címezés (4B) l. címzés

címzés fn 4B  címezés (kissé rég)

1. ’a címez igével kifejezett cselekvés’ ❖ Nem is gondol a RR azon állitásának erőt tulajdoníthatni, hogy az eddigi czimzések hirök s tudtok nélkül történtenek (1835 Kossuth Lajos CD32).

2. ’〈levélen v. más küldeményen:〉 az a felirat v. pusztán a név, amely megnevezi az(oka)t a személy(eke)t, aki(k)nek a levelet v. küldeményt kézbesíteni kell, ill. 〈kül. postai kézbesítésnél:〉 ilyen személy(ek) v. intézmény, cég stb. neve a tartózkodási v. működési hely adataival együtt; cím’ ❖ a czimzést illetőleg, kivánatát teljesiteni fogjuk (1857 Győri Közlöny 8627002, 16) | címezésül pedig a cég nevét az „Úr” vagy „Urak” hozzátoldásával használják, de kiirják még a címzett lakóhelyét is (1895 PallasLex. CD02) | ([Húber] kiveszi a fiókból a csomagot, kijavítja a cimzést.) Mihály: Oszt’, hová vigyem? Húber: Rá van írva (1914 Füst Milán 9161041, 42) | [Bloom] megfordította a lapot, hogy megvizsgálja a részben elhomályosodott címzést és bélyeget (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 695) | a nem egészen épelméjű Queensberry őrgróf zaklatni kezdte Wilde-ot, s […] az író klubjába „a szodomita Oscar Wilde köcsögnek” (szabad fordításban) címzéssel küldött levelet (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈vmely irat, írásmű élén:〉 az irattal, szöveggel kapcsolatban illetékes személy(eke)t megjelölő v. az annak kezelésére vonatk. adat(ok összessége)’ ❖ [Horváth István] a dissertatióknál a teljes czím mellett leírta az ajánlásnál előforduló hosszú czímezést, hogy az ajánlottat mint maecenást idézve erre hivatkozhassék (1877 Szinnyei József CD40) | A harmadik kiáltvány provokációs koholmány […]. A címzése a következő: „Bizalmas.” Az „Izraeli Világszövetség” részlegei elnökeinek – s benne az „elnököket” arra hívják föl, tartsanak be minden „elővigyázatossági rendszabályt” (1989 Könczöl Csaba ford.–Gorkij 2039025, 81) | [Böhm Vilmos levelezésében] Diner-Dénesnél a címzés „Kedves Józsi bácsi” […], míg Garami Ernő megszólítása részéről a „Kedves Garami elvtárs” (1998 Jemnitz János CD58).

3. ’〈Megnevezés, megjelölés.〉’

3a. ’vmely hivatali rangra, nemesi címre stb. utaló megnevezés’ ❖ [1789-ben Franciaországban] a Királynét a’ Nép nem nevezé immár egy Felséget illet Tzimezéſsel, hanem Madámnak, az az Aſzſzonyság’ meg-nevezésével (1793 Gubernáth Antal ford. 7124001, 12) | a’ Kitett Plébános legkissebb Tisztségben lévő Tsanádi Embernek neve elébe Perill(ustris) D(omi)nus [= nagytekintélyű úr], tzimezést – titulust tett (1807 Perecsényi Nagy László C4940, 131) | Az anyjához száll a hadnagy úr? Milyen kérdés? […] Azonban hizelgett neki a czímzés. Mert nem hadnagyi köntös volt rajta (1897 Petelei István C3491, 179) | A kultuszminiszter, akinek a sportminiszter címzés hízeleg, a kor szimboluma (1931 Németh László² 9485027, 57) | Az „igazi” [ti. az ország főméltóságait betöltő] bárók nagyságos címzésre tarthattak igényt (1994 Kubinyi András CD58).

3b. ’vmely tulajdonságra v. a beszélőhöz fűződő viszonyra utaló megszólítás, megnevezés’ ❖ [nekünk falusiaknak] az ön czimezés nem illik szánkba [az úri személyek irányában] (1858 Táncsics Mihály 8463001, 8) | Fertőy látszott észrevenni az öreg asszonyság arcán, hogy annak kissé szokatlanul hangzik az ő szájából az „asszonynéném” címzés (1862–1863 Jókai Mór 8209009, 326) | Szohner Olga, bizalmas ismerősei címezése szerint: „Szohnerke” (1902 Ady Endre CD0801) | ha valakit 95 éves korában ilyen kérdések [ti. a többféleképpen megoldható felsőbb matematikai feladatok] foglalkoztatnak, azt méltán megilleti az ifjúság barátja megtisztelő címzés (1995 Természet Világa CD50).

4. (ritk) ’szöveg, irat címe, ill. vmin címként álló felirat’ ❖ egy futó pillantást vetettem [az iratcsomón] a címzésre: a „Teszéry-árvák ügye” (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | [a kötetben közlik] a sorszámozott vallomások szlovák nyelvű regesztáit, rövid kivonatait. […] A szóban forgó települések szlovák nevei az eredeti forrás és a regeszta címzésében szerepelnek (1996 Új Könyvek CD29).

5. ’〈Számítógépes tárolóhely, internetes eszköz stb. elérésében szükséges megnevezés.〉’

5a. (Inf) ’vmely számítógépes lokális tárolóhelynek v. perifériának elérési szándékú azonosítása, megnevezése’ ❖ a PDP–11 felépítési rendszer 32 bites virtuális címzéssel való kiterjesztése (1989 Tények könyve CD37) | eszközök és utilityk [= segédprogramok] címzése (1997 Byte Magazin ford. CD38) | Ha a BIOS címzésével IDE merevlemezt kezelünk, akkor a legkisebb közös többszörös elve alapján nem kevesebb mint 504 MB méretű [partíciómérethez jutunk] (2000 Byte Magazin CD38).

5b. (Inf) ’hálózati eszköznek az ún. internetprotokoll szerinti elérési szándékú azonosítása, megnevezése’ ❖ Az Internet nem más, mint azonos technikai elveken működő független számítógép-hálózatok „metahálózata”, melynek központi adminisztrációja […] biztosítja az egyértelmű elektronikus címzéseket (1995 Figyelő CD2601) | a közcélú távközlő hálózatok nemzeti számozásának és címzésének kialakítása […] állami feladat (1997 Országgyűlési Napló CD62) | A Web szabványosított módot kínál az egyetemes IP alapú hálózati címzésre és az egyes dokumentumok URL-ek segítségével történő azonosítására is (1998 Byte Magazin ford. CD38).

6. (ritk, nyj) ’parasztház oromfalának párkányzata’ ❖ A ház új építés. […] a lézső (tűzfal a ház ormán) már nincs rekettyeveszszőből fonva, csak egy sor tégla, egy sor vályog; a koszorúgerenda alatt – a ház két oldalán – téglából rakva a címzés is (1911 Malonyay Dezső CD07) | cimzés fn. ’(a háztető alatti) párkány’. A sindő alatt ami van, az a cimzés (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 46).

ÖU: felül~, levél~, után~.

Sz: címzésű.

Vö. CzF. czimėzés; ÉrtSz. címezés, ~; TESz. cím; ÉKsz.; ÚMTsz.