cirok fn 7A19 

1. (Növ is) ’trópusi és szubtrópusi vidékeken honos, ált. egy-két méter magas, tömött szárú, bugavirágzatú, melegigényes, egyéves v. évelő pázsitfű, amelyet takarmány- v. gabonanövényként világszerte termesztenek, kül. az ún. termesztett cirok fajba (Sorghum bicolor) v. az ún. cukorcirok fajba (Sorghum saccharatum), ill. leggyakrabban az utóbbinak a seprűcirok elnevezésű fajtakörébe (Sorghum saccharatum convar. technicum) tartozó ipari és takarmánynövény’ ❖ Az Öſzi Földön értik azt, a’ mellyet Öſzſzel […] Búzával, Alakorral, Czirokkal, vagy más egyébbel bé-vetettek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 38) | Durra. A ciroknak (Andropogon Sorghum Brot.) egy fajtája, melyet egyenesen álló, tömött bugája jellemez (1893 PallasLex. CD02) | földecske, amely kukoriczácskát és buzácskát terem, valamint a czirokot is, amely seprőnek igen alkalmatos (1898 Tömörkény István 8493018, 189) | a bánkúti búza, árpa, kukorica, cirok, napraforgó, lucerna, muhar […] nemesítése mind Szegedre került (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen pázsitfüvek fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Tzirok. (Holcus Polyg. [= Polygamia] Linn.) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 101) | guineai cirok S. [= Sorghum] guineense (1998 Növényneveink C6120, 62).

1b. ’ilyen takarmánynövényeknek, kül. a seprűciroknövényeknek egy területre vetett, egy területen növő összessége’ ❖ Többnyire hüvelyes vetemények foglalják el a’ táblák hasábjait; néhol kukoricza, czirok, burgonya, bécsi tök, a’ partos oldalon sárga- ’s görögdinnye, egy széles lapályon pedig roppant fejekbe borult káposzta, ’s marharépa-ültetvény (1846 Kuthy Lajos C2857, 328) | a zöldellő cirok árnyékában édesen szunnyadozott (1896 Papp Dániel 8354005, 187) | A kert jó kétharmadát beszántották, vágatlan áll rajta a tavalyi cirok (1991 Rentz Mátyás 2038028, 84).

2. ’Az ilyen takarmánynövények vmelyikének, kül. a seprűciroknak vmely része.’

2a. (ritk) ’az ilyen takarmánynövény takarmányként, ill. söripari alapanyagként haszn. magja’ ❖ Szereti Majorság a’ Török-búzát-is, A’ köleſt, tzirokot, a’ tiſzta árpát-is, Tſak bövetskén adattasd (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225013, 68) | az ország lakosainak egy tetemes része nem is ismeri a kenyeret (pedig téjjel és mézzel folyó kánaánnak neveztetik e haza), hanem burgonyával és máléval él, sőt szirok[!], hajdina, kukoriczacsutka vegyületéből készült abrakkal tengeti nyomorult létét (1847 Táncsics Mihály C4682, 62).

2b. ’az ilyen takarmánynövény szára’ ❖ a tizenhét esztendős leánykának volt naivsága és bátorsága hozzá, hogy cirokból és nádból boglyát építsen a kertben, amely boglyának a belseje üres volt, és benne Jósa Andris üldögélt, amikor a csendbiztosok a Bátori porta körül nyargalásztak (1923 Krúdy Gyula CD54) | hála Istennek, a cirok átkecmereg a [pipa]száron (1927 Móra Ferenc 9459034, 13) | festés, tarkázás, virágozás a népi fazekasság legismertebb díszítőmódja. Igen sokféle változata különböztethető meg mind mázatlan, mind pedig mázas edényen. Eszköze is sokféle: a fazekas ujja, a mázöntésre használt kanál, rongy, spongya vagy mohakendő, ún. rázó, cirokból készült kicsi szerszám (1991 Magyar néprajz CD47).

3. ’a seprűcirok seprűkötéshez haszn. virágzata, kifésült kalásza’ ❖ Seprő, czirokból (1847 Az okos sorsjátékos C3757, 81) | Kukorica-háncsot kellett volna beszerezni lábtörlő fonáshoz, fűzfaveszőt kosárfonáshoz, cirkot seprűkötéshez (1957 Benedek István 9041003, 50) | Hóseprűből a műanyag változat a jobb, mivel a cirok és a szőr megköti a vizet és megfagy (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: seprű~.

ÖU: cukor~.

ÖE: ~köles, ~mag, ~szár.

Vö. CzF. czirok, pėlyhėsczirok; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.