akol fn 7A5
1. (/nyj) ’nagyobb háziállatok, kül. juhok védelmére, összetartására deszkából, szálfából, sövényből, ritk. kőből készített kerítésféle a legelőn v. a lakóház közelében, ill. az ezzel körülzárt(, részben fedett), rendsz. négyszög alaprajzú terület’ ❖ vídúlva tekintném, A’ mikor a’ síkról térne akolba juhom (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 11) | Az én Udvari Telekemnek eggy része akol; istállomba teheneket tartok, hogy téjjel éljek (1791 Szentjóbi Szabó László C3958, 177) | Az aklából ki-ereſztett Andalúsiai Vad bika, nekik ſzökik a’ Lovasoknak, kik, a’ mint lehet döfölik ugyan lándsájaikkal (1795 Magyar Hírmondó 7444131, 852) | egy pazaron tág pástos udvar, üres aklokkal, ’s átlátszó pajtákkal szegélyezve (1842 e. Szentiváni Mihály 8442001, 2) | Legtöbb juhásznak a felesége vagy a gyermeke hordja ki a főtt ételt, de ha az akol nagyon messzire van, a pásztor napokszám csak a tarisznyából él (1911 Malonyay Dezső 8292021, 60) | A csűrhés malacot és a hizót otthon akolba zárták. A malacól csak későbbi építmény […]. Az akol erős akácfából volt. Kb. 120-130 cm. magas kerítés ez (1940 Debreceni Szemle 2202001, 150) | a gang kongó kövén bekopogtunk, az udvart is fölmérjem; partján az ólakat; az akolban az üzekvő csikókat (1947 Németh László² 9485004, 124) | Ridegakó [Gyönk határában]. Egy akol van itt, amely tavasztól őszig a rideg marhák szálláshelye (2000 Szilágyi Mihály CD36).
1a. (Mezőg) ’juhok számára készített, egyetlen tágas helyiségből álló istállószerű építmény’ ❖ Egy kis hideg miatt akolyba ne hajtſad Öſzſzel Juhaidat; hanem mezön tartſad (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 52) | Az aklokot, mellyben télen által a juhok állanak, száraz szalma alommal mindég szárazon kell tartani (1835 Némethy József 8333013, 133) | Birkaistálló v. akol. […] Választófalak belül nem szükségesek, hanem minél nagyobb szabad tér, melyben az állatok szabadon mozoghatnak (1895 PallasLex. CD02) | Lassan a juhai is megsokasodtak, hogy kicsi lett nekik az akol. Új akolt építtetett s az akol mellé új csűrt (1939 Asztalos István 9012001, 39) | Jelenleg a korábbi juhállomány fele található az aklokban, közel 990 ezer anyajuhot gondoznak a juhászok (1999 Magyar Hírlap CD09).
2. (nyj) ’a vízfenékre leszúrt faágakból készített halcsapda’ ❖ Vágjatok faágat, szúrjátok le sűrűn a víz fenekére, készítsetek belőle aklot, hagyjatok nyílást azon az oldalon, a merre a víz kifolyik belőle, majd tele megy az hallal, aztán megfoghatjátok (1900 Eötvös Károly C1613, 81).
3. (kissé rég, Vall) ’〈a kereszténységben:〉 az egyházhoz, ill. annak vmelyik felekezetéhez tartozók közössége’ ❖ f-pásztorának, kinek Megyéjéhez, és aklához tartozott (1772 Tapolcsányi Gergely C4091, 60) | Együtt kezdének a’ Zſidók, és pogányok Kriſtus’ aklába térni (1782 Molnár János 7232031, 119) | más Pogányokat-is a’ szent kereszt víz által az Isten aklába hoztak (1801 e. Gvadányi József ford.–Millot C1934) | a hány vallásfelekezet van közöttük, annyiféle pap osztja a maga aklához tartozóknak a lelki malasztot (1881 Jókai Mór C2302, 127) | Kövessünk el mindent, hogy […] a vakoskodókat felvilágosítsuk, a megtévedteket Krisztus aklába visszavezessük (1940 Bangha Béla 9024001, 5).
3a. (sajtó, pejor is) ’(kényszerűségből) azonos eszmerendszerhez, párthoz, szervezethez tartozók közössége’ ❖ az egykori szovjet provinciák, Moldáviától a balti államokig, látván, hogy az Orosz Föderáció visszanyerte nagyhatalmi státusát – maguk kéredzkednek vissza az akolba (1994 Magyar Hírlap CD09) | [Magyarországnak a] szomszédságpolitikáját is, ha ilyesmiről a szovjet akolban lehetett egyáltalán beszélni, ez [ti. a Szovjetuniótól való függés] határozta meg (1996 Magyar Hírlap CD09) | Ami most országosan még elképzelhetetlen, az Debrecenben hamarosan valóság lehet: szadesz, fidesz, kisgazda, fórumos, kereszténydemokrata egy akolban (1997 Magyar Hírlap CD09).
Ö: birka~.
ÖU: bárány~, juh~, ló~.
ÖE: ~ajtó.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz. akol¹; SzT.; ÚMTsz.