek (1785 Göböl Gáspár 7121007, 33) | [Hunyadi János] birtokába lépvén Hollós nevű helységnek, hollót veve czímerűl (1817 Kriebel János C2568, 346) | [a Nagy-Kőrösi krónika szerint Árpád a városnak] örök emlékezetűl czimert adott, egy kőrösfának formáját, mellyet mind e mainapiglan tart (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ujján a gyürű: címerem – csillag felett a griffmadár – száll-száll a Márvány-tengeren (1918 Térey-Kuthy Sándor CD10) | [Putyin orosz elnök javaslatai] értelmében a szovjet himnusz zenéje mellett […] a kétfejű cári sas lett a címer, s a fehér-kék-piros trikolór az állami zászló (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. ’vmely mesterséget, foglalkozást jelképező, ill. vmely üzlet tevékenységéhez, tulajdonságához, nevéhez kapcsolódó tárgyat, személyt stb. ábrázoló cégér v. cégtábla’ ❖ Meſter emberek lakását jelent [függő] tzímerek helyett íráſok függeſztethetnek-ki a kapuk vagy ajtók fölibe (1783 Magyar Hírmondó 7444036, 165) | Hogy őtet a szerencse szépen megáldotta, Ő azt saját eszének tulajdonította, Azért ez irást tevé bóltja címerének: Semmi sem hág elébe a férjfi eszének (1827–1828 Fazekas Mihály CD01) | elindult a London Bridge irányába. A kis kocsmát nemsokára megismerte a címeréről (1934 Szerb Antal CD10) | A Tesco pályázatot írt ki karácsony előtt megnyíló két legnagyobb áruháza címerének megtervezésére (2000 Médiafigyelő CD2603).
3. (átv is) ’kül. vmely elvont fogalmat megtestesítő, jelképező, arra utaló dolog v. élőlény, ill. azt ábrázoló kép’ ❖ Az igaz Nemeſfégnek tzimere, a’ lélekben tartózkodik (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 49) | [a felvilágosodás] még eddig ſemmi egyéb közönséges és esmértet tzimmerrel nem bír, ki-vévén a’ fel-kel Napnak képével (1796 Sándor István 7287071, 65) | Pylades A’ hűség örök czímere lenne nekünk (1823 Homonnay Imre C2098, 28) | E’ koporsó […] a’ mulandóságnak czímere (1838 Vörösmarty Mihály 8524407, 292) | A régi Hortobágy címere a leperzselt füvet, a csonttá keményedett szikes földet majszoló éhes, szegény barom (1955 Antalffy Gyula 1004011, 116) | Pillantás a nappaliból az ebédlőbe, a vendéglátók [ti. az író és az énekesnő] „mesterségének címerével”: kottaállvánnyal és ősöreg írógéppel (1999 Lakáskultúra CD39).
4. (rendsz. birtokszóként) (rég) ’(megkülönböztető) sajátosság, jellegzetesség, (ismertető)jegy, ill. arra utaló megnevezés’ ❖ Igy rázhattyák-le magokról a’ Tunyaságnak […] gyülölséges Characterét vagy Tzimerét (1773 Szilágyi Sámuel² C4022, [a8v]) | [az éberség és éleseszűség] kivált eggy jó hadi Vezérnek, meg-kivántató tzimere (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419005, 21) | fő-fájásnak meg-esmértető tzimerei, és jelei (1791 Csapó József C1251, 27) | épen az eggyűgyűség annak [ti. a jó ízlésnek] leg valóságosabb tzímere (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 511) | nagyon sok gazda áldotta [= szidta] már össze-vissza azt az embert, a ki a takarék-tűzhelyet kitalálta; mert ugy tapasztalja, hogy azt a takarék czímert csak bitorolja a drága tűzhely (1857 Vasárnapi Újság CD56).
5. (rég, ritk) ’erkölcsileg elmarasztaló vélemény, ítélet, bélyeg’ ❖ [az] undok semmirevalóság czimerivel bélyegeznek (1835 Széchenyi István CD1501) | rájuk sütendi a hazaárulás, a lélekeladás legundokabb bélyegét, melly czímernek aztán vakon hitelt szokott adni [a sokaság] (1847 Széchenyi István CD1501) | asse bánom, ha bottal püföl, meg ha ódalruddal, meg ha becsukatnak, meg ha rám teszik a czímert se bánom (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 49).
6. (kissé rég) ’vmit ékesebbé, szebbé v. értékesebbé tevő, ill. vminek a díszéül v. büszkeségéül szolgáló dolog v. személy’ ❖ te tzimere a’ moſtani világ’ ékeſségének! (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 10) | [Buda vára] kutfeje minden szép tudományoknak, Melly első cimere hires országoknak (1778 Ányos Pál CD01) | egyik Czimerét a Magyar Literátoroknak (1829 Vörösmarty-emlékkönyv C5311, 322) | A’ jól sült kenyér a’ háznak czímere, és a’ gazdaszszonynak legszebb dícsérete (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 14) | én vagyok az iskola czímere s a Nikkel a sereghajtó (1895 Jókai Mór C2329, 79) | A halálfejes lepke […] címerként világos, halálfejhez hasonló rajzot visel sötétszínű torán (1933 Az állatok világa ford. CD46).
6a. (nyj) ’〈szalmatetőn, ill. kazalon:〉 szalmából csavart, karóra illesztett dísz; bokréta’ ❖ címer […] a tetőél két végébe dugott, szalmával szépen körülfont cövek (1895 Melich János C5958, 104) | A ház elülső csúcsára gyakran vizes szalmából csavart dísz került, melyet címernek, címörnek neveztek (1997 Magyar néprajz CD47) | Körülbelül 1 méter hosszú karóra csavart szalmakötélből formálták […] a bukréta, címer (Kiskunság) elnevezésű kazaldíszt (1999 Magyar néprajz CD47).
7. ’〈vmely pázsitfű, kül. gabonanövény bugavirágzatának a megnevezéseként〉’ ❖ [a rizsnek] egy fás széllyelálló czimere vagy bokrétája van (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 78) | A nádas meghajlott a fejem fölött s ladikomba hullatta pelyhes czimerét (1899 Terescsényi Gyula C4117, 51) | cimër kukorica hím virágzata, nád üstöke (1906 Horváth Endre C6345, 73) | A nádnak cimbëre van, nëm bozogánya (1941–1942 Magyarságtudományi Intézet évkönyve C6826, 126) | a kukorica kihánnya a cimrit (hozza a cimrit, kihozta a cimrit) (1942 Vajkai Aurél C6723, 111) | A versszervező erő e műveiben [ti. Kiss Dénes verseiben] az azonos hangzókkal való kiszámított bánás [...]: „Cirok címerén verebek trécselnek, csiribiri csiribiri csetepaté lesz itt” (1995 Új Könyvek CD29).
8. (Növ) ’〈fenyőtobozon:〉 a tobozpikkely felső részének pajzs alakú megvastagodása’ ❖ címer (növ.), a fenyők tobozán (apophysis) a tobozpikkelyek felső végének megvastagodása s rombalaku csinos alakja (1893 PallasLex. CD02) | Pinia, mandulafenyő […]. Toboza 8–15 cm. hosszú, tojásdad v. majdnem gömbös, a tobozpikkelyek éretten széthullanak, alsó lapjukon vöröslők, kb. 2 cm. szélesek. A címer barnavörös, középen bemélyedt köldökkel (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 185).
9. (rég) ’szarvasbika, es. őzbak agancsa’ ❖ bokrozva Ki-ntt feje’ tzímere [a szarvasnak] (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 385) | Mélyen alattam csörtetett Az őzszarvas, mint gallyas cser, Fején a százbogu czimer (1847 Pesti Divatlap C5840, 582) | [A szarvas] hatalmas czimerét hátára vetve [rohan] (1868 e. Vas Gereben C4381, 482).
Ö: állam~, kakas~.
Fr: akasztófa.
ÖU: arany~, bolt~, céh~, kocsma~, kő~, közép~, megye~, nád~, ország~, sas~, szabó~, város~.
ÖE: ~adomány, ~alak, ~bővítés, ~fa, ~festő, ~használat, ~hordozó, ~magyarázat, ~metsző, ~növény, ~pecsét, ~szerző, ~tábla, ~terem, ~tudós.
Sz: címerlet, címernök, címertelen.
Vö. CzF.; ÉrtSz. címer¹; TESz. címer¹; ÉKsz. címer¹; SzT. címer¹; ÚMTsz. címer¹