cimet fn 3B1cimmet

1. (rég, Növ) ’az ún. valódi fahéj fajba (Cinnamomum verum), ill. ún. kínai fahéj fajba (Cinnamomum aromaticum) tartozó, fényes, jellegzetesen erezett és aromás levelű, bugavirágzatú, bogyószerű termésű örökzöld trópusi fa, amelynek sárgásbarna kérge lehántva és a napon megszárítva csővé csavarodik; fahéj’ ❖ a’ Filippi ſzigetekben a’ ſzegény ember-is viaſz-gyertyát éget, ſelyem ruhát viſel, portzellán edénybl eſzik. Fa-héj (tzimet) elég terem nálunk, de több Tzeilánban (1801 Molnár János C0304, 80) | A legerősebb füszernövények a forró tartományokban teremnek. Ilyen a bors, a szerecsen v. muskataldió és muskatalvirág, a csillagos ánizs, a galangagyökér, a vanilia, citrom, a cimmet (1894 PallasLex. CD02) | Liu-csou kerülete gazdag arany-, ezüst- és vasércekben. Fontos terméke a kámfor s a Cinnamomum aromaticum (cimmet) termése és olaja (1915 RévaiNagyLex. C5708, 326).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég, Növ) ’〈az ilyen trópusi fák fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Cinnamomum-Cimmét (1793 Főldi János C1760, 39) | Kasszia-cimet, cimet-kasszia v. khinai cimet (növ.), a Cinnamomum aromaticum Nees […], Khinában és Kokinkhinában vadon termő, örökzöld babérféle fa (1895 PallasLex. CD02).

2. (/nyj) ’fahéj mint fűszer’ ❖ mézeskása „czimet”-vel (1845 Életképek C0102, 182) | [az ún. valódi fahéjfa] szürkés bőrétől meg a zöld, szagtalan és ízetlen kérgétől levakart belső kérge az igazi finom cimet v. fahéj (1893 PallasLex. CD02) | Almáva, turóva, van tőtve az rétes, Maruzsáva [= mazsolával] szinte, attó olyan éldes. Cimetve, cukorva is meg van ijesztve (1916 e. A magyar nép művészete CD07) | cimet cimöt (-öt) fn. ’fahéj’ (1957 Szegedi szótár C6400, 217).

ÖE: ~szín, ~színű.

Sz: cimetes.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

cimet főnév 3B1
cimmet 3B1
1. (rég, Növ)
az ún. valódi fahéj fajba (Cinnamomum verum), ill. ún. kínai fahéj fajba (Cinnamomum aromaticum) tartozó, fényes, jellegzetesen erezett és aromás levelű, bugavirágzatú, bogyószerű termésű örökzöld trópusi fa, amelynek sárgásbarna kérge lehántva és a napon megszárítva csővé csavarodik; fahéj
a’ Filippi ſzigetekben a’ ſzegény ember-is viaſz-gyertyát éget, ſelyem ruhát viſel, portzellán edénybl eſzik. Fa-héj (tzimet) elég terem nálunk, de több Tzeilánban
(1801 Molnár János)
A legerősebb füszernövények a forró tartományokban teremnek. Ilyen a bors, a szerecsen v.vagy muskataldió és muskatalvirág, a csillagos ánizs, a galangagyökér, a vanilia, citrom, a cimmet
(1894 PallasLex.)
Liu-csou kerülete gazdag arany-, ezüst- és vasércekben. Fontos terméke a kámfor s a Cinnamomum aromaticum (cimmet) termése és olaja
(1915 RévaiNagyLex.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég, Növ)
〈az ilyen trópusi fák fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Cinnamomum-Cimmét
(1793 Főldi János)
Kasszia-cimet, cimet-kasszia v.vagy khinai cimet (növ.növény), a Cinnamomum aromaticum Nees […], Khinában és Kokinkhinában vadon termő, örökzöld babérféle fa
(1895 PallasLex.)
2. (/nyj)
fahéj mint fűszer
mézeskása „czimet”-vel
(1845 Életképek)
[az ún. valódi fahéjfa] szürkés bőrétől meg a zöld, szagtalan és ízetlen kérgétől levakart belső kérge az igazi finom cimet v.vagy fahéj
(1893 PallasLex.)
Almáva, turóva, van tőtve az rétes, Maruzsáva [= mazsolával] szinte, attó olyan éldes. Cimetve, cukorva is meg van ijesztve
(1916 e. A magyar nép művészete)
cimet cimöt (-öt) fn.főnév ’fahéj’
(1957 Szegedi szótár)
ÖE: cimetszín, cimetszínű
Sz: cimetes
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások